KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1906

IV. Életiratok, történelmiek - Dávid Ferencz. Kanyaró Ferencz

DÁVID FERENCZ: Az nagy Ur Istenért minden emberöket Mostan én erre kérek, Hogy ammit Istennek szájából én szollok, Igazán megértsétök. És ezeket értvén, hiven hogy megtartsák, Nagy szükség mindeneknek; Mert nem ez velági hazugságot szollok, De lelkiet beszéllek . . . Tudnivalón „lelki hazugságokat" hirdet itt énekszóban Melius, amint magát akaratlanul is elszólja. Renddel azért hald meg a Christus panaszát, Hald meg igaz mondását, Antichristusoknak, Servetianusok Hazugsága rontását, Az egy Bibliának, az igaz Credónak Nagy, szép, igaz vallását. Szinte úgy káromla Ebion, Cherintus, Fotinus Arriussal, Mostan az Servetus, Blandrata, Davidis Az Blasius Istvánnal, Hogy idővel kezdett az én fiúságom, És nem örök világgal.­ Blandratát, Dávidot, a Servetianusokat és a Blandfran­ciscokat minduntalan megtalálja az ő hires bibliájában, s a Jézusnak sehol másutt fenn nem maradt panaszló szemre­hányásait mind átkozott fejekre olvassa s pokolra szállítja mind­azon Beliál fiait, kik nem vallják Jézust­­,egy örők Istennek, teremtő Jehovának". S az ilyesmit megerősítő szent helyeket egyre-másra sorolgatja fel az ő különösen sokat mondó bib­liájából. Költeményét vagy inkább versbe szedett prédikáczióját ily ékesen fejezi be: Ez eneket terze Horhi Ihaz PETER Antichristusok ellen, kik az égi Istenből sok Istent cenel­ak tamattak Christus ellen, minth az hob­or Sidok Isten fiusagat, örök zu­leteseben, kergetik hóhérul az zent Lelköt rontiak is zent Istenseg­eben. FINIS. SUMMA Versuum totius operis sunt 165. (Ez az egy szá­mitás az egyedüli igazság Melius nagy művében.) Oly messzire megy itt az ő „költői szabadságával" is, mint a milyen megbotránkoztató volt öt évvel előbb számtalan ! Legszebb része ez: „Azon egy rósába egy az rósabokor, de 3 kü­lömb­ségök. Látod az gyökerét, látod a levelet, látod ott az virágát." Ilyen a Szentháromság! De mit csinál a törzszsel, a tövisekkel és az illattal ? Így teh­át duplán lesz a keresett háromság.

Next