KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1974
3. szám - TANULMÁNYOK - Veszelovszky Iván: Szenei Molnár Albert (1574—1634)
Lobwasser német átdolgozása alapján készült munkája, mely munka nemcsak protestáns, hanem humanista program is volt. Szenes Molnár Albert ennek szellemében az eredeti szöveget egészen pontosan szem előtt tartva, a versformára is gondosan ügyelve dolgozott. Balassi Bálint versei mellett Szenei Molnár Albert zsoltárfordításai a magyar reneszánsz költészetének lefényesebb értékei. 1607-ben jelent meg a Psalterium Ungaricum. „Szent Dávid királynak százötven zsoltárt az francia nótáknak és versekre módjukra most újonnan magyar versekre fordítottak és rendeltettek Szenes Molnár Albert által". A protestáns istentisztelet lényege a prédikáció és az ének (zsoltár) lett a reformáció misét eltörlő rendszabályai után. Az énekre hihetetlen nagy szerep és feladat várt, s hiába volt a „zsoltár" a Biblia szerves része, a katolikus egyház csak „eretnek ének"-nek tartotta. A protestáns istentisztelet állandóságát, időtállóságát, megalapozottságát jórészt a zsoltárszó jelentette, ezért volt szükség olyan énekekre, amiket az utódok is átvehetnek, századok egymásnak adhatnak át. Mindezt Szenei Molnár Albert tudta a legjobban, ki világot járva mindenütt a „modern lírá"-val találkozott, a francia dallamra énekelt zsoltárokkal, s kiben benne élt az otthoni ének egyhangúsága és szomorú vontatottsága. Szenei Molnár Albert zsoltárfordítói remeklését Féja Géza Károli Gáspár és Péchi Simon zsoltárfordításaival veti össze, s ebből Szenes Molnár Albert kerül ki győztesen. „Károli a nagy kezdeményező, Péchi pedig az ősszöveg feltétlenül hű fordítására törekedett, méltán, mert tökéletesen ismerte mind a héber nyelvet, mind pedig a héber tudósok szövegkritikai vitáit. . . Szenes Molnár Albert zsoltára túlcsap a templom falain, legyőzi a tér s az idő korlátait, népi fohászkodássá szélesedik" — írja. „Ilyen lett a 90. zsoltár, és rangját úgy vélem mindenekfelett első sorának köszönheti: Tebenned bíztunk eleitől fogva . . . Ezt a sort hiába keresem Károlinál és Péchi Simonnál, mindketten Molnár második sorával kezdik. Molnár zsoltárkezdetét költészete egyik legszebb, talán a legszebb sorának ítélem, annyira megtelt idővel, hogy időtlenné válik." A „Tebenned bíztunk . . . ."-at (90. zsoltár) ma is szíves-örömest éneklik a többi Szenei Molnár-zsoltárral együtt. A hol ódai, hol balladás, hol elégikus, hol harcos Szenei Molnár-zsoltárok ma is mély mondanivalójú, kedvelt zsoltárok. Fordítójuk négyszáz esztendeje született Szencen, és háromszáznegyven esztendeje halt meg Kolozsvárt. Csodálatos életű ember volt, ki tanult Debrecenben és Wittenbergben, Heidelbergben és Strasbourgban, bejárja a korabeli Svájcot, találkozik több alkalommal Bézával, láthatja VIII. Kelemen pápát, Prágában Keplernél és feleségénél vendégeskedik ... Kolozsvárott „Itt várja Jézusát" felirat kezdetű kopjafa alatt pihen, csodálatos örökséget hagyva maga után, élete szép, bölcs, szimbolikus értékű tanúság tételét. VESZELOVSZKY IVÁN