Kertészet és Szőlészet, 1987 (36. évfolyam, 27-53. szám)
1987-11-19 / 47. szám
A Nap ma — csütörtökön — óra 55 perckor kel, 16 óra 4 perckor nyugszik. IDŐJÁRÁS: A hét végétől folyamatos lehűlésre lehet számítani. A nappali felmelegedés eleinte még 10 fok felett, a jövő hét elején már csak 5 fok körül várható. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet mínusz 1, plusz 4 fok között, a későbbiekben mínusz 4, plusz 1 fok között valószínű. Jelentősebb csapadék várható. A FUTÓ MUSKÁTLI teleltetése nem mindig sikerül. Ez a növény sokkal kényesebb, mint a közönséges muskátli, amelyet elegendő földjéből kiszedve, laza kötegekbe kötve, hűvös helyen teleltetni. A futó muskátli ezzel szemben a saját cserepében, ládájában teleljen, 10—12 fokos hőmérsékletű világos helyiségben. Kéthetente csekély öntözést kíván. ...... .I—. i ..I.. ............ i. i A Ficus benjamina, vagy szinonim Lévén F. nitida Indiában nagy fává iö. Laza, áttekinthető az ágrendszere, gai csüngök. Hazájában parazita növény, magjai más ifákon csíráznak ki. A fejlődő kis Ficus benjamina a beogadó gazdanövényt hosszú léggyöereivel behálózza, míg az végül is eltisztul. Dugványról, de inkább magról szaporítják. Valamennyi fikusz érzékeny a pangó vízre, a hideg aljzatra. Ha g gyökerek körül a hőmérséklet tartósan csupán 12—15 fok, a növények káosodnak. A túl hideg tartási hőméréklet éppúgy káros, mint a túl meeg. Nyugalmi időszakban a levegő hőmérséklete 14—15 fok alá ne menjen. Az egészséges, robusztus növény azonban ennél magasabb hőmérsékleten is levélhető. Ha nyugalmi időszakban huzamosabb ideig 12 fok alatt tartjuk,s ráadásul túl is öntözzük, a Ficus lenjamina el is pusztulhat. Ezért a órtási hőmérsékletet rendszeresen elenőrizzük és legföljebb három hete ne mérsékelten öntözzük. Lágy, 6-os nH-jú öntözővíz a legjobb. A nagy növényeket két-három évente ültessük át. A FERTŐZÖTT NÖVÉNYMARADVÁNYOKAT ássuk mélyen a talajba vagy komposztáljuk szakszerűen. Arra okvetlenül ügyeljünk, hogy ezek a fertőzött növényi részek se a konyhakertben, se a díszkertben, ne maradjanak a talaj felszínén, mert így a következő évi fertőzések kiindulóhelyei lennének. Ássuk fel az egynyári virágágyások talaját, az évelőkét gyomtalanítsuk, lazítsuk. Magot vagy szaporítóanyagot csan teljesen egészséges, ép növényről szedjünk. Vírusbeteg növényt ne szaporítsunk tovább. Tőosztáskor is tartsuk be a növényvédelmi követelményeket. Válogassuk át a felszedett gladióluszhagymákat. Csak teljesen egészséges gumókat tároljunk, beérett, fagymentes helyen. Szinte minden kiskertben, ahol tátikát is kevernek, előfordul a növény gyakori rozsdabetegsége, a tátika vagy oroszlánszáj-rozsda. A rozsdagomba fertőzésének tüneteit a növény valamennyi föld feletti részén megtalálhatjuk. Az első tüneteket a levelek fonákén észleljük, ahol apró, barna spóratelepek, ún. uredótelepek fejlődnek. Ekkor a levél színén 1-2 mm nagyságú sakózöld foltok jelzik a fertőzés tényét. Az apró uredótelepek körül újabb telepek fejlődnek, s már a levél színén is megjelennek. A fertőzésnek ebben a szakaszában jól felismerhető a betegség a körkörös telepgyűrűkről, amelyek a száron, csészeleveleken és a termésen is megjelennek. A nagymérvű fertőzést levél-, szár-, virágpusztulás, tőszáradás követi. A telepekben sötétbarna, teleutospórák is találhatók a nyár közepétől. A betegséget mag, fertőzött palánták terjesztik. Járvány kialakulására viszonylag alacsony hőmérsékleten (10—22 fokon) számíthatunk, főleg ha a hőmérséklet ezen értékek között váltakozik és gyakori közben a csapadék is. A betegség ellen a tenyészidőszakban zineb, mankoceb hatóanyagú készítményekkel kell permeteznünk, legkésőbb az első tünetek észlelésétől. Fontos, hogy ősszel a fertőzött növénymaradványokat semmisítsük meg és csak egészséges növényről szedjünk magot. Szerzőink: dr. Terbe István, dr. Géczi László, dr. Szent-Miklóssy Ferenc, Tamás Enikő, dr. Balázs Klára. Heti ajánlat ELŐADÁS Hidegházi zöldségek fólia alatti hajtatásáról tart előadást dr. Nagy József egyetemi docens Kispesten, a HNF székházában, a XIX. ker., Gábor A. u. 42. sz. alatt. A rendezvény ideje november 23-a, 17 óra. Mezőgazdasági vízhasznosítás Szentesen címmel dr. Demeter Attila osztályvezető előadását november 23-án, 17 órai kezdettel hallhatják az érdeklődők. Kezdőknek fontos tudni. A bonsai egyesület előadássorozatának következő darabját Bács László tartja november 26-án, 17 óra 30 perces kezdettel, a bonsai stílusokról pedig dr. Czanik Sándor beszél 18 órakor a Budapesti Bonsai Egyesületben, Budapest V., Pálffy Gy. u. 16. sz. alatt. A FALURÁDIÓ MŰSORÁBÓL November 21-én, a Kossuth-adón, 7 óra 30 perckor kezdődik Perjés Klára műsora, a Kopogtató. A simontornyai Vármúzeum igazgatójáról, Vinczellérné Takács Mária népművelőről, barátairól és munkatársairól szól a műsor. 23-án, hétfőn reggel 7 óra 38 perckor kezdődik a Petőfi adón Pais Judit műsora Környezetünk védelmében címmel. Ugyanő szerkesztette a Házunk táját, amelyet a Kossuthon 12 óra 45 perces kezdettel sugároznak. 25-én, szerdán a Kertbarátok műsora — Berta Béla szerkesztésében — reggel 7 óra 38 perckor hallható a Petőfi-adón. o mMeziiHdaag A szaklap 46. számába dr. Dohy János a genetikai tartalékok védelméről és hasznosításáról irt cikket. A nemesítés és az állatitermék-előállítás céljait szolgáló génkészletek gyakran őshonos állatokban találhatók meg. Megfigyelték, hogy némely országban az ilyen helyi állatpopulációk természetes és mesterséges szelekció, valamint párosítás hatására kiválóan alkalmazkodtak a legkülönbözőbb, sokszor szélsőséges környezeti viszonyokhoz. Az állattenyésztők fontos feladata, hogy ezeket a génkészleteket megőrizzék. Mi mindennel foglalkozik egy állattenyésztő vállalat? A debreceni például tisztító szereket gyárt ezzel importot takarít meg — tudjuk meg egy másik írásból. A földesi Rákóczi Termelőszövetkezet szakemberei azt vizsgálják cikkükben, hogy milyen tényezők és hogyan befolyásolják a gazdaság jövedelmezőségét. Ficus benjamina hazájában parazita életmódú növény. 11