KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1906

IV. Életiratok, történelmiek - Dávid Ferencz. Kanyaró Ferencz

DÁVID FERENCZ . 195 ref. költőnk, elragadtatva a Mária tiszteletére bérmált kath. zsol­tároktól (ott Dominus Domina lett), az Elohim-Jeliovát Szent­Háromsághgá magyarította jó maga is már Dávid diadaléneké­ben s ugyanúgy „jeleskedő" bibliamagyarázataiban. Ugyanakkor ily magas önérzettel nyilatkozott meg az előtte fontos költői pályáról: „Valakit a Szent-Lélek Isten tanit, jó hegedűs (értsd : versszerző), jó tanító és praedikátor az". (Az 2. kir. kve. Cap III.) Bölcsen elismeri: „Az éneklés gyönyörködésre ős a lélek felgerje­désre való". Eph. 5. Col. 3. 105. 1. Azt is jól tudta, hogy legtúlzóbb elveit a nép körébe kell vinnie, hogy azok ott gyökeret verjenek. Ugyanúgy jártak el előtte az okos erdélyiek, kik Luther saóp énekeit lefordí­tották s a kath. énekekből is néhányat tiszta magyar nyelven adtak ki, hogy a hitújítás eszméi annál inkább elterjedjenek. A Gyulafehérvárt őrzött Batthyány-kodex első alapja az unitár, és ref. énekeskönyveknek. Dávid és Heltai ez 1560 körüli ének­gyüjteménye őse lesz a Rákóczi Györgytől 1636-ban szétosztott 200 Öreg Graduálnak. S mivel már ekkor volt kiilön énekes­könyvük, a hálás atyafiak országos törvényt hoztak két óv múlva a már 4—5 ízben is kiadott, jóval gazdagabb ós hason­líthatatlanúl szebb unitárius énekeskönyv végkipusztitására. 1 A kolozsvári költők iskolájával kapcsolatban Debreczenben is adtak már ki ekkor kálvinista énekeskönyvet. Heltai első zsoltárai után két évvel, 1562-ben jelent meg Huszár Gál és Szegedi Gergely első énekeskönyve, melybe a kolozsváriaktól számos szép dicsé­retet belefoglaltak. Melius ki akarta most egészíteni énekes­könyvüket Kálvin orthodox hitének polemikus versbe foglalá­sával. Első kísérletében az erdélyiektől elvetett dogmákat hires földije, Tinódiként ritmusba foglalta, hogy a kedvelt históriák mellett ezt is énekelhessék. Hosszan elnyújtott, 165 szakból álló „Szentírásból kisze­dettet énekét" kétszer is kiadhatta, oly mohón kapott rajta az újszerű „isteni dicséretekre" kíváncsi s a botrányra annál is óhesebb nagy közönség. Az alföldi népes iskolákban már 1570 tavaszán e bölcs rigmus zöngött Hunyadi János nótája szerint: 1 Ivi hinné el, hogy az unitár, énekek első alapvetői Erdély költésze­tének s klasszikus utánzataikkal jó 2 századdal megelőzték a vergődő Ráday­féle költői iskolákat V

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék