Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 1. A-L (Budapest, 1940)
B
Baross Endre dr. 59 Baross József dr. pénztári orvos volt. A világháborúban, 1914-től 1918-ig a harctéren teljesített szolgálatot mint tart. ezredorvos. Leszerelés után a Betegbiztosító Intézetek orvosa lett. 1939-ben Kassára költözött, ahol jelenleg egészségtantanár és iskolaorvos. 1919—20-ban a győri Ébredő Magy. Egy.-nek elnöke volt. Kitüntetései: a Ferenc József-rend lovagker.-je a kard.-kal, a Signum Laudis a kardokkal, a Károly cs.-ker., stb. tulajdonosa. Németül is beszél. L.: Kassa, Fő-u. 10. Tel.: 3405. Baross Endre dr., bellusi, gazdasági főtanácsos, orsz.gyűl. képviselő, földbirtokos, A Borászati Lapok, a Hegyközségi Szemle felelős szerkesztője és kiadója, a Magyar Agrárújságírók és írók Orsz. Egyesületének elnöke, a Magy. Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének alelnöke, az OMGE, Országos Mezőgazdasági Kamara, a Mezőgazdasági Szesztermelők Egyesülete, a Tejtermelők Orsz. Egyesülete vál. tagja stb. A francia Merite Agricole kitüntetés tiszti keresztjének tulajdonosa, államtudományi doktor. Szül. : Bp., 1889 nov. 21. r. k. Egyike az ország legismertebb és legsokoldalúbb agrárpolitikusainak. Atyjának bellusi B. Károlynak a szellemi útmutatásait követte, aki a 90-es évek kimagasló agrárférfia volt és nevéhez fűződik többek között a Köztelek agrárszaklap, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a Pátria-nyomda és még sok más intézmény alapítása. B. Endre a budai kath. gimn.-ban végezte középiskoláit, az egyetemen megszerezte az államtudományi doktorátust és hosszabb időt töltött Franciaországban, megszerezvén a Montpellier-i mezőgazdasági szakiskola bizonyítványát és részt vett a klosterneuburgi és a budafoki borkezelési szaktanfolyamokon is. Egyetemi évei alatt bejárta Franciaország, Algír és Svájc borvidékeit és tanulmányai eredményéről nagyobb tanulmányban számolt be a Földművelésügyi Minisztériumnak. A világháborúban, mint a cs. és kir. 8. huszárezred tisztje két évig volt a fronton és 4 évet töltött szibériai hadifogságban. Hazatérése után folytatta szőlő- és borgazdasági, valamint agrárpolitikai tevékenységét és csakhamar országosan ismertté tette nevét. Ekkor lett titkára a Magy. Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének és felelős szerkesztője a Borászati Lapoknak. 1936-ban a pilisvörösvári kerületben orsz.gyűl. képviselővé választották. A parlamentben is méltányolták kivételes szakképzettségét, reábízták a bortörvény és a hegyközségi törvény előadói tisztét. A képviselőházban minden szakkérdéshez hozzászólt és agrárügyekben több feltűnést keltő interpellációt intézett a miniszterekhez. Az 1939-es választásoknál mint Északpest vm. képviselője került be a parlamentbe, ahol a jövő agrártörvényeinek előkészítésében nagy szerep vár reá. Széleskörű szakírói működést fejt ki, beszél németül és franciául és állandó összeköttetésben áll azokkal a nemzetközi agrárkörökkel, amelyekkel külföldi tanulmányútjai alatt ismerkedett meg. L. : télen Bp., IX., Üllői út 25. Tel. : 187—701, nyáron Pilisszántón. Tel. : Pilisszántó 45. Baross Gábor, bellusi, ny. postatakarékpénztári vezérigazgató, a MOVE társelnöke és igen sok társadalmi egyesület és szövetség vezetőségi tagja, a II. o. polg. hadi érdemker., Signum Laudis kétszer, Károly cs. ker., a csillagos bolgár polg. érdemker., az olasz Koronarend parancsnoki ker.-je, stb. tulajdonosa. Szül. : Bp., 1884 febr. 23., r. k. Atyja , néhai B. Gábor kereskedelmi és köteledésügyi miniszter, a magyar államvasutak megteremtője és a magyar közlekedésügy nagynevű megszervezője, kinek szobra a keleti pályaudvar előtt a Baross-téren áll. Anyai ágon az ősnemes paksi Sipeky-család leszármazottja. Bp.-en a piarista gimn.-ban végezte a középiskolát, Pozsonyban a jogakadémián tanult tovább és államvizsgát tett. Trencsén vm.-nél mint közgazgatási gyakornok kezdte meg a közszolgálati pályáját 1906-ban. 1909-ben már a Pénzügyminisztériumban dolgozott, 1918-ban már osztálytanácsos lett. 1921-ben miniszteri tanácsos, az OKH kormánybiztosa, a Földhitelintézet, az Altruistabank, a KOF és a SOKSz. igazgatósági tagja, valamint a Tőzsdetanács tagja. A következő évben a Postatakarékpénztár vezérigazgatójává nevezték ki. Négy évig állt az intézmény élén és gyökeresen átszervezte, felvirágoztatta és hozzákapcsolta a m. kir. zálogházakat is. Mint elismert közgazdasági és birtokpolitikai szaktekintély részt vett a jogalkotó munkában, az OKH és az IOKSz. alaptörvényei, valamint az 1922. évi birtokpolitikai törvények szerkesztésében és kidolgozásában is. A keresztény és nemzeti gondolatnak 1920 óta egyik legtevékenyebb, legexponáltabb és minden áldozatra kész harcosa. 1926-ban a frankügy miatt kellett távoznia a Postatakarékpénztár éléről. A politikai életben is nagy szerepet vitt, néhai Gömbös Gyula bizalmas hívei közé tartozott. A Képviselőházban a gönczi kerület, majd Sátoraljaújhely város követe volt. Mint képviselő a pénzügyi bizottság alelnöke és a külügyi bizottság tagja volt. A világháborúban 22 hónapig volt a harctéren. Egyik megszervező alapítója és elnöke volt a Társadalmi Egyesületek Szövetségének. Majdnem valamennyi keresztény lap és sajtóvállalat létrehozatalában részt vett. Németül, franciául, angolul és szlovákul is beszél. L., Bp., IV., Ferenc József-rakpart, 13—-15. Baross József dr., bellusi, pénzügyi főtanácsos, az Illetékkiszabási Hivatal okirati osztályának vezetője, a Dunáninneni ev. egyh.kerület pénztárosa, a bp.-i Deák-téri ev. egyház presbitere. Képviselőtestületi tag, a Deák-téri Luther Szöv. vál. tagja. Szül. : Kiskőrös, 1878 szept. 6., ev. Szülei: néhai K. B. József és néhai Szirotka Karolina. Középiskoláit Kiskunhalason végezte, utána Bp.-en folytatta egy. tanulmányait államtud.-i államvizsgát tett, később áll. tud. doktorrá avatták. Közszolgálatát 1901-ben Pest vm.-nél kezdte meg mint közigazgatási gyakornok és tb. szolgabíró. 1906-ban megszerezte a jegyzői okl.-et és a Pestmegyei Makád község jegyzőjévé választották. 1911 óta