KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1974
3. szám - TANULMÁNYOK - Veszelovszky Iván: Szenei Molnár Albert (1574—1634)
SZENCI MOLNÁR ALBERT (1574—1634) A kolozsvári iskola rektorának— Sommer Jánosnak — pestishalála évében, 1574-ben született a legkiválóbb késő-humanista protestáns író, Szenei Molnár Albert, ki jóllehet élete nagy részét hazájától távol élte, állandó kapcsolatban volt az itthoni körökkel, gyakran hazalátogatott. Szerteágazó, sokrétű munkásságával a hazai protestánsok vallási, irodalmi és tudományos igényeit igyekezett szolgálni és kielégíteni. Hitbuzgalmi műveket fordított, szótárakat szerkesztett, és nyelvtankönyveket adott ki. Zsoltárfordításai ma is elevenen élő, ható, buzdító versek, melyeknek hatása, befolyása végigkövethető egész irodalmunkon. „Holtig deák" ember, ki ifjonti lelkesedését, jókedvét és buzgalmát élete legsanyarúbb perceiben sem tagadta meg, megmaradt tudásra figyelő, újra kíváncsian hallgató, mindenét a köz érdekében feláldozó, adakozó embernek. Első mestere az „istenes vén ember", Károli Gáspár, kinek „lábainál forgott". Itt ismerhette meg a szellemi műhely izzó légkörét és szigorú törvényeit. Göncön tanult a nagy Károlinál, segédkezve a vizsolyi Biblia kinyomtatásánál, mely munka iszonyatos lemondást, de lelkesedést is parancsolt. Rendkívüli ügy szerény munkája volt, hiszen jó másfél ezer esztendővel a háta mögött a kereszténység még mindig a Bibliára épült és hivatkozott, de tartalmát, lényegét csupán a papság ha ismerte, a hivő lelkeknek csupán töredéket közvetítve. Szenei Molnár Albert korában a Biblia a tudás ősforrása volt, a könyvek könyve, ott Károli mellett lett bibliás emberré Szenei Molnár Albert. A Károli melletti időszak eredménye később az 1608-ban Hanauban kiadott Biblia „második kinyomtatása" volt, Károli Gáspár szövegét „igazgatta, néhol meg is jobbította". Ezt követte 1612-ben az oppenheimi kiadás. Szótárkészítő munkásságával és magyar nyelvtanával (Dictionarium latino-hungaricum, Novae Grammaticae Ungaricae . . .) mintegy folytatta és tökéletesítette a XVI. század első felében élt erasmista nyelvművelők munkáját. Latin—magyar szótárát Pápai Páriz Ferenc bővítette ki, s ebben a megújult formában még jó két évszázadon át volt használatban. Mindezek mellett publikált prédikációs gyűjteményt és imádságoskönyvet, lefordítja és kiadja Kálvin János Institutióját Az keresztényi religióra és igaz hitre való tanítás (1624), valamint Scultetus Ábrahám egyházi beszédeit Postilla Scultetica címen. Legfontosabb, mindmáig emlegetett műve a genfi zsoltárok remekbe szabott magyar fordítása. Margot és Béza francia nyelvű versei után