KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1874
III. Nevelés- és oktatásügyiek - Az országos vakok és siket-némák intézete. Buzogány Árontól
Eresteti imitt. 1. Az országos vakok és siketnémák intézetéről Kedves barátom! . Ez alkalommal két országos tanintézetről kívánom a K. Magvető t. olvasóit értesíteni, melyek mindenike unicum hazánkban. Egyik az országos vakok intézete Budapesten, másik az országos siketnémák intézete Váczon. Nem kívánom, hogy olvasóinknak valaha szükségük legyen e tanintézeteket igénybe venni, de mivel a mostoha sors hozhatja úgy, hogy mégis valamelyik rászorulhat ezen intézetekre, legalább ismerjék meg e sorokból azoknak állapotát, szervezetét, s különösen a felvételi szabályokat és eljárást. Lássuk először a vakok intézetét. Ez 1821-ben alapult; boldogult József nádorunk kezdeményezése s buzgólkodása vetette meg alapját. Mindjárt kezdetben, s azután ismételve több versen, meleg felhívásokat intézett a megyékhez, városokhoz, az ország világi és egyházi föbbjeihez. A buzgó felhívást s a nádor nemes példáját áldás követte. Az alapítványok, hagyományok szaporodtak, a különféle adományok szépen gyűltek. S Ferencz és V. Ferdinánd királyaink is megemlékeztek a szerencsétlenek ez új intézetéről. Felejthetetlen nádorunk kétszer próbálta meg ez intézetet országossá tenni. Az országgyűlés tárgyalta is, de a régi lassú tárgyalási rendszer, s közbejött egyéb bajok mindig elhalasztották a zsenge intézetnek az ország szárnyai alá vételét. A gondos nádor tehát Pest megye oltalma alá helyezte azt, egy igazgató-bizottságot nevezett ki, melynek mindenkori elnökéül Pestmegye első alispánját rendelte. E bizottság, időnként kiegészítve, vezette és kormányozta a pesti vakok intézetének ügyeit egészen a mult 1873-dik évig, amikor is az országgyűlés ez intézetet valahára a XXXI-dik törvényczikkel országossá tette, s a magyar közoktatásügyi miniszer kormányzása alá adta.