A kert 1917
1917-07-01 / 13. szám - Mit üzen a szerkesztőség?
André. [M. L.-né Budapest.) Önnek van igaza. Mert André Edouard Francois-t tényleg a leghiresebb francia tájkertészek egyikének van elismerve. Született 1840 július 17-én Bourgesben (Cherben). Elvégezte az egyetemet, ahonnan azonnal az Angers-i híres Leroyhoz, majd a párisi botanikus kertbe került. Alphand alatt Muetteben az üvegházakat kezelte 1860-1864 és 1864 — 1868-ig vele gyütt Páris szépítésén dolgozott, különösen Buttes Chaumont parktelepítését vezette. 1869-ben önállósította magát mint tájkertész és mint ilyen Európa, sőt Amerika sok városában számos parkot létesített. Nevezetesebb alkotásai : Liverpoolban a Sefton park, Monte Carlo parkjai és a Montevideoi park. 1870 —1880-ig az Illustration horticole nevű híres francia szaklap főszerkesztője volt. 1882 óta szerkesztette a Revue horticole nevű, nálunk is jól ismert szaklapot és a versaillesi híres kertészeti iskola tanára. 1895-ben tudományos utazást végzett Délamerikában és különösen Kolumbiát járta be. Innen hozta Európába a híres Anthurium Andreannumot. André mint kertészeti szakíró is híres. Nevezetes munkáit minden törekvő magyar kertésznek is érdemes áttanulmányozni. Nevezetesebbek Traité des plantes de bruyeres, 1864 (a hangnövényekről), Le Môuvemente horticole (3 kötet 1865— 1867), Traité des plantes á feuilage ornemental, 1866 (látványos levélnövények), Les Fougers (Roze és Riviére-vel együtt irta a páfrányokról, 1867). Leghiresebb munkája azonban a tájkertészetről szól Traité général des parcs et des jardins 1879-ből, amelyben 888 oldalon 520 képpel és 11 szines táblán magyarázza a tájkertészet elveit. K. A. Legelterjedtebb almák. (G. N., Ménesi út 3.) A kérdéses gyümölcsfajták színes képei a magyar kertészeti irodalomban még nincsenek meg egy olyan összefoglaló munkában, de lapunk régibb számaiban a legtöbbje színes műmellékletekben be lett mutatva. Szíveskedjék a tavalyi évfolyamot átnézni, abban meg lesz az összes megjelent szines gyümölcsképek jegyzéke. K. A. Asclepias. (M. K.-né.) A selyemkóró, Asclepias syriaca, amelyet a háború alatt már egyszer részletesen ismertettünk, tényleg rostnverésre használható és mi magunk is igen szép rostot nyertünk a tavalyi próbánkból. Egész bátran megteheti a kisérletet, bizonyára sikerülni fog. Mi az illetékes hatóság figyelmét fölhívtuk reá, épp ugy a komlószarra is. Hogy nem foglalkoznak vele, az már nem a mi dolgunk. A gyakorlati életben a selyemkóró rostjait ma is használják Turkesztánban s belne az ott ma is használatos parittyához (törökül szalga) kötelet szőnek. Az asclepias turkesztáni neve »csige« K. A. Kérelem munkatársainkhoz. A nyomdai viszonyokra való tekintettel nagyon kérjük t. munkatársainkat, hogy dolgozataikat a papirnak csak az egyik oldalára és igen ritka sorokba irják és minden szót világosan, nagy betűkkel, hogy jól, akadály nélkül olvashatók legyenek és esetleges szükséges javításokat könnyen lehessen elvégezni. A szerkesztőség. V Kiadó: Mauthner Ödön. — Nyomatott Wodianer F. és Fiainál, Budapesten.