KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1906

IV. Életiratok, történelmiek - Dávid Ferencz. Kanyaró Ferencz

194 DÁVID FERENCZ. tosan következtek be szomorú s nyomorú események és tények". (Balogh 148., 147.) Azt elfelejti fölemliteni jeremiádja siralmában, hogy a jezsuiták azt a művelt világot átfonó gonosz hálót épen magától Kálvintól tanulták el, ki pápás hatalmát féltő gonddal őrizve, majdnem Európa­szerte elnyomta a lelkiismeret föllázadását, közvéleményt irányitó gonosz czélzatu, szenteskedő leveleivel s ezekbe foglalt legundokabb, sz. Ágoston kínokban gyönyörködtető poklából felhozott gálád rágal­maival. Sőt már a „m. reformátusság" kezdete korán ilyen balog ész­járásra csábította magát a „legjellegzetesebb" mestert, Meliust is a Montblank felől ide fuvó, józan észt dermesztő Kálvin bálványozás. Szembetűnőn mutatja ezt bibliája Salamon pompás épületének leírá­sánál : Salomo király „nagyságos házat", „deszkából szütt házakat", „öszve­sziitt háló deszka házakat", „köröslen körül öszveszütt oldalakat, azaz oldalas házakat és keritésseket" épített,. „Beszövő belől az falókat, öszveszött cedrus­fákval. A padimentomát penig az Úr házának beburitá, avagy szöteté jege­nye avagy bás deszkákval". „Az Úr házát megpadlá és mint egy bolthajtást belől szép renddel öszveszütettetett cedrusí'a gerendákkal, deszkákkal bol­tozá meg". (1. Kir. kv. VI. 9. 12.) íme, mily egyforma ügyességgel fonják, szövik és hálózgatják be : Melius a Salamon templomát, Balogh a ref. Rómából az egész művelt világot, a kevéssel is megérő Pokoly pedig csak az ő hármas dicsőségű, páratlan Debreczenét. 1 A komolyabb história gyanánt szerzett s imént érdemök szerint méltatott ref. tündérregék után, most bemutatjuk páratlan dogmaköltőjüket is az utódok oly szükséges okulására, hogy Kiss Áron józanabb intő szavaival itt is élhessünk. A jeles Melius, Balogh és Pokoly szerinti legjellegzett első 1 Vesd össze e három ma még „tüneményszeriien" szereplő, de eltűnő tudós „egyénségnek", mint a „magyar reformátusság legjellegzetesebb kép­viselőinek" — Pokoly elismerő szavai szerint — „nagy kiterjedésű és óriás méretű" munkásságuk jellemzően, sőt végzetesen hiábavaló meddő voltát azzal a hallatlan fölsüléssel, melylyel a világ legdrágább és legüresebb lyukát is szintén Debreczenben fúratták meg a város roppant költségén. Nem más ez, mint — Melius „hézagos" oszlopa mintájára - egy 330 m. mélységű artézi kút, melyből egy cseppentett csepp éltető víz sem fakadt ki bármi sok elteremtettézett buzgó liáromságos fohászkodásra sem. Pedig e füstbe ment vízi vállalatot tudósok módjára intézték el. A száraz, de fölötte igen tanulságos „ásován" agyagpala rétegeket szépen sorjában föltüntetve, meg­találod az ilyenekben szerfölött gazdag orthodox bölcsesség hírhedt múzeumá­ban, a „legdrágább" s mégis ily hézagos ritkaságok kincses tárházában.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék