Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)
T
Térfy Béla dr. 1080 Thaly Zsigmond dr. (az utóbbi kettőt társszerzőkkel írta), és több apró kompendium. Külföldön többször járt, a neuchateli École Commerce-en két félévet hallgatott. Német, svájci és balti körökkel állandó összeköttetésben áll. Németül és franciául is beszél. L., Bp., V., Nádor u. 28. Térfy Béla dr., komáromi, igazságügyminisztériumi min. osztálytanácsos. Szül. : Bp., 1901 szept. 21., r. k. Atyja , néhai dr. k. T. Gyula kir. kúriai tanácselnök, az igazságügyminisztérium törvényelőkészítési osztályának v. vezetője, hires jogi író és ismert perjogász. Anyja: reischachi Eck Mária. Egyik nagybátyja, T. Béla a Futura R.-T. elnöke, ny. közélelmezési miniszter, másik, T. Dezső kir. kúriai tanácselnök. Középiskoláinak elvégzése után jogtudományi doktorátust szerzett, majd a bírói és ügyvédi vizsgát is letette. Jogi tanulmányai során két szemesztert hallgatott a párisi Sorbonne-egyetemen, egy félévig pedig a berlini Tud. Egy. hallgatója volt. Jogtudori okl.-ének elnyerése után hosszas tanulmányutat folytatott Német-, Francia és Olaszországban, továbbá Angliában, Görögországban, Afrikában és Ázsiában. Hazaérkezése után a Futura R.-T. tisztviselője lett és annak jogi osztályán működött. Később állami szolgálatba lépett és a közszolgálatot 1923-ban mint törvényszéki jegyző kezdte el, majd az igazságügyminisztériumba rendelték, ahol a magánjogi osztályon végzett fontos munkakört. 1936-ban mint osztálytanácsosi címet kapott, majd a az igazságügyminiszter személyi titkára lett. Széleskörű irodalmi működést fejt ki, egyik szerkesztője a Grill-féle Döntvénytárnak, önálló munkái : Igazságügyi zsebtörvénytár, Kettős mutató, Magyar Közjog, Hatásköri Bíróság, Országos Levéltár, A választójogi törvény, 1939. évi IV. t.-c. (zsidótörvény), stb. Különösen szívélyes és kölcsönös elismerésen alapuló összeköttetéseket tart fenn francia és német jogászkörökkel. 1938-ban Mikecz Ödön, akkori igazságügyminiszter kíséretében Németországban járt és a harmadik birodalom jogi berendezéseit tanulmányozta. Mint a hadikölcsönkárosultak támogatására alakult miniszterközi bizottság egyik tagja, értékes munkásságot fejt ki. Tagja a Magyar Jogászegyletnek, az Országos Nemzeti Clubnak, alapító és vál. tagja a Magyar Jogmívesek Társaságának, a Családvédelmi Szövetségnek, stb. Kitüntetései : Legfelsőbb kormányzói elismerés, (Signum Laudis). Német sasrend I. o. érdemkör. Németül és franciául is beszél. Thain János, festőművész, áll. gimn. tanár. Szül.: Érsekújvár, 1885 szept. 5., r. k. A család kimagasló alakja Fábián János pozsonyi apátkanonok, a híres történet és egyházi író. Gimn. érettségi után a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be és itt szerzett rajztanári okl.-et. Mint az érsekújvári gimn. rajztanára, a húsz éves cseh uralom alatt valóságos kulturmissziót fejtett ki a magyarok között. A magyarság ezeréves felvidéki tartózkodásának igazolására rajzolta és gyűjtötte a magy. népművészet pusztuló alkotásait. Tudományos ásatásai során 1937-ben Érsekújvár határában két ősmagyar sírt tárt fel. Művészeti cikkeit a napi és szaklapok közölték nagy sikerrel. Legnagyobb sikert az „Érsekújvár műemlékei“ c. könyvével aratta. Munkássága elismeréseképpen több művészeti és tudományos egyesület tagjai sorába választotta. Érsekújvár múzeumának megalapítója és elnöke. Külföldi tanulmányútjai során járt Olaszországban, Bécsben, Tirolban és Münchenben. Beszél németül és szlovákul is. L. : Érsekújvár, Czuczor-tér 18. Thaisz Andor dr., nemes, Fejér vármegye alispánja. Szül.: Makó, 1903 okt. 17., r. k. Apja : Th. Géza főszolgabíró, anyja : csikmádéfalvi Szentes Anna. A pécsi Tud. Egy.-en államtud. doktorátust tett. Közigazgatási pályáját 1928-ban kezdte, amikor Fejér vármegye szolgálatába lépett. 1929-ben szolgabíróvá, 1933-ban tb. főszolgabíróvá és 1939 szept.-ben alispánná választották. Tart. huszárhadnagy. Számos cikke jelent meg, fürdőügy tárgyköréből, a „Velencei-tó és környéke“ címen tanulmánya jelent meg. Tagja a Vörösmarty Irodalmi Társaskörnek. A vm. érdekében sokat fáradozik és már eddig is több szociális intézkedésével tette ismertté nevét. Németül is beszél. L. : Székesfehérvár, Megyeháza. Tel. : 2 és 93. Thaler Pál, a Magy. Szabványügyi Intézet előadója. Szül.: Bp., 1893 máj. 11., r. k. Atyja: T. Ferenc, anyja: Gráf Rozália. A Műegyetemen gépészmérnöki okl.-et szerzett. 1914 augusztusától 1918 novemberéig teljesített harctéri szolgálatot, mint tart. tüzérfőhadnagy szerelt le. Abszolválta a Közgazdasági Egyetemet, majd tizenkét éven át mint a Ganz-gyár mérnöke fejtett ki értékes munkásságot. 1933 óta tölti be mai pozícióját. Németül, angolul, franciául és olaszul beszél. Mint kitűnő magyarnémet gyorsíró ismeretes szakkörökben. A Károly cs.ker. tulajdonosa. L. : Bp., III., Kenyeres u. 43. Tel.: 9-től 2-ig 154—257. Thaller Gyula, a mezőberényi „Isteni Gondviselés"-hez c. reáljogú gyógyszertár tulajdonosa. Szül. : Trencsén, 1887 ápr. 7., r. k. Atyja: T. Tamás, anyja : Minársky Éva. 1909—10. tanévben a bp.-i Tud. Egy.-en szerzett gyógyszerészmesteri okl.-et s 1913-ban nyert gyógyszertári jogot Belluson, Trencsén megyében. Erről 1929-ben lemondott, mert dr. Tiso József, akkor egészségügyi miniszter, Trencsénbe adott jogot harmadik gyógyszertár nyitására. Szülővárosában azonban a cseh-szlovák viszonyok miatt teljesen idegennek érezte magát, 1937-ben gyógyszertárát eladta és repatriált. A Pozsonyban, székelő szlovenszkói Gyógyszerész Egyesület elnöke volt. Szlovák és német nyelven is beszél. L.: Bp., II., Nagybányai út 77. Tel.: 165—782. Thaly Zsigmond dr., széchy-szigeti, m. kir. titkos tanácsos, ny. államtitkár. Szül.: Zólyom, 1881, ref. Bp.-en és Kolozsvárott végezte jogi tanulmányait, itt avatták jogtud. doktorrá.