Kertészet és Szőlészet, 1969 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1969-09-15 / 18. szám
BOTABíIKIS KERTJE kívánjuk érvényre juttatni, figyelembe véve, hogy kertünk a Nagyalföldhöz, az Eupannonikumhoz tartozik (sok a kocsányos tölgy, a tatárjuhar, vadkörte, törpemandula, fehérnyár, boróka, jellegzetes a vízimocsári és homoki növényzet). Az Alföld eredeti vegetációjának tanulmányozása gyakran eszünkbe juttatja ní^ rajongójának, Petőfi Sándornak örökszép versét, amelyben a homokhát növényeit így örökíti meg: „A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban. Oda fészkel a visító vércse, gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús ányalányhaj S kék virága a szamárkenyérnek. Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek.’* Nem tervezzük átvenni a volt magánparkokból kialakított arborétumok jellegét. A sajátos karakteren kívül, a területi felosztásnál érvényesítettük a modern botanikus kertek építésekor szükségszerűen előtérbe került, a demonstrálásra és kísérletekre vonatkozó ismertetett elveket Feosztás, feladat A túlnyomóan kertészeti (szőlő, gyümölcs, zöldség, dísznövény, gyógy- és ipari) növények eredetének, őshazájának megismerése érdekében területileg elkülönülő földrajzi csoportokat hoztunk létre, biztosítva a növények számára viszonylag megfelelő ökológiai környezeti körülményeket is. A következőkben példaként néhány kialakulóban levő egységet ismertetek. A szubmediterrán és a nyugatázsiai növények területén ma már sok olyan növényünk díszült, mint a nálunk is honos virágos kőris (Fraxinus ornus), magyar tölgy (Quercus frainetto), molyhos tölgy (Qu. pubescens), ezüst hárs (Tilia argentea), a maradvány keleti gyertyán (Carpinus orientalis), csodabogyók (Ruscus fajok), illatos hunyor (Helleborus odorus), bánáti bazsarózsa (Paeonia off. ssp. banatica), a bortermő szőlőnk őse — Visis silvestris stb. nálunk nem honos török mogyoró (Corylus columa), ezüstta (Elaeagnus angustifolia), babérmeggy (Laurocerasus officinalis), Cyclamen neapolitanum. Arum itaticum (olasz kbntyviróg) stb. A kelet-ázsiai növények területe igen sok értékes növényrfeij számára nyújt majd otthont. A nem olyan régen élő alakban felfedezett Metasequoia glyptostroboides (hosszú ideig csak kövületét ismerték, ilyen alakban írták le, ez nagy ritkaság a növényvilágban, Európába 1948- ban került), a fagytűrő amuri szőlő, (vitis amurensis alakjai), bazsarózsa fajok, asszúriai körte, a nyári orgona (Buddleia) fajai és fajtái stb. Nem kevés növényfaj került termesztésbe Európa magashegységeiből: dísznövények (Aster alpinum, Campanula carpatica stb.), gyümölcsfajok (a vörös ribiszkék egyik szülője a Ribes petraeum, az egres európai alakköre stb.). hát Ezen a területen helyezzük el tea kertgazdaságilag hasznos (például a tarackosan is szaporodó) legszebb páfrányunkat — a struccpáfrányt, legszebb szárazföldi orchideánkat — (Cypripedium calceotus-t stb.), s egyben flóratörténetileg is jelentős növényeinket, így ezek közül ma is nagy díszkertészeti értékűek a jégkorszaki maradványfajaink, a zergeboglár (Trollus europaeus), szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), medvefül kankalin (Primula auricula) stb. Nagy területet szántunk az amerikai kontinens növényeinek is (sok fenyőféle, például ezüstfenyő, juhar, tölgy, Prunus, ribiszke, szőlőfajok; igen sok évelő, például az elterjedt Yucca, egyévesek például Portulaca grandiflora — porcsin stb. szerepelnek). A közvetlen rokonsági kapcsolatok és a nemzetségek (geniszok) változékonysága után érdeklődők és a hallgatóság számára a kertészetileg hasznos növények családokban kerülnek bemutatásra. Az erős antropogén hatás ellenére több ősi növény maradt meg a kertben; ezek számára rezervátum jellegű területet különítettünk el. Ezen a védett területen igen nagy számban fordul elő, két szabadföldi orchideánk (a Dactylorhiza incamata és az Orchis palustris), az előbbinek fehér és rózsaszínű példányai, alakjai, a rózsaszínű buglyos szegfű, a kékes szibériai nőszirom, stb. Jellegzetes zsombékos is maradt meg a területünkön, amelyet főleg a szombéksás (Carex elata) alkot, közte egy finomlevelű páfrányfajjal (a Dryopteris palustrisszal). A kísérleti tér növényei közül a gazdaságilag hasznos növényfajok (vadkörte, vadalma, sajmeggy, egres, ribiszke, vadszőlő) kerültek begyűjtésre nagyobb mennyiségben. A bennszülött (endemikus) növények számára is külön területet biztosítottunk, így eltelepítettük a dr. Kárpáti Zoltán által feldolgozott hazai berkenye (Sorbus) fajokat. A körtefajokat (a Pyrus nivalis és a P. pannonica alakjait), a nevezetes szentendrei rózsát, a Kárpáti által felfedezett leírt Mohácsy-meggyet (Cerasus Mohacsyana) stb. A szűkebb tananyagot (a leggyakoribb termesztett, és újabban termesztésbe került növényeket) kisebb területen is bemutatjuk — a növényismeret könnyebb elsajátí A horgozók felmérik az új botanikus kertet ]%■ '' »11' *'f'f hím :S. í-■ . : cí. '.j''' -V* ' i '■‘v- ■»