Kertészet és Szőlészet, 1976 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-01 / 14. szám
PALÁNTÁZZUNK PARADICSOMOT A házikertből július közepétől októberégéig el tudjuk látni a családot friss paadicsommal. A 4—6 tagú család évi szükégletét 100—130 kg paradicsom fedezi, és az ajánlott fajtákkal 40 mm-en megtermelhető. 2—3 fajtával a változatos fogyasztási igényeket is kielégíthetjük. Frissfogyasztásúak: A Kecskeméti export középkorai érésű. A legszebb bogyójú fajta. Tetszetős bogyói kemények, jól szállíthatók és szeletelhetők. A Kecskeméti 3 (Fi hibrid) színe szép, íze kellemes. Korai, a legbővebben termő hibridparadicsomunk. Karózva, de anélkül is termeszthető, szabadföldön és fólia alatt egyaránt. A Kecskeméti törpe az egyik legkorábban érő alacsony növésű fajta, sűrűn ültethető, karózás nélkül is termeszthető. A Kecskeméti merevszárú egy-két nappal későbbi, mint a Kecskeméti törpe, de termőképessége és termésbiztonsága valamivel jobb. Szabadföldi és fóliaalatti termesztésre egyaránt ajánlható. Befőzésre valók: A Kecskeméti 700 legnagyobb értéke, hogy korán és zömében egyszerre érik. Bogyói éretten puhák, repedésre hajlamosak. A Kecskeméti determinált San Marzano hosszúkás bogyóit szívesen fogyasztják. Tenyészideje középhosszú, termőképessége a legjobbak közé tartozik. A Kecskeméti konzerv kiváló ízű, középkorai érésű. Tetszetős, egészséges bogyói repedésre és napégésre nem hajlamosak. A Kecskeméti jubileum a középhosszú tenyészidejűek közül a legjobb termőképességű. Csemegeparadicsomként fogyasztható. Talaj előkészítr^ Burgonya, paprika után lehetőleg ne tegyük, mert ezek közeli rokonai, és károsítóik a paradicsomot is veszélyeztetik. Az őszi mélyásás vagy szántás a jó termés elengedhetetlen feltétele. Tavasszal, közvetlenül ültetés előtt lazítsuk fel a talajt, ezzel a fölmelegedést segítjük, ami a paradicsom esetében is fontos. Legjobban az istállótrágyát hálálja meg. Ennek hiányában azonban komposztot, fekált és műtrágyát is kiszórhatunk. Ha nincs az egész területre elég trágya, akkor fészektrágyázzunk. Ebben az esetben 2— 3 marék istálló- vagy komposzttrágyát adjunk tövenként. A talaj erőállapotától függően 100 mm^-enként a következő adagolás javasolható: 200—400 kg szerves trágya (ősszel), 3—4 kg 40%-os kálium (ősszel), 4—6 kg szuperfoszfát (ősszel), 2—3 kg nitrogén (tavasszal). A káliumot és a foszfort tavasszal is adhatjuk, a nitrogént csak tavasszal. Ültetés után egy hónappal kisadagú nitrogén-fejtrágyát adhatunk, mennyisége ne haladja túl az egy kg-ot 100 m^-enként. Kapálással dolgozzuk a talajba. Palántát csak megbízható helyről vásároljunk! Edzetteknek, egészségeseknek kell lenniük. A megnyúlt, elöregedett s a nem kellően edzett palántáktól nem várható jó termés. A 6—8 hetes palánták a legjobb. A paradicsom korai (április végi) ültetés esetén a májusi fagyokig jól gyökeresedik és elviseli a hideget. A korán ültetett palánták takarással kellően védhetők. A nagyon alacsony növésű, determinált fajtákat sűrűn, 40X30, a féldeterminált fajtákat (a közepes növekedésűeket) 60X40, a magas fajtákat pedig 60X60, esetleg 70X60 cm-es tenyészterületre ültessük. A magas növésű fajtákat érdemes karóznunk. Bevált a gúlás művelés is, ugyanarra a karóra négy növényt köthetünk. A karókat ültetés előtt üssük a földbe. A növények tövétől a karó tetejéig húzzunk zsineget, s ehhez kötözzük őket. A megnyúlt palántákat mélyen vagy elfektetve is ültethetjük. A paradicsom a szár bármelyik részén képez gyökeret. Ültetés után öntözzük be a palántákat. A gyomok ellen szükség szerint kapáljuk, ezzel a talaj nedvesség-készletét is óvjuk. A paradicsom nem kíván sok vizet, de öntözve többet terem. Fontos a palántázás utáni és a virágzás, illetve a bogyófejlődés idején adott víz. Az alacsony fajták — főként a merevszárúak — karózás és metszés nélkül termeszthetők. A folytonos növekedésűeket karózzuk, és egy- vagy kétszálasra neveljük. Ha karózunk, akkor metszeni és kötözni is szükséges. Metszéssel egy- vagy kétszálasra neveljük a paradicsomot, így korábban érik, nagyobb lesz a bogyók súlya, és egészségesebb az állomány. Az oldalhajtásokat csípjük le kéthetenként. A főhajtást is csípjük vissza az 5—6. fürt felett, ezzel gyorsíthatjuk az utolsó fürtök érését. Győri Lajosné (OMFI) / NYÁRÁDI LEHETŐSÉGEK Mintegy két évtizede került Somogyból Nyárádra Paksi József villanyszerelő. Gyermekkorától szeretett a kertben ügyködni, és szabad idejét később is mindig szívesen töltötte a zöldségek és virágok körében. Ha tehette, szakkönyveket is forgatott. Tíz éve kezdte a fólia alatti hajtatást. Előbb csak ismerősöknek, majd látva hasznosságát, eladásra is termelt. Társak is akadtak, előbb falubeliek, később a szomszéd községből is összeültek, megbeszélték eredményeiket, és tervezgetni kezdtek. Megalakították a Kertbarátok Körét. A faj és a fajita kérdésében közösen döntöttek, s megegyeztek a pápai ÁFÉSZ-szel, hogy egyöntetű árut szállítanak. Közösen nevelték a kiültetendő palántákat is, majd áttértek a tápkockás palántanevelésre. A fölösleget értékesítették. Főként fűtés nélkül hajtattak, noha többüknek van már fűthető háza is. A palántanevelést Paksi József vette kézbe, miután fűthető üvegházat készített. Ott neveli tápkockában a saláta-, paprika-, paradicsom-, uborkapalánkákat. Fóliasátraiban — mintegy 500 m“-en — pedig retket, salátát, paprikát, paradicsomot és néhány éve szamócát hajtat. A retek vetésének könnyítésére pneumatikus gépet szerkesztett, amelyet egy- és több soros vetésre is lehet állítani. Egyöntetű kelés és növekedés s több nappal a korábbi terményszedés az egyenletes vetés hatása. Retekből legkorábbi a korai piros, ezt követi a Cherry belle és a piros Vajretek. Salátából a Soroksári hajtatót és a Venturát termelik. Az utóbbi nagyobb fejű, mégis e vidéken a Soroksárit kedvelik. Paprikából a Soroksárit, a Keszthelyi fehéret, és a Javított Ceceit hajtatják. A csípősekből a Hatvani és a Kovácsházi kedvelt. Paradicsomból a K 3, uborkából a Budai félhosszú Fi vált be. Újabban felfuttatva is nevelik az uborkát. A tagság egy része málhát, feketeribiszkét és szimócát is termel. Télen előadássorozatokat hallgattak. Szlovákiában jártak az ottani zöldséghajtatás tanulmányozására. Idén a Kertészeti Egyetem soroksári hajtatótelepére szerveznek tanulmányi kirándulást. Az elért eredmények ígéretesek. A szervezett árutermelés alapvető feltételeit Paksi József a központosított palántaneveléssel megteremtette. A zöldségtermelési kedvet most az növelhetné jelentősen, ha a — még nem zökkenőmentes — áruátvételen is sikerülne javítani. A felvásárló szervek ebben az ügyben még sokat tehetnek, a nyárádi lehetőségek jobb kiaknázása érdekében is! Gulyás Endre