Kertbarát Magazin, 2019 (42. évfolyam, 1-10. szám)
2019-01-25 / 1-2. szám
BEMUTATJUK kalcidák, például atropin, emiatt levelük és gyökerük nyersen mérgező, de ez főzés hatására eltűnik. A mandragórával ellentétben a kapri (Capparis spinosa) egész évben könnyen megtalálható. Elterülő szárú, alacsony cserje, horgas pálhatüskékkel, húsos, szürkészöld elliptikus, kerekded levelekkel. Magánosan álló, reggel nyíló, nagy, négytagú fehér virágaiban a bíbor árnyalatú porzók száma meghaladhatja a százat is. Termése hosszúkás, kerekded, 6-7 cm hosszú bogyó, melynek héja beérve sárga vagy vöröses. A Földközi-tenger medencéjétől Közép-Ázsián át Nepálig előfordul, száraz, sziklás, félsivatagos helyeken él, a Szentföldön is gyakori. Több változata ismert, kőfalakon, száraz gyepekben, illetve sivatagi vízmosásokban, sziklákon fordul elő. Az ókori rómaiak kedvenc fűszere volt, a mediterrán országokban sokfelé termesztik. Gyógynövényként is számon tartják, szárított termésével reumás panaszokat, ízületi duzzanatokat, derékfájdalmakat, végtagzsibbadást gyógyítanak, gyökérkérgét bőrbetegségek, lép- és menstruációs zavarok esetén használják. Valamikor horgas tüskéjével szedték le a birkák torkáról a piócákat. A kínai népi orvoslásban a szárított kapritermés a köszvény és a reumás ízületi gyulladás gyógyítására szolgál. A kaprinak az étkezésben is jut szerep. A „kapribogyót", mely a növény kerekded virágbimbója, ecetben, sóban, olívaolajban tartósítják, és mártások, hal- és húsételek, pizzák és tészták jellegzetes hozzávalója. A kapri éretlen termését, a „kapriuborkát” is hasonlóképpen használják, de íze nem olyan erőteljes. A Prédikátor könyvében érdekes igevers figyelmezteti a fiatalabb nemzedéket, hogy becsülje meg az életet, mely gyorsan elmúlik, és az öregséggel már a „fűszerek” is hiábavalóak. Egyes kutatók szerint ebben a szakaszban a „fűszer” kifejezés a kapribogyóra utal, melyet az ősidőkben étvágygerjesztőnek és nemivágy-fokozónak tartottak. Fráter Erzsébet Szelleműzés és gyermekáldás A mandragóra gyökér- és levélfőzetét szorongás és álmatlanság esetén ajánlották, friss levele külsőleg használva fájdalomcsillapító hatású, hatóanyaga daganatos bőrbetegségek kezelője. Narkotikus hatása miatt is számontartották az ókori orvoslásban. Nyugtató hatása mellett stimulál is, ezért elágazó, sokszor ember alakú karógyökerét vágyfokozó szerként használták. A görögök ősi varázsnövénye, később a középkorban is szelleműző hatást tulajdonítottak neki és szerencsehozó amulettként tartották. A zsidóság az egyiptomi és mezopotámiai sokistenhívő ókori kultúrák orvoslásával ellentétben nem alkalmazott varázsszereket, babonás gyógyító eljárásokat. A mandragóra volt talán az egyetlen mágikus növény, amelyet a bibliai időkben is nagyra becsültek, afrodiziákumnak és a termékenységet fokozó szernek tartottak, termésével a meddőséget kezelték. Mózes első könyve ír a Jákob szerelméért vetélkedő nővérekről, Lea és Ráhel egyik történetét kapcsolja e növényhez. Lea fia mandragórát talált a mezőn, amelyet Ráhel akart megszerezni, aki addig hiába remélte, hogy gyereket tud szülni. A mandragóra segített, de nem Ráhelnek, hanem Leának, aki újabb fiút hozott világra. Lea, Ráhel és szolgálóik Jákobtól származó 12 fiának a születése, vagyis a 12 zsidó törzs üdvtörténeti jelentősége is mutatja, hogy a gyermekek fogantatása nem a mandragórától függ, a gyermekáldás Isten kezében van. 51