Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 1. A-L (Budapest, 1940)
Cs
elvégezte a postatiszti tanfolyamot. 1894-ben lépett mint gyakornokjelölt a posta szolgálatába, 1896-ban postatisztté nevezték ki és 1902-ben átminősítették a fogalmazói karba és fokozatos előléptetés után 1921-ben postafőigazgató lett. 1906—12-ig bp.-i kerületi biztos volt, 1909—17-ig központi biztos, 1917—18-ig hadseregpostaigazgató, 1919—20-ig postakarhatalmi parancsnok, majd 1919 októberétől 1928-ig osztályfőnök a postavezérigazgatóságnál, közben központi főbiztos. 1920—34-ig a posta nemzeti munkavédelmi szervezetét vezette, 1928—34-ig főosztályvezető és e minőségében a postavezérigazgató helyettese volt. Társelnöke a Légoltalmi Liga budapesti főcsoportjának, elnöke volt a XI. ker. Polgári Lövészegyesületnek, díszelnöke a Postás Sportegyesületnek, társelnöke a XI. ker. Vöröskereszt választmányának, az Actio Catholica szervezési osztályának tanácsosa, az Emericana Hunnia Corp. Nagyura stb. Közéleti nagy szolgálatai elismeréséül a magyar érdemrend középker.-jével, a Ferenc József-rend hadidiszítményes lovagker.-jével és a kormányzói ezüst és bronz Signum Laudissal továbbá a magyar nemzeti munkavédelem, valamint az osztrák és a német Technische Nothilfe díszjelvényeivel tüntették ki. L.: Bp., XI., Bertalan u. 26. Tel.: 268—123. Csák Zoltán dr., a 8 Órai Újság belső munkatársa, az „Új Gazdaság“ h. szerkesztője. Szül.: Besztercebánya, 1888 márc. 10. ev. Atyja : néhai Mockovcsák János ev. lelkész, Zólyom vm.-i főesperes. Régi felvidéki papcsalád sarja, amelynek tagjai nagyobbrészt az ev. egyházat szolgálták. Középisk.-i tanulmányainak elvégzése után a Bp.-i Tud. Egy.-en jogtud. okl.-et nyert, öt évig volt ügyvédjelölt, majd 1914-ben az Alkotmány munkatársa, később éjjeli szerkesztője lett. A háború után a MTI., a Nép c. ker. szoc. lap, a Virradat, a Ma Este belső munkatársa volt. 1923 óta a 8 Órai újság szerkesztőségének tagja. A kommün után egy ideig a miniszterelnökség sajtóosztályán dolgozott. Újságírói munkásságában főleg a gazdasági, kérdések foglalkoztatták. Több cikket írt a keresztény fiatalság gazdasági nevelésének, a keresztény gazdasági térfoglalás szükségességéről. Több regényt fordított magyarra, amelyek az Alkotmány hasábjain jelentek meg. Verseivel is szép sikereket ért el. Mint közgazdasági lapszerkesztő kitartó és következetes harcot folytatott a keresztény szellemű gazdaságpolitika elveinek érvényesüléséért. Az Országos Sajtó Kamara jóléti bizottságának tagja. Beszél németül és franciául is. L., Bp., VII., Akácfa u. 4., I. 1. Csák-Ehenfeich Viktor, min. tan. ranggal nyug. számvevőségi igazgató. Szül.: Lenti, 1872 jan. 25., r. k. Az ősi Csák-család nemessége a 10. századból való, az az ág, amelyhez tartozik, 1719 ben származott el Zala megyébe. Az Ehrenreich-család őse Johann Ehrenreich von Pichtl cs. és kir. valóságos kamarai tanácsos volt, az 1760—90-es években és megírta Erdély sóbányászatát és egyébb ásványtermékeit ismertető művét. Középisk. elvégzése után a Keleti Keresk. Akadémián végbizonyítványt, a bp.-i Műegyetemen közgazdaságtudományi okl.-et, majd hites könyvszakértői okl.-et szerzett. 1893-ban mint a kereskedelmi miniszter által a kereskedelmi múzeumhoz kinevezett gyakornok, a Balkán államaiba került. 1896-ban egyéves önkéntesi szolgálatot teljesített a trieszti cs. és kir. 97-es gy.e.-ben. Félévet Polában szolgált. A m. kir. Keresk. Múzeumnak 1901-ben történt államosításakor miniszteri számellenőrré nevezték ki. 1905-ben szolgálattételre a Kereskedelmi Min.-ba helyezték át. 1919-ben a VI. fizetési osztályba, 1929-ben pedig az V. fizetési osztályba került. Nyugdíjaztatása után az Országos Háziipari Szövetség elnökhelyettese lett az intézmény felszámolásáig. Az Országos Iparosszövetség tb. tagja, a Magyar Statisztikai Társaság kültagja, az Egy. Keresztény Párt rendes tagja. 1912—13-ban a keresk. min. megbízásából ki lett küldve Bécsbe, a bécsi Dorotheum tanulmányozása, illetve a Bp.-i árverési csarnok megszervezése céljából. A háziipari termékek értékesítése érdekében hivatalos kiküldetésben járt 1925-ben Bajorországban, 1927-ben Olaszországban, 1928 ban Svájcban, 1929-ben Franciaországban, 1930-ban Angliában, 1930—31-ben Németországban. Részt vett a világháborúban, 1918-ban felmentették és századosi rangban szerelt le. Vitéz magatartásáért 1916-ban a kardokkal ékesített legfelsőbb elismeréssel, majd a seb. éremmel, a Károly cs.ker.-tel tüntették ki. Értékes és eredményes közszolgálati működéséért nyugdíjazása alkalmával kormányzói legfelsőbb elismerésben részesült. Szakkérdésekkel foglalkozik, több önálló munkája jelent meg. Főbb művei: A magyarországi kommunizmus gazdasági leszerelése 1921-ben, a Háziipari termelés egyes külföldi államokban és Magyarországon 1928 és 1930-ban jelentek meg. A Számviteli Közlöny szerkesztőségi tagja és társalapítója. A Közgazdasági Értesítő alapító- és szerkesztőbizottságának tagja a lap állami szerkesztésbe vételéig. Németül, franciául, angolul, szerbül, horvátul és bolgárul is beszél. L., Bp., I. Németvölgyiül 20. Csáki (Kováltsik) József, vezető körjegyző. Szül. : Piski, 1884 jan. 4., r. k. Atyja : K. József, anyja : Csáky Magdolna. Gimn. érettségit tett, azután Kolozsvárott megszerezte a jegyzői okl.-et. 1901—1902-ben Aradon katonai szolgálatot teljesített, majd Piskin volt két évig jegyzőgyakornok, Bácsi községben segédjegyző, később vezető, majd 1919-től körjegyző Bocsárlapújtő községben, amely állását jelenleg is közmegelégedésre tölti be. Széleskörű közigazgatási tevékenységet fejt ki, azonkívül társadalmi és kulturális kérdésekkel is foglalkozik. Németül és románul is beszél. L.: Bocsárlapújtő. Tel.: 9. Bocsárlapújtő : 1. Csáky Imre gr., kőrösszegi és adorjáni, ny. külügyminiszter. Szül.: Szepesmindszent.