Kertészet és Szőlészet, 1990 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-12 / 28. szám

Budapest, postafiók 14., 1355 VÁLASZOLUNK KOVÁCS ISTVÁNNÉ Oszkán árvácskát szeretne ter­meszteni, ehhez kér tanácsot. A dr. Nagy Béla szerkesz­tette Dísznövénytermesztés­ből és a Sluis­en Groot cég ter­mesztési útmutatásából a kö­vetkezőket olvashatjuk e nö­vényről. A rövid tenyészidejű árvácska (Volola X Wittrockiana) a magvetéstől számított 2—3 hónap múlva virágzóképes. Még a vetés évében virágzik ugyan, de igazán szép virág­díszt csak a következő tava­szon várhatunk. Korán, télen és későn virágzó típusúak kö­zül választhatunk. Az Ft hib­ridek magja drágább, de a virágok rendkívül nagyok, élénk színűek és az állomány egyöntetű. Egy gramm vetőmag 7—900 szemet tartalmaz. Július vé­gén, augusztus elején vessük szabadföldi magágyba, hol­landágyba. A magok 15—18 C-fokon 7—14 nap alatt ki­csíráznak. nyékolóval A magvetést ár­(nád, gyékény, éretlen lombföld) vagy rend­szeres permetezéssel védjük a fölmelegedéstől. A csíranö­­vénykék megjelenésekor az árnyékolót távolítsuk el. Ügyeljünk arra, hogy sose szá­radjon ki. Szeptember végéig ültessük a szabadba vagy 8— 10-es cserépbe. A legjobb ne­velési hőmérséklet 7—15 C­fok, ennél magasabb hőmér­séklet hatására a növénykék megnyúlnak.­­ A holland cég ajánlatából az F.Roc sorozat fajtái jól tű­rik a meleget, nem nyúlnak föl. Az Aurora sorozat tagjai igen hamar virágoznak, Harold sorozat kisebb virágai a rendkívül nagy tömegben, el­sőként jelennek meg tavas­­­szal. Az Icequeen árvácskák különlegesen jól tűrik a fa­gyot, korán virágzanak, szép, élénk színűek. A kis palántát ültessük 8-10-es cserépbe KÖNYV Házikertben és részesmű­velésként sokan termeszte­nek málnát. A Mezőgazda­­sági Kiadó gondozásában megjelent könyv a már ki­próbált és bevált hagyomá­nyos technológiát ismerteti. A szerzők felhívják a fi­gyelmet a kritikus pontok­ra és a fejlesztés, a korsze­rűsítés lehetőségeire. Rész­letesen olvashatunk a mál­na biológiájáról, termőhely igényéről, a termesztésre alkalmas talajokról, majd pedig a fajtákról. A málna szaporítását is részletesen ismertetik. A művelési rend­szerek kialakítását számos rajz segíti. Tájékozódhatunk a támrendszer melletti és a váltóművelés előnyeiről is. Olvashatunk az ültetvény telepítésétől kezdve a gyü­mölcsszüretig számos ten­nivalóról. A mű bemutatja a vírusos, a gombás és a baktériumos betegségeket, az állati kártevőket, a nö­vény táplálkozási zavarait és az ellenük alkalmazha­tó módszereket, készítmé­nyeket. Sz. M. F. Igazat adunk Soós Ferencék Kulcsról azt tanácsolják szerkesztőségünk­nek, hogy az idejében szólunk rovatnak vagy a címét, vagy a tartalmát változtassuk meg. Mint írják „hétről hétre felfede­zünk olyan tanácsokat, amelyek a naptár szerint időben, de a természet idei előresietését tekintve nem biztos, hogy idő­ben jöttek.” • Nekünk is gondot okoz ez, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy nem tudunk az ország déli és északi tájain élőknek egyszerre „idejében” szólni. Bármilyen az időjárás, bizonyos­ra vehető, hogy Baranyában három-négy héttel előbbre jár a virágzás, a termésérés, mint például Borsodban. Az lenne a helyes, ha mi a legkorábbihoz igazodnánk, akkor még min­denki időben értesülne a tennivalókról. Ennek azonban több akadálya van. A legfőbb az, hogy Budapesten készül a lap, itt működik a szerkesztőség, s bizony mi, újságírók is több­nyire a saját környezetünkben tájékozódunk a természet ál­lásáról. Védekezésként azt is felhozhatnánk, hogy hetilapunk minden száma 3 hét (a színes fedél 4 hét) alatt készül el, s az időjárásváltozás, az évszakok váltása (például a kitavaszo­dás) néha 1-2 nap alatt lezajlik. Ezért fordul elő az olva­­vasón­k által felvetett hiba. Tehát igazat adunk mindenkinek, aki a cikkek, képek idő­szerűségét vitatja, s nagyon szeretnénk ezen változtatni. Eh­hez kérjük olvasóink segítségét is. Kérjük, írják meg, milyen változtatást javasolnak, hogy ne késsünk el semmivel, s hogy hasznát vegyék tanácsainknak. Leveleiket a következő címen várjuk: Budapest, Postafiók 14. 1355. a Kertészet és Szőlészet Szerkesztősége Borász-kislexikon DUGÓPUHÍTO. A dugó használata előtt, annak puhításá­­ra alkalmas, mechanikusan működő eszköz. Használnak ke­rekes- és szorítópofás D.-t. DUPLAPASZTAL ELJÁRÁS. A színanyagban szegény, vö­rösbort adó szőlők mustját kezelik így. A must egy részét el­választják a törkölytől. Így az erjedés során a kevesebb must több színanyagot vonhat ki, vagyis kevesebb, de jobb színű vö­rösbort nyerünk. DURVA SZEPRÖ. A must kierjedése után röviddel leülepe­dő, nagyobb szemcséjű és tömegű szilárd részecskékből álló üledék. DUZZASZTÁS: Egyes derítőanyagok (zselatin, bentonitok) előkészítésekor alkalmazott eljárás. A száraz anyagra keverés közben tíz-tizenö­tszörös mennyiségben vizet öntenek. Néhány órás állás után az anyagfeltáródás végbemegy. A D. hatéko­nyabbá teszi ezeket a derítőszereket. ECET ES ED ES: A bor legnagyobb betegsége. A bor szaga szúrós, ecetre emlékeztető, íze savanyú, ecetes. Az E.-t a bor­ban levő ecetbaktériumok okozzák, a bor szabad felületén hár­tyát képezve és az alkoholt ecetsavá oxidálva. Az ecetbakté­­riumok a kénezésre igen érzékenyek és a nagyobb alkoholtar­talom sem kedvez elszaporodásuknak. A kissé ecetes (némete­­sen stiches) bort még lehet javítani, de a képződött ecetsav ek­kor sem távolítható el a borból, legföljebb el lehet fedni az ízét. Az ecetsavat a borból azért nem lehet semmilyen mód­szerrel eltávolítani, mert ez a bor leggyengébb sava. Ha a fe­hérbor 1,2, a vörösbor 1,4, az aszúbor 2,0 g/n ecetsavnál töb­bet tartalmaz, romlottnak minősül és közfogyasztásra nem hozható forgalomba. EGERSZ: A bor sajátságos, egérhúgyra emlékeztető szagú és ízű megbetegedése. Oka nem ismert. Valószínűleg baktériu­mok okozzák, de egyes élesztők is termelnek erősen oxidatív körülmények között E.-ű anyagokat. Az E.-t Tokajhegyalján miskának, egyébként németesen mejzlinek is nevezik. M. A Q 1MA/4I VCDTÍC9CT ÍC e^Al Éf 4CT

Next