Kereskedelmi Szemle, 1995 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1995-08-01 / 8. szám

A turizmus szakmai ágazati felügyeleti és koor­dinációs struktúráját illusztráló 3. ábra (dr. Fekete Mátyás adatai alapján) mutatja be azt, hogy a vál­lalkozási szférán túlmenően milyen szinteken fog­lalkoznak a turizmus irányításával Magyarorszá­gon, valamint bemutatja a nemzeti képviseletek, il­letve a Tourinform helyét turizmusunk intézmény­­rendszerében. Külön kiemelendő a 3. ábra társminisztériumok­hoz és főhatóságokhoz tartozó oszlopsora, ugyanis minél inkább közelítünk az exkluzív turizmussal szemben támasztott elvárásokhoz, minél inkább do­minánssá válik az egyéni, sajátos vonzerőn alapuló minőségi turisztikai termékek kínálata, és teret nyer, növekedésnek indul a belföldi turizmus is (kulturá­lis, hobbi, sport-, gyógy-, falusi, zöld turizmus), úgy válnak majd a kulturális életben, gyógyászatban, környezetvédelemben, nemzeti parkokban és ter­mészetvédelmi területen dolgozók is részben vagy egészben a turizmusszektor foglalkoztatottjaivá. Antal Katalin Az idegenforgalom időszerű kérdé­sei c. munkájában Magyarország 1993-as turizmu­sának elemzésénél azt írja, hogy a turizmusból szár­mazó közvetlen és közvetett, főfoglalkozási és ki­egészítő jövedelem minden negyedik családnál je­lentkezik hazánkban. Az OIH 1993-ban megjelent Vendégforgalom Magyarországon c. kiadványa szerint Magyaror­szágon 1992 végére 755 bejegyzett utazási irodát tartottak számon 1206 fióküzlettel. Az előírt köve­telmények be nem tartása miatt 157 utazási irodát töröltek a regisztrációból. Feltehetően a megszigo­rított feltételek ellenére is működnek még illegális tour operatorok, illetve travel agentek Magyarorszá­gon. Az utazási irodák többsége (604 iroda) tisztán magyar tulajdonú, minden hatodik vegyes tulajdonú és mindössze 18 irodának kizárólagos tulajdonosa külföldi. A 755 bejegyzett utazási iroda foglalkoztatotti létszám szempontjából három fő csoportra osztható. A „nagyok” (IBUSZ, Express, Cooptourist, Buda­pest Tourist, Malév Air Tours stb.), akiknek az ada­tai megjelennek a 2. táblázat 1992-es és 1993-as oszlopának 20 fő feletti foglalkoztatotti létszámot, illetve az 1994-es oszlop 50 fő feletti foglalkozta­totti létszámot bemutató adataiban. A közepes, 10 és 20 közötti létszámot foglalkoz­tató és a kicsik, 10 fő alatti (nemegyszer 1-3 főt) létszámot foglalkoztató irodák létszámadatai nem jelennek meg a KSH Munkaügyi Főosztálya által vezetett nyilvántartásokban. A KSH Adatgyűjtés és Módszertani Koordinációs Főosztály nyilvántartá­sában megtalálható a jogi személyiségű (10 fő alatti, 11 és 20 fő közötti és 21 főnél többet foglalkoztató) idegenforgalmi vállalkozások számát tartalmazó adatsor, azonban az egységekben foglalkoztatottak pontos létszámadatait nem tartják nyilván (4. táb­lázat). Hasonlóképpen, az OIH utazásszervezés és köz­vetítési tevékenység engedélyezését és bejegyzését végző csoport vezetőjének sincsenek a birtokában a tevékenységet végző, engedéllyel működő cégek létszámadatai, mindössze arra lehet választ kapni a vizsgálódások során, hogy gazdasági társasági for­ma szerint jogi és nem jogi személyiségű vállalko­zásból hányan szerepelnek a bejegyzett cégek kö­zött. A nem jogi személyiségű idegenforgalmi egy­ségek között az OIH nyilvántartása szerint 61 betéti társaság és 9 egyéni vállalkozó foglalkozott uta­zásszervezéssel 1994-ben. A jó statisztika, illetve az ezt megelőző kutatás, gyűjtőmunka, az adatok összesítése, elemzése és publikálása jobbára pénzkérdés. Nagy-Britanniában például, az Employment Gazette havonta jelentet meg az idegenforgalommal (és az összes többi ága­zattal) kapcsolatos létszámadatokat a legkülönbö­zőbb bontásban, szűkebb és tágabb dolgozói körre. A hosszú éveken át a közép- és felsőfokú isko­larendszerű idegenforgalmi képzés végzett hallgatói létszámát nagymértékben felszívó szállodavállala­tok állományi létszáma drasztikus csökkenést mutat az utóbbi években. A Danubius 1972-ben közel ezer fővel indult, 1980-ban valamivel több, mint 2 ezer, 1990-ben kö­zel 3 és fél ezer főállású dolgozót foglalkoztatott. Míg 1992 év végén 2667, 1993 végén 2554, 1994 januárjában 2550, az év végén csupán 2390 fő volt a vállalat statisztikai átlaglétszáma. A HungarHotels 1964-ben mintegy 4 ezer, 1970- ben mintegy 6 ezer, 1980- ban 9 ezer, míg 1994-ben 3,6 ezer főt foglalkoztatott (igaz azonban, hogy ek­korra az egységek jelentős része kikerült a vállalat birtokából). A Pannónia 1971-ben 6058 fős átlagos állomá­nyi létszámot, 1980-ban 5497 fős, 1990-ben 4768 fős, míg 1994 első félévében mindössze 1800 fős átlagos állományi létszámot mondhatott a magáé­nak. A szálloda- és vendéglátóiparnak az a híre, hogy nagy a munkaerő forgási sebessége. Különösen így van ez ma Magyarországon, ahol az idegenforgalmi szerkezet- és szemléletváltás, a privatizáció, a cégek tulajdonosainak változása óhatatlanul munkaerő­­mozgást eredményez mindkét irányba. Egyrészt sokan otthagyják évtizedeken át betöl­tött állásukat, és saját céget alapítanak. Nemegyszer a régi cégnél partnerként ismert ügyfélkör jó részét is magukkal viszik (panziók, éttermek, utazási iro­dák) új tulajdonosai. 26

Next