Kertbarát Magazin, 1983
1983-03-01
A PAKSI ao □ [UNK] rasTrosFU Számos olvasónk érdeklődött a kettősfüggöny művelés iránt. Kérésüknek most azzal is igyekszünk eleget tenni, hogy közreadjuk ÁCS JÓZSEF, paksi szőlőtermelő tapasztalatait. Kertjében ezzel az új, sokak által még alig vagy egyáltalán nem ismert művelésmóddal jó minőségű és olyan kiemelkedő terméseket ért el, hogy feltétlenül érdemes megismerkedni munkájával, eredményeivel. A Duna vízszintjétől 176 méter magasan kiemelkedő öreghegyen kedvező ökológiai környezetben (lösztalajon) 2650 m2 (736 négyszögöl) nagyságú zártkerti ingatlanomon 1974-ben korszerű szélessoros 3,6X1,2 méteres térállású magaskordonos szőlő telepítéséhez kezdtem hozzá. Választásom a biztonságosan termő, keresett és igen megbecsült, illatos bor készítésére is alkalmas, Gkonel muskotály minőségi fehérborszőlő fajtára esett. Több szőlész-borász szakemberrel beszélgettem, míg végre az adott kedvező adottságok — a fekvés, a kitettség, a domborzatalakulás, a fagykárosodástól való mentesség, a löszös talajösszetétel — ismeretében meggyőztek és a kettősfüggöny (a GDC) művelési mód bevezetése mellett döntöttem. A TERÜLET ELŐKÉSZÍTÉSE, TRÁGYÁZÁSA, FORGATÁSA Először a szakszolgálati laboratóriumtól beszerzett talajvizsgálat alapján elkezdtem a talajforgatást, az indító és készletező szerves és műtrágyázást. A tápanyag feltöltési javaslat alapján a betelepítendő terület 60 cm-es mélységéig számítva annyi műtrágyát adtam, hogy 100 gramm talajban a foszforból 20, káliumból pedig 30 mg legyen. E célból a területen szétterítettem 80 tonna istállótrágyát és arra rászórtam 2 tonna (2 ezer kilogramm) P j K 10—24 százalékos kevert hatóanyagú műtrágyát, s ezeket 25 cm mélyen beszántattam. Majd szeptemberben Sz—100-as lánctalpas erőgép vontatta PP típusú rigelekével 80 cm mélyen talajforgatást végeztettem. Egyúttal a talajlakó kártevők ellen Basudin 10 G-vel fertőtlenítettem a talajt. ÜLTETÉS ÉS TŐKEPÓTLÁS Az ültetéshez körkörös gyökérzetű, jó oltásforradású, nem nyílós — egyéves, I. osztályú gyökeres Ottonel muskotály oltványokat vásároltam. Kiültetés előtt az oltványok beérett vesszőit 2 rügyre, a gyökérzetet pedig 4—5 cm hosszúságúra visszakurtítottam. Az így előlkészített oltványokat ősszel, november végén ásott gödörbe ültettem. A talajfelszín felett kiálló 5—6 cm-es vesszőrészt földhalom készítésével védtem a téli fagyok károsítása ellen. Márciusban a készletező trágyázás befejezéseként sorközökbe 100 tonna összetúazott, kocsonyás állapotú szőlőtörkölyt és 300 kg 46 százalékos karbamid nitrogén hatóanyagú műtrágyát dolgoztattam be 14—20 cm mélyre, MTZ—50-es erőgép vontatta rotációs kapával. Az ősszel kiültetett oltványokat áprilisban — minden egyes tőre 20 liter vizet kilocsolva — beiszapoltam. Nyáron a meg nem eredt oltványokat megjelöltem és pótlásukra Berlandieri x Ripária 5 C gyökeres alanyt gödörbe ültettem ki, melyeket a következő év nyarán, júniusban beoltottam és az ősz folyamán ledöntöttem. E hagyományos pótlási eljárás következetes betartásával elértem, hogy a termőkorú kettősfüggöny művelésű szőlőmben a térállás szerinti 613 tőkéből évente mindössze három-négy pusztult ki, illetve ennyit kellett pótolni. TÁMRENDSZER ÉS ÖNTÖZŐHÁLÓZAT A kettősfüggöny művelésű szőlőültetvény szakszerű léte Az ültetvény távlati képe. (A szerző felvétele) zi 8