Kertészet és Szőlészet, 1963 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1963-01-01 / 1. szám

már most ké­t SZAKSZERŰ Számos termelőszövetkezet vezetője vizsgálja ebben az időszakban 1962 zöldség- és gyümölcstermesztésé­nek eredményességét. Ugyanezt teszik a járások me­zőgazdasági osztályainak illetékes szakemberei, akik az 1963. évi termelési és értékesítési terveket vizs­gálják és jóváhagyásukat adják a kötendő zöldség- és gyümölcstermelési szerződésekre. A termesztés eredményét nemcsak a betakarított és átadott áru­­mennyiséggel mérik, hanem azzal a forint­ összeggel, amelyet a tsz az átadott zöldség- és gyümölcs­termékéért kapott. A betakarított mennyiség és az értük kapott forint aránya arra hívja fel a figyel­met, hogy azonos mennyiségű és azonos fajtájú áruért különböző tsz-ek igen eltérő összegű bevételt értek el. Ugyanakkora területről ugyanabból a zöld­­ségfajtából magasabb az árbevétel az egyik tsz-ben, mint a másikban és — erre nagyon komolyan fel kell figyelni — az eltérést nem a betakarított mennyiségek közötti különbség okozza, hanem az értékesítés szervezettségének különbsége. A kertészetek dolgozóinak érthető és jogos célja, hogy a tsz a megtermelt áruért az elérhető leg­nagyobb összeget kapja. Igen jelentős tehát a ter­melési folyamat befejező, utolsó szakasza, az érté­kesítés. Megállapodás született ezért a Földművelés­­ügyi Minisztérium és a felvásárló kereskedelem irá­nyító szervei között, hogy a tsz-ek áruátadóit és a felvásárlással foglalkozó kereskedelmi szakembereket január—­februárban 3—6 napos közös oktatásban része­sítik. E tanfolyam célja a tsz-ek zöldsé- és gyümölcs értékesítésével kapcsolatos teendők ismertetése, az át­adók és átvevők felkészültségének javítása, egyes alap­vető kérdésekben s azonos álláspont kialakítása. AlUissJó áraátadót ! Mindenekelőtt világossá kell tenni a tsz vezetősége, sőt a tagság körében is, hogy a termelési folyamatot lezáró rövid értékesítési szakasz igen jelentősen befo­lyásolja a hosszabb ideig tartó, fáradságos termelő munkáért elérhető bevétel nagyságát Ez annyi szak­értelmet felkészültséget, szervező készséget igényel, hogy vagy függetlenített áruátadót kell beállítani, vagy a kertészet egyik vezetőjét kell a termelés teendőin kívül nagymértékben megterhelni az értékesítéshez szükséges ismeretek megszerzésével és a teendők el­látását. Ez az utóbbi a kevésbé biztató , a függet­lenített jó képzettségű áruátadó viszont csak akkor érhet el eredményt, ha szorosan együttműködik a ter­melést irányító kertésszel. A termelő kettős eredményre törekszik: az áru el­helyezésének biztonságára és a legkedvezőbb ár eléré­sére. A tsz áruátadójának ennek érdekében már a szer­ződés megkötése előtt ismernie kell a szerződés téte­leit. Ismernie kell a tsz-t megillető jogokat, és az át­vevő vállalatok kötelezettségeit. Ugyanennyire ismernie kell viszont azokat a kötelezettségeket, amelyeknek be­tartása és teljesítése a termelőszövetkezetre vár. A szerződésben foglalt e kétoldalú kötelezettségek és jogok ismeretére már a vetőmag beszerzésének pilla­natától kezdve szükség van, egészen az értékesített áruk forint értékének a tsz számlájára történő beér­kezéséig. Az áruátadó tevékenysége tehát akkor kezdődik, ami­kor a szerződésben biztosított vermag megérkezését, annak minőségét és fajtáját ellenőrzi. Ennek a keres­kedelmi felelősnek gondolnia kell arra, hogy a ter­melés megfelelő időszakában igénybe vegye a termel­tető vállalat szakemberének helysz^i tanácsadásait Így megelőzheti a kifogásokat, amelyeket az átvevő a szál­lítás idején azon a címen emelne, hogy a termelő nem SZÜLJÜNK ÉRTÉKESÍTÉSRE kellő szakszerűséggel végezte munkáját. Az áruátadó­nak arra is gondolnia kell, hogy maga a tsz eleget tegyen aziodknak a növényvédelmi stb. eljárásokna­k, amelyekre kötelezettséget vállalt. A terssséebeesUm ém am ütemestés fomtom»é0a A szerződéskötés és a termés betakarításának ideje közötti több hónap idején a termés mennyiségét nem­csak a munka, a trágya és a növényvédőszer felhasz­nálásának mértéke befolyásolja, hanem az időjárás is. Az áruátadónak nyilván kell tartania azt az időpontot, ameddig a tervezett mennyiség változását — a csök­kenést éppen úgy, mint a növekedést — a termeltető vállalat tudomására hozhatja úgy, hogy a változásból anyagi terhek nem hárulnak a tsz-re. A termés be­­érésekor már k&ő a többlet jó elhelyezése érdekében átvételre felszólítani a felvásárló vállalatot, mert ha telített a piac, azzal az indokkal jogosan utasítja vissza, hogy nem volt ideje felkészülni az értékesítésre, piacot teremtenie a többlet átvételéhez. Az esetleges csök­kenés írásos bejelentésének elmulasztása következté­ben a felvásárló nem tud idejében máshonnan gondos­kodni pótlásról, lemarad az ő­ partnerével szemben, ezért kötbért fizet és természetesen áthárítja a tsz-re. Rendkívül fontos, hogy az átadó a zöldség és gyü­mölcs beérésének időpontjától kezdve naponta eleget tegyen az átadással kapcsolatos kötelezettségeinek, így rendszeresen tájékozódjék arról, hogy a majd szállí­tásra kerülő zöldségféle vagy gyümölcs mikor éri el a szedésre, illetve értékesítésre legalkalmasabb érettségi fokot. A termelést irányító kertésszel pontosan meg kell határozni a szedés és az árukikészítés idejét, hogy az átadás időpontját még kellő időben, írásban közöl­hesse a felvásárlóval. A gyorsan romló zöldség és gyü­mölcs esetében egy-két napos mulasztás jelentős érték­­csökenéssel járhat. Telített piac esetén a felvásárló vállalat könnyen — és jogosan — hagyja az előkészí­tett terméket az átadó nyakán, ha nem történt meg az ütemezés vagy nem rögzítették szabályszerűen írás­ban a bejelentést. A szedést, az áru előkészítését úgy kell szervezni, hogy az ütemezett mennyiség 10 száza­lékos ingással átadható legyen. A szedéskor nemcsak a mennyiség ütemezésére kell gondolni, hanem arra is, hogy milyen minőségű és milyen csomagolású árura szerződött a termeltető. A szerződés gyakran nem tartalmazza a minőségi osz­tályt. Ilyenkor az áruátadó úgy a képviseli a tsz érde­keit helyesen, ha a felvásárló rendszeresen megküldött árjegyzékéből tájékozódik a különböző érettségű és mi­nőségű áruért kínált árról és azt a legkedvezőbb árat kell választani, amelynek szedésére, kikészítésére meg­felelő munkaereje van a gazdaságnak. Például kajszi átadásra szerződött tsz bevételét befolyásolja, hogy be­­érett érettségű árut ad-e, vagy jam érettségit. Ha elég munkaereje van, akkor az export minőségű árut kivá­logatva és előírás szerint csomagolva kell á­tadásra elő­készítenie. Az uborkát termelő tsz-ekben például „cse­mege” vagy „berakó” méretben helyes szedetni az ubor­kát, a jobb ár érdekében. E feladatot csak akkor tudja az átadó ellátni, ha a szerződés ismeretein kívül a kertészeti termékeknek is alap ismerője és a legapróbb részletekig­ tájékozott a szabvány méretre és minőségre vonatkozó meghatáro­zásaiban. Erre az ismeretre nemcsak a tsz dolgozói kö­rében van szükség, amikor megmagyarázza az áru keze­lésének helyes műszereit, a szedés és válogatás szem­pontjait, hanem akkor is, amikor a felvásárló átvevőjé­vel szemben az áru átadásakor képviseli a tsz érde­keit és követeli, hogy az átvevő a tényleges minőséget ismerje el.

Next