Kertbarát Magazin, 2019 (42. évfolyam, 1-10. szám)

2019-01-25 / 1-2. szám

BEMUTATJUK kalcidák, például atropin, emiatt levelük és gyökerük nyersen mérgező, de ez főzés ha­tására eltűnik. A mandragórával ellentétben a kapri (Capparis spinosa) egész évben könnyen megtalálható. Elterülő szárú, alacsony cser­je, horgas pálhatüskékkel, húsos, szür­készöld elliptikus, kerekded levelekkel. Magánosan álló, reggel nyíló, nagy, négy­tagú fehér virágaiban a bíbor árnyalatú porzók száma meghaladhatja a százat is. Termése hosszúkás, kerekded, 6-7 cm hosszú bogyó, melynek héja beérve sárga vagy vöröses. A Földközi-tenger medencé­jétől Közép-Ázsián át Nepálig előfordul, száraz, sziklás, félsivatagos helyeken él, a Szentföldön is gyakori. Több változata ismert, kőfalakon, száraz gyepekben, illet­ve sivatagi vízmosásokban, sziklákon for­dul elő. Az ókori rómaiak kedvenc fűszere volt, a mediterrán országokban sokfelé termesz­tik. Gyógynövényként is számon tartják, szárított termésével reumás panaszokat, ízületi duzzanatokat, derékfájdalmakat, végtagzsibbadást gyógyítanak, gyökérkér­gét bőrbetegségek, lép- és menstruációs zavarok esetén használják. Valamikor hor­gas tüskéjével szedték le a birkák torkáról a piócákat. A kínai népi orvoslásban a szá­rított kapritermés a köszvény és a reumás ízületi gyulladás gyógyítására szolgál. A kaprinak az étkezésben is jut szerep. A „kapribogyót", mely a növény kerekded vi­rágbimbója, ecetben, sóban, olívaolajban tartósítják, és mártások, hal- és húsételek, pizzák és tészták jellegzetes hozzávalója. A kapri éretlen termését, a „kapriuborkát” is hasonlóképpen használják, de íze nem olyan erőteljes. A Prédikátor könyvében érdekes igevers figyelmezteti a fiatalabb nemzedéket, hogy becsülje meg az életet, mely gyorsan elmú­lik, és az öregséggel már a „fűszerek” is hi­­ábavalóak. Egyes kutatók szerint ebben a szakaszban a „fűszer” kifejezés a kapri­­bogyóra utal, melyet az ősidőkben étvágy­­gerjesztőnek és nemivágy-fokozónak tar­tottak. Fráter Erzsébet Szelleműzés és gyermekáldás A mandragóra gyökér- és levélfőzetét szorongás és álmatlanság esetén ajánlották, friss levele külsőleg használva fájdalomcsillapító hatású, hatóanyaga daganatos bőrbetegségek kezelője. Narkotikus hatása miatt is számontartották az ókori orvos­lásban. Nyugtató hatása mellett stimulál is, ezért elágazó, sokszor ember alakú karó­gyökerét vágyfokozó szerként használták. A görögök ősi varázsnövénye, később a kö­zépkorban is szelleműző hatást tulajdonítottak neki és szerencsehozó amulettként tartották. A zsidóság az egyiptomi és mezopotámiai sokistenhívő ókori kultúrák orvoslásával el­lentétben nem alkalmazott varázsszereket, babonás gyógyító eljárásokat. A mandragóra volt talán az egyetlen mágikus növény, amelyet a bibliai időkben is nagyra becsültek, afrodiziákumnak és a termékenységet fokozó szernek tartottak, termésével a meddősé­get kezelték. Mózes első könyve ír a Jákob szerelméért vetélkedő nővérekről, Lea és Ráhel egyik történetét kapcsolja e növényhez. Lea fia mandragórát talált a mezőn, amelyet Rá­hel akart megszerezni, aki addig hiába remélte, hogy gyereket tud szülni. A mandragóra segített, de nem Ráhelnek, hanem Leának, aki újabb fiút hozott világra. Lea, Ráhel és szolgálóik Jákobtól származó 12 fiának a születése, vagyis a 12 zsidó törzs üdvtörténeti jelentősége is mutatja, hogy a gyermekek fogantatása nem a mandragórától függ, a gyer­mekáldás Isten kezében van. 51

Next