Kereskedelmi Szemle, 1995 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1995-08-01 / 8. szám
A turizmus szakmai ágazati felügyeleti és koordinációs struktúráját illusztráló 3. ábra (dr. Fekete Mátyás adatai alapján) mutatja be azt, hogy a vállalkozási szférán túlmenően milyen szinteken foglalkoznak a turizmus irányításával Magyarországon, valamint bemutatja a nemzeti képviseletek, illetve a Tourinform helyét turizmusunk intézményrendszerében. Külön kiemelendő a 3. ábra társminisztériumokhoz és főhatóságokhoz tartozó oszlopsora, ugyanis minél inkább közelítünk az exkluzív turizmussal szemben támasztott elvárásokhoz, minél inkább dominánssá válik az egyéni, sajátos vonzerőn alapuló minőségi turisztikai termékek kínálata, és teret nyer, növekedésnek indul a belföldi turizmus is (kulturális, hobbi, sport-, gyógy-, falusi, zöld turizmus), úgy válnak majd a kulturális életben, gyógyászatban, környezetvédelemben, nemzeti parkokban és természetvédelmi területen dolgozók is részben vagy egészben a turizmusszektor foglalkoztatottjaivá. Antal Katalin Az idegenforgalom időszerű kérdései c. munkájában Magyarország 1993-as turizmusának elemzésénél azt írja, hogy a turizmusból származó közvetlen és közvetett, főfoglalkozási és kiegészítő jövedelem minden negyedik családnál jelentkezik hazánkban. Az OIH 1993-ban megjelent Vendégforgalom Magyarországon c. kiadványa szerint Magyarországon 1992 végére 755 bejegyzett utazási irodát tartottak számon 1206 fióküzlettel. Az előírt követelmények be nem tartása miatt 157 utazási irodát töröltek a regisztrációból. Feltehetően a megszigorított feltételek ellenére is működnek még illegális tour operatorok, illetve travel agentek Magyarországon. Az utazási irodák többsége (604 iroda) tisztán magyar tulajdonú, minden hatodik vegyes tulajdonú és mindössze 18 irodának kizárólagos tulajdonosa külföldi. A 755 bejegyzett utazási iroda foglalkoztatotti létszám szempontjából három fő csoportra osztható. A „nagyok” (IBUSZ, Express, Cooptourist, Budapest Tourist, Malév Air Tours stb.), akiknek az adatai megjelennek a 2. táblázat 1992-es és 1993-as oszlopának 20 fő feletti foglalkoztatotti létszámot, illetve az 1994-es oszlop 50 fő feletti foglalkoztatotti létszámot bemutató adataiban. A közepes, 10 és 20 közötti létszámot foglalkoztató és a kicsik, 10 fő alatti (nemegyszer 1-3 főt) létszámot foglalkoztató irodák létszámadatai nem jelennek meg a KSH Munkaügyi Főosztálya által vezetett nyilvántartásokban. A KSH Adatgyűjtés és Módszertani Koordinációs Főosztály nyilvántartásában megtalálható a jogi személyiségű (10 fő alatti, 11 és 20 fő közötti és 21 főnél többet foglalkoztató) idegenforgalmi vállalkozások számát tartalmazó adatsor, azonban az egységekben foglalkoztatottak pontos létszámadatait nem tartják nyilván (4. táblázat). Hasonlóképpen, az OIH utazásszervezés és közvetítési tevékenység engedélyezését és bejegyzését végző csoport vezetőjének sincsenek a birtokában a tevékenységet végző, engedéllyel működő cégek létszámadatai, mindössze arra lehet választ kapni a vizsgálódások során, hogy gazdasági társasági forma szerint jogi és nem jogi személyiségű vállalkozásból hányan szerepelnek a bejegyzett cégek között. A nem jogi személyiségű idegenforgalmi egységek között az OIH nyilvántartása szerint 61 betéti társaság és 9 egyéni vállalkozó foglalkozott utazásszervezéssel 1994-ben. A jó statisztika, illetve az ezt megelőző kutatás, gyűjtőmunka, az adatok összesítése, elemzése és publikálása jobbára pénzkérdés. Nagy-Britanniában például, az Employment Gazette havonta jelentet meg az idegenforgalommal (és az összes többi ágazattal) kapcsolatos létszámadatokat a legkülönbözőbb bontásban, szűkebb és tágabb dolgozói körre. A hosszú éveken át a közép- és felsőfokú iskolarendszerű idegenforgalmi képzés végzett hallgatói létszámát nagymértékben felszívó szállodavállalatok állományi létszáma drasztikus csökkenést mutat az utóbbi években. A Danubius 1972-ben közel ezer fővel indult, 1980-ban valamivel több, mint 2 ezer, 1990-ben közel 3 és fél ezer főállású dolgozót foglalkoztatott. Míg 1992 év végén 2667, 1993 végén 2554, 1994 januárjában 2550, az év végén csupán 2390 fő volt a vállalat statisztikai átlaglétszáma. A HungarHotels 1964-ben mintegy 4 ezer, 1970- ben mintegy 6 ezer, 1980- ban 9 ezer, míg 1994-ben 3,6 ezer főt foglalkoztatott (igaz azonban, hogy ekkorra az egységek jelentős része kikerült a vállalat birtokából). A Pannónia 1971-ben 6058 fős átlagos állományi létszámot, 1980-ban 5497 fős, 1990-ben 4768 fős, míg 1994 első félévében mindössze 1800 fős átlagos állományi létszámot mondhatott a magáénak. A szálloda- és vendéglátóiparnak az a híre, hogy nagy a munkaerő forgási sebessége. Különösen így van ez ma Magyarországon, ahol az idegenforgalmi szerkezet- és szemléletváltás, a privatizáció, a cégek tulajdonosainak változása óhatatlanul munkaerőmozgást eredményez mindkét irányba. Egyrészt sokan otthagyják évtizedeken át betöltött állásukat, és saját céget alapítanak. Nemegyszer a régi cégnél partnerként ismert ügyfélkör jó részét is magukkal viszik (panziók, éttermek, utazási irodák) új tulajdonosai. 26