KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1906
IV. Életiratok, történelmiek - Dávid Ferencz. Kanyaró Ferencz
DÁVID FERENCZ. 194 tosan következtek be szomorú s nyomorú események és tények". (Balogh 148., 147.) Azt elfelejti fölemliteni jeremiádja siralmában, hogy a jezsuiták azt a művelt világot átfonó gonosz hálót épen magától Kálvintól tanulták el, ki pápás hatalmát féltő gonddal őrizve, majdnem Európaszerte elnyomta a lelkiismeret föllázadását, közvéleményt irányitó gonosz czélzatu, szenteskedő leveleivel s ezekbe foglalt legundokabb, sz. Ágoston kínokban gyönyörködtető poklából felhozott galád rágalmaival. Sőt már a „m. reformátusság" kezdete korán ilyen balog észjárásra csábította magát a „legjellegzetesebb" mestert, Meliust is a Montblank felől ide futó, józan észt dermesztő Kálvin bálványozás. Szembetűnőn mutatja ezt bibliája Salamon pompás épületének leírásánál : Salomo király „nagyságos házat", „deszkából szütt házakat", „öszveszitt háló deszka házakat", „köröslen körül öszveszütt oldalakat, azaz oldalas házakat és keritésseket" épített,. „Beszövé belől az falakat, öszveszett cédrusfákval. A padimentomát penig az Úr házának bebuktá, avagy szereté jegenye avagy bás deszkákval". „Az Úr házát megpadlá és mint egy bolthajtást belől szép renddel öszveszütettetett cédrust a gerendákkal, deszkákkal boltozá meg". (1. Kir. kv. VI. 9. 12.) Íme, mily egyforma ügyességgel fonják, szövik és hálózgatják be : Melius a Salamon templomát, Balogh a ref. Rómából az egész művelt világot, a kevéssel is megérő Pokoly pedig csak az ő hármas dicsőségű, páratlan Debreczenét. A komolyabb história gyanánt szerzett s imént érdemek szerint méltatott ref. tündérregék után, most bemutatják páratlan dogmaköltőjüket is az utódok oly szükséges okulására, hogy Kiss Áron józanabb intő szavaival itt is élhessünk. A jeles Melius, Balogh és Pokoly szerinti legjellegzett első ! Vesd össze e három ma még „tüneményszerűen" szereplő, de eltűnő tudós „egyénségnek", mint a „magyar reformátusság legjellegzetesebb képviselőinek" — Pokoly elismerő szavai szerint — „nagy kiterjedésű és óriás méretű" munkásságuk jellemzően, sőt végzetesen hiábavaló meddő voltát azzal a hallatlan fölsüléssel, melylyel a világ legdrágább és legüresebb lyukát is szintén Debreczenben fúratták meg a város roppant költségén. Nem más ez, mint - Melius „hézagos" oszlopa mintájára - egy 330 m. mélységű artézi kút, melyből egy cseppentett csepp éltető víz sem fakadt ki bármi sok elteremtett érett buzgó háromságos fohászkodásra sem. Pedig e füstbe ment vízi vállalatot tudósok módjára intézték el. A száraz, de fölötte igen tanulságos „ásován" agyagpala rétegeket szépen sorjában föltüntetve, megtalálod az ilyenekben szerfölött gazdag orthodox bölcsesség hírhedt múzeumában, a „legdrágább" s mégis ily hézagos ritkaságok kincses tárházában.