KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1975

4. szám - KÖNYVSZEMLE

Jelen Vadrózsák-kiadás Kriza János halálának 100. évében, a Kriterion könyv­kiadó kiadásában jelent meg,­­ sokszorosan meghaladva az 1863-as első, 191­0-es második és 1943-as harmadik kiadást. Ilyen kiadványszámban a Vadrózsák végre kilép a könyvritkaságok zárt levegőjű világából, és népkönyvvé, közkinccsé lesz — azzá, aminek tervezték. Csokonai Vitéz Mihály 1803-ban így ír: „Hallgassátok figyelemmel a danoló falusi leányt és jámbor puttonost..." "Kriza Jánosnak — ki „közvetlen együtt­élésben élt a néppel, s akinek éppen ezért oly tartóztatatlanul nyilatkozott meg a néplélek, mint addig senkinek" (Seprődi János) — mindez sikerült. VESZELOVSZKY IVÁN Balázs Ferenc: Bejárom a kerek világot (1923—1928). Kriterion könyvkiadó, Bukarest 1975. 306 lap. A bevezető tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította Mikó Imre. Ebben az évben a Kriterion gondozásában, Mikó Imre bevezető tanulmányá­val megjelent Balázs Ferenc Bejárom a kerek világot c. könyve. Ennek az „úti­rajzának ez a második kiadása az első megjelenés évétől, 1929-től. Első megjelenését nagy érdeklődés kísérte. Nagyszámú ismertetői közül egy sem volt olyan, aki valamilyen szempontból vitába ne szállt volna vele, de olyan sem igen akadt, aki nem az értékes műnek kijáró tisztelettel szólt volna hozzá. Tudom, hogy nem ismerem elég tüzetesen a korabeli bírálatokat. De a be­vezető tanulmány idézte bírálatrészletek és a tőlem ismert méltatások alapján az a meggyőződés lett úrrá bennem, hogy Balázs Ferencet általában nem ismerték eléggé. A bírálatok és méltatások szellemi arcának csak egy-két vonását vázolták föl. Amikor ezeket leírom, Ady szavai csengenek fülembe: „Szabad-e engem hidegen megértni Szabad közönnyel előlem kitérni?" A vélemények nagyon különbözőek voltak. Mi indokolja ezek után e könyvnek mostani megjelentetését? Senki, aki lé­lekkel olvassa ezt az „útirajz"-ot, nem tud szabadulni az ember magasrendű hivatásába vetett hitnek ettől az áradásától. Az emberségre épülő szocialista tár­sadalmunk meglátta benne haladó hagyományaink egyik gyöngyszemét. Balázs Ferenc igazi arca nem ismerhető meg a részletvonások egyszerű ösz­szeadása útján. Hiszen kétségtelen, hogy mélyen szociális érzésű, nagy humanista volt, a gazdasági tevékenység lankadatlan szervezője, írásai színes és különlegesen egyéni stílusról tanúskodnak, kivételes zenei hallása gyönyörű énekhanggal pá­rosult. Amint Mikó Imre megállapítja: tíz ember helyett tevékenykedett. És te­gyük hozzá: ezt a hallatlan tevékenységet olyan ember bátorságával, munkabírá­sával, önzetlenségével és lelkesedésével végezte, akinek világszemlélete erre szi­lárd alapot nyújt. Hiszi, vallja, hogy a világcél: az emberek közti legmagasabb­rendű érdekazonosítás megvalósítása „sok apró szándék, embernyi akarat kitelje­sedésén keresztül munkálkodik... Hiszek ebben a feladatban, az én külön kis célomban." Ha Balázs Ferenc lelki arcának központi vonását akarjuk kutatni, meg kell találnunk azt az alapot, mely képessé teszi arra a hitre, hogy az ember győze­delmeskedni tud fizikai és biológiai kötöttségén és a létért való küzdelem helyébe tudatosan az érdekazonosítást tudja helyezni. Balázs Ferenc világszemléletének talpköve a vallásos hit. Minden tevékeny­sége erre épül, ebből indul ki. Hisz Istenben, hisz az emberben, az ember magas­rendű hivatásában, az élet fejlődésében, hiszi, hogy ,,... az élet fejlődését elő­idéző erő ", az Isten". A fejlődésnek számos feltétele van. A lélek izmosodása szoros összefüggés­ben van a fizikai életkörülmények szüntelen, fokozatos javításával. Ennek viszont mind magasabb síkon és mind magasabbrendű eszközökkel kell történnie, olyanok­kal, amelyek önmaguk is előreviszik a lelki fejlődést. Lát és szemügyre vesz a nagyvilágban termékenyítő erejű vallásos és humanista mozgalmakat is. Nagy reményt fűz a szövetkezeti mozgalomhoz, amely hite szerint az ember lelki al­katát is képes — haladó irányban — megváltoztatni. „A szövetkezeti mozgalom az egyének természetét fejleszti ki nemesebbé, és az új társadalmi rend alapkö­vévé nem a törvények hatalmát, hanem a megnemesedett emberi szabadságot és belátást teszi."

Next