Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)
V
Vogel József, ny. társ. főmérnök, a Villamostelep és Műmalom nv. igazgatója. Szül. : Brassóföldvár, 1874 dec. 19., r. k. Középisk.-i elvégzése után 1898-ban a Bp.-i Műegy.-en mérnöki okl.-et szerzett. 1898—1901-ig Aradon a kultúrmérnöki hivatalban működött, 1901-től a vágsellyei Ármentesítő Társulat mérnöke, később főmérnöke volt nyugdíjbavonulásáig. 1903-ban alapította a műmalom és villanytelep üzemet. Németül is beszél. L.: Vágsellye. Vogel Miklós, műszaki igazgató. Szül. : Vágsellye, 1904 okt. 15., r. k. Középisk. elvégzése után 1928-ban a bp.-i Műegyetemen mérnöki (gépész) okl.-et szerzett. A cseh megszállás alatt állás nélkül volt, a felszabadulás óta az Ármentesítő Társ. műszaki tisztviselője, a műmalom és villanytelep h. igazgatója. A képv. test tagja. Beszél németül is. L. : Vágsellye Vojesik Lipót János, a Bp. Szfév. Vízművek aligazgatója. Szül. : Bp., 1892 aug. 3., r. k. Mérnöki és közgazd.-tud. okl.-et szerzett, mindkettőt a Műegyetemen. 1915-ben lépett a főváros szolgálatába, később mint katona bevonult, a háborúban 20 hónapot töltött a harctéren, részint Galíciában, részint Olaszországban. Tartalékos hadnagy. 1919 óta szolgál a Vízműveknél, előbb mint mérnök a csőhálózati osztálynál, majd ugyanott, mint műszaki tanácsos, főtanácsos, osztályvezető és 1940 óta mint aligazgató. Magyar és külföldi szaklapokban jelentek meg igen értékes szakcikkei. Olasz- és Németországban, Svájcban, Franciaországban, Belgiumban, Angliában tett tanulmányokat, részben hivatalos kiküldetésben. A Magyar Mérnök- és Építészegylet és több más szakegyesület vol. tagja, az American Waterworks Association tagja. Német és angol nyelven is beszél. L. , Bp., IX., Boráros-tér 6. Tel. : 144—815. Vojnits Miklós báró dr., bajsai, ügyvéd, Bács-Bodrog vm. törv.-hat. biz. örökös tagja, Bács-Bodrog és Baranya vm.-ek tiszti főügyésze, két ezüst és bronz iit. érem, a Károly cs.-ker., a háborús emlékérem, a bolgár és az osztrák háborús emlékérem tulajdonosa. Szül. : Szabadka, 1895 okt. 25.,r. k. Atyja: dr. V. Sándor, anyja : felsőpulyai Rohonczy Szilárdka. A bp.-i Egyetemen jogtudományi doktorátust és ügyvédi oklevelet szerzett. Négy évig harcolt a világháborúban, a kommün alatt Szegedre szökött, beállt a Nemzeti Hadseregbe és Ostenburg tiszti századában, majd a Dunántúlon és Bp.-en a fővezérségnél szolgált. Előbb a fővezérség 3. sz. járőrjében teljesített szolgálatot, később a propaganda alosztályt vezette. Élénk részt vett a politikai életében, 1927-ben a bácsalmási kerület, 1935-ben pedig a tompai választókerület választotta meg képviselőjévé. Nemzetközi viszonylatban is egyike a legkiválóbb gyakorló ügyvédeknek. Számos nagy pert képviselt nemzetközi bíróságok előtt. Franciául, angolul és németül is beszél. L. , Bp., IV., Kecskeméti u. 19. Tel. : 185—558. Vojnits Sándor báró, bajsai, v. k. t. t., földbirtokos, a Felsőház tagja. Szül. : Szabadka, 1865 aug. 17., r. k. Középisk. tanulmányai elvégzése után a magyaróvári Gazd. Akadémián okl.-et szerzett, kat. szolgálatot teljesített és átvette családi birtokának vezetését. Korán kapcsolódott be a vm.-i közéletbe és az országos politikába. 1896-ban Szabadkán szabadelvű párti programmal választották képviselővé. A politikai életben is kezdettől fogva komoly szerepet vitt, mint gróf Tisza István egyik legbizalmasabb barátja és híve. Az ú. n. Tisza-gárda vezetője és párbajsegédje volt gróf Tisza Istvánnak nevezetes politikai párbajainál, amelyeket gróf Károlyi Mihállyal, gróf Széchenyi Aladárral, őrgróf Pallavichiny Györggyel és Rakovszky Istvánnal vívott. A Nemzeti Munkapártnak alelnöke és két ízben tagja volt a delegációnak. Érdemei elismeréséül a király 1892-ben bárói rangra emelte. A világháborúban 100 beteg részére külön hadikórházat alapított, amelynek elnöknője gróf Tisza Istvánná volt és azt 18 hónapon át tartotta fenn. Bácska elcsatolásakor birtokai nagy részét elveszítette. Azóta bácsbodrogvm.-i és veszprémvm.-i birtokain gazdálkodik. A vm.-t 1927 óta képviseli a Felsőházban. Bács-Bodrog vm. törv.-kat. biz.-nak örökös tagja, számos gazdasági és társadalmi egyes, és intézmény vezetője. Tart. huszárhadnagy. A királyi legfelsőbb elismerés és több kitüntetés tulajdonosa. L. : Bp., XI., Horthy Miklós u. 14. Tel.: 259—278. Vidék : Balatonfüred. Voinovich Géza dr., író, a Budapesti Szemle szerkesztője, a Felsőház tagja, a Magy. Tud. Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság másodelnöke, a Petőfi Társ., a Szt. István Akadémia és még igen sok irodalmi és tudományos társaság vezetőségének tagja. A Corvin-koszorú és a Magyar Érdemrend középker.-nek tulajdonosa. Szül. : Debrecen, 1877, r. k. Debrecenben és Bp.-en végezte a középisk. és a Bp.-i Tud. Egy.-en folytatta tanulmányait, melyeknek befejezése után a kolozsvári Tud. Egy.-en a magyar irodalomtörténet m.-tanárává képesítették. Azóta a magyar irodalom egyik legfáradhatatlanabb és rendkívül jelentőségű kutatója. 1902-ben kiadta dr. Eötvös József, összes műveinek első teljes gyűjteményét, amellyel megnyerte a Tud. Akadémia pályadíját. Ezután Ambrus Zoltánnal együtt a Klasszikus Regénytár 80 kötetében gyűjtötte össze a magyar és külföldi irodalom remekeit. 1910 óta a Magy. Tud. Akadémia megbízásából szerkeszti a Budapesti Szemlét. Kiadta Petőfi, Arany János és Lévay József verseit. Nagyjelentőségű munkája „Madács Imre és az Ember tragédiája“ és a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb jelentőségű műve Arany János életrajzának hatalmas bőrkötetes kiadása. Ezenkívül elbeszéléseket, tankönyveket és ifjúsági könyveket is írt. A Nemzeti Színházban 1922- ben adták elő a Mohács c. tragédiáját, 1931- ben pedig a Magyar Passiót. Mindkettővel az Akadémia Voinich-díját nyerte meg. 1933-tól