Kertészet és Szőlészet, 1966 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1966-01-01 / 1. szám
IGEN FIGYELMEZTETŐ tanulóév volt az üzemi szakemberek számára 1965 és intő a jövőt illetően, mert a jelenlegi területeinket háromszorosan meghaladó új gyümölcsültetvények három-négy éven belül termőre fordulnak! Meg kell szilárdítanunk a — jelenleg még hiányzó — termesztéstechnikai és technológiai fegyelmet. Szőlőinkben is hasonló, és számos helyen élesen elütő helyzetképet látunk, főként a növényvédelmi munka késedelme vagy elhanyagolása miatt. Emlékezzünk arra, hogy júniusban még a tavalyihoz hasonló, vagy azt közelítő terméssel számolhattunk — és július—augusztusban már látható volt, hogy termésünk 50 százalékát a peronoszpóra tönkretette. Ez is intő jel, hogy az új telepítések termőre fordulásával milyen többletfeladatok tornyosulnak majd elénk. Zöldségtermelésünkben a gyakorlat határozottan bizonyította az idén, hogy ahol a palántanevelés, kiültetés és növényápolás zárt és fegyelmezett technológiáját véghezvitték, az előző évekhez hasonló, sokhelyütt még jobb termésátlagok voltak elérhetők, ugyanakkor a magasabb árszint javította a bevételeket is. ÖSSZEGEZVE az 1965-ös év termelési tapasztalatait, megállapítható, hogy a szakmai hozzáértés, a fegyelmezett termesztéstechnika és növényvédelem együttesen nagyban csökkentheti az időjárás károsító tényezőit. S elérhetővé teszi nemcsak az üzem, hanem a népgazdaság célkitűzéseit is. Visszapillantásunk a tervidőszakra és 1965-re egyúttal arra is lehetőséget teremt, hogy 1966-ra előretekintve megfogalmazhassuk azokat a szempontokat, amelyek követésével eredményekben gazdagíthatjuk az új esztendőt, hogy az mind a termelő, mind a fogyasztó számára „boldogabb” legyen. Gyümölcstermelésünk 1966-os célkitűzései között váltsuk valóra, hogy a legfontosabb alapozó termesztéstechnikai beavatkozásokat, így a metszést, lekötözést, tápanyagvisszapótlást és a talajmunka fázisait szakmailag optimális időben és minőségben hajtjuk végre. Tanuljunk a múltból és a keserű tapasztalatokból, olyan munkaszervezetet létesítsünk, amellyel az egyéb gazdaságossági feladatok mellett a munkavégzés optimuma biztosítható. ELŐRELÁTÁSSAL, szakértelemmel és fegyelmezetten végezzük a növényvédelem minden munkafázisát, nehogy azok eltolódása vagy késése — a virágzás kényszer-pihenő időszakában — előidézhesse a betegségek elterjedését Az eddiginél sokkal fegyelmezettebben kell ezért végrehajtani — főleg az almástermésűeknél — a virágzás előtti növényvédelmi beavatkozásokat, mert a fuzikládium tavaly is akkor telepedett meg nagymértékben a lombozaton. Az is a múlt év tanulsága, hogy a növényvédelmi munka késleltetése vagy elhagyása csak az üzem hozamának veszélyére történhet. E téren is szilárdítsuk meg tehát munka- és technológiai fegyelmünket. 1966-ban oldjuk meg, hogy szőlőinkben — az időjárástól függően — a szakszerűség és gazdaságosság határain belül, de a virágzás befejezéséig még akkor is végezzük el a növényvédelmi munkát, ha az bizonyos fokig csak preventívnek mondható, mert a fürtök alatti és feletti levelek, valamint a fürtök növényvédőszeres fedésével elkerülhetjük a nagyobb kárt okozó peronoszpórás terméskiesést, és biztosíthatjuk a hozamot A tavaszi esős időszak következtében a gyomosodás különösen az alacsony tőkefej formákon okozhat nagymértékű fertőzési veszélyt, ezért a növényápolási munkálatok is a növényvédelem hatékonyságát szolgálják. JOBBAN KÉSZÜLJÜNK fel a tavalyi tapasztalatok alapján növényvédelmünkben a permetezés és porozás kombinált alkalmazására. Zöldségtermelésünkben különösen a palántanevelés, kiültetés és növényápolás fegyelmezettebb végrehajtására törekedjünk, mert ezek következtében — kedvező időjárás esetén — 30—40%-kal nagyobb termés, kedvezőtlen időjárás esetében pedig — mint ezt a múlt évi tapasztalat bizonyítja — elérjük a tervezett termésmennyiségeket. A kertészeti ágazat tehát fejlődik és üzemnagyság tekintetében felsorakozik a mezőgazdaság többi ágához. Ahhoz azonban, hogy a holdanként elérhető magas termelési érték és az általában ezzel együttjáró jövedelmezőség biztonságos alapjait megteremtsük, üzemvezetésünk szemléletében kell lényeges változásokat elérni. A gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelésben termesztett növényfajaink, fajtáink holdankénti bruttó hozama 10 000—30 000 Ft-ig, sőt ezen felüli hozamokig terjedhet. Ennek természetes velejárója a mezőgazdasági átlag-ráfordításhoz számított többszörös anyag, munkabér- és segédüzemi költség. Mindez a termésmennyiségtől függően 8000-től 20 000 Ft-ig terjedhet, esetenként nagyobb is lehet. A nagy termés csak szakszerű és fegyelmezett termesztéstechnikai beavatkozásokkal és korszerű technológiával biztosítható. HASZNÁLJUK KI a téli munkával kevésbé terhelt hónapokat és szervezetten növeljük dolgozóink ismeretkörét, ügyelve arra, hogy tudatukban rögződjenek az általuk kezelt növényi kultúrák, élettani és termesztéstechnikai szükségletei és munkakörük ellátásához teljes, részletes ismeretanyagot kapjanak. szemléleti és gyakorlati ismeretszerzéshez nagyon hasznosak a Kertészet és Szőlészet lapjának tanulmányai, gyakorlati anyagai, mert ezek révén tudatossá válik az agrotechnikai beavatkozások célja, eredménye és technológiák jelentősége is. A lapban megjelent tanulmányokat nemcsak olvasni kell, de sok esetben — és ez a jobb — meg kell tanulni és alkalmazni. A HÁZIKERTEK gyümölcsfa- és szőlőszaporítóanyag ellátását, a régi, jogos panaszokat orvosolva 1965. őszén nagyobb mennyiségű anyaggal biztosítottuk és 1966-tól minden igényt igyekszünk kielégíteni. Nagy jelentőségű a házikertek felújítása, ezt bizonyítja a SZÖVOSZ-szervek ilyen irányú fejlesztési törekvése is. Az elosztás javítása érdekében lerakati hálózatunkat körülbelül 2000 körzetben alakították ki és folyamatosan biztosítják a kertkedvelők gyümölcsfa- és szőlőszaporítóanyag szükségletét. Bízunk abban, hogy a házikerti gyümölcsfák és szőlők tulajdonosai felhasználják mindazt az ismeretanyagot, amit szaklapunk még külön rovat és melléklet formájában is biztosít ahhoz, hogy jó minőségű gyümölcsöt, szőlőt tudjanak saját szükségleteikre, akár értékesítésre is termelni. A jövőt illető feladataink között tehát nőtt a házikert jelentősége, kultúrállapotának javítása fontos népgazdasági tényező. A PÉLDÁK a tavalyi gazdasági évben újólag bizonyították, hogy több milliárd forint értékű a rovar- és gombakártevők elterjedéséből származó hozamkiesés. Figyelemre méltó az is, hogy esetenként az elégséges növényvédőszer és gép ellenére terméskiesés mutatkozott, vagy romlott a minőség, mert a szerek gyakorlati használatához szükséges anyagismeret és szakmai felkészültség hiányos volt. Téli szakismeretbővítési programunkban adjunk méltó helyet ezért a növényvédőszer-hatás megismertetésének és tanuljuk, oktassuk a növényvédelem hatékony végzésének módjait az eddiginél részletesebben. 1965. végével eredményesen teljesült a II. 5 éves terv. A telepítésekkel és üzemfejlesztési munkánkkal hozájárultunk a népgazdaság célkitűzéseinek valóraváltásához. Váljék viszont tudatossá valamennyiünkben, hogy munkánk nehezebbik feléhez a most következő évben és években érünk el, mert az új üzemeket termiére kell fordítani, és megnőnek gondjaink, ugyancsak megnőnek az irányunkban joggal támasztható igények is, melyek munkánk szakszerűségének növelésére és fegyelmezettebb végzésére vonatkoznak. Úgy véljük, hogy üzemeink dolgozói, szakemberei, vezetői átérzik a tervidőszak alatt létesített új kertészeti üzemek jelentőségét, az ebből származó szakmai és erkölcsi felelősséget és munkájuk szervezésénél, végzésénél megvalósítják mindazt, amit népgazdaságunk természetszerűen elvár tőlünk. KÖSZÖNTJÜK Olvasóinkat, a kertészeti üzemek valamennyi dolgozóját, és kívánunk 1966-ra eredményekben gazdag, boldog új esztendőt! Dr. Fejes Sándor (FM Kertészeti Főosztály)