Kertészet és Szőlészet, 1992 (41. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
A CÍMOLDALON: évelő virágokkal, cserjékkel dúsan beültetett élőkért. A kerti belépőkről szól kerttervezési sorozatunk e heti cikke a 11. oldalon. BODOR JÁNOS felvétele A HÁTSÓ BORÍTÓN: az Óbuda Kertészet hirdetése. C3I3Í11 A MAGYAR KERTÉSZEK ÉS KERTBARÁTOK HETILAPJA 1. szám, 1992. január 2. Főszerkesztő: GÉVAY JÁNOS. Szerkesztőség: Budapest V., Kossuth Lajos tér 11.1860 (Levélcím: Budapest, Pf. 14.1355) Telefon: 153-3000, 1102 mellék. Telefax: 131-3145. Kiadja: Az Agricola Kiadó és Kereskedelmi Kft., Budapest, Steindl Imre u. 6. 1054 Telefon: 131-3145 Felelős kiadó: PÓCS GYULA ügyvezető igazgató. Művészeti vezető: PÓCS MARA Zrínyi Nyomda, Budapest 92.2304/01-66-22. F. v.:GRASSELLY ISTVÁN vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR): Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 104 Ft, negyedévre 312 Ft, fél évre 624 Ft, egy évre 1248 Ft. A lapban megjelent írások, képek másodközléséhez kérésre a szerkesztőség hozzájárul. Kéziratok megőrzésére, visszaküldésére nem vállalkozunk. HU ISSN 0023-0677 AGRICOLA KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 1992/1 TUDÓSÍTÁS Előtérben a környezetvédelem Decemberben tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Növényorvoslás a kertészetben című tanácskozást. Már magát ezt a tényt elismerésre méltónak nevezte bevezetőjében dr. Eke István, hiszen a mai, folyamatosan átalakuló világban semmi sem látszik biztosnak. A szervezeti átalakulástól függetlenül, további változás előtt áll a növényvédelem. Az új agrárpolitika szerint megcélzott igényes piacok ezidáig ismeretlen követelményeket támasztanak az áruminőség, a kikészítés, a kereskedelem és a termelésszervezés terén. A nagyüzemek átalakulásával megváltoznak a jogi keretek a növényvédelemben, eddig ugyanis az üzemekben kötelező volt növényvédő szakembert alkalmazni. Készül az új növényvédelmi törvény és a növényvédő szerek kategóriába sorolásáról szóló minisztériumi utasítás is megváltozik, ezután nem az üzemméret, hanem a felhasználó szakképzettsége szerint csoportosítják majd a vegyszereket. A legnagyobb sikert Mikulás János, Id. Sárospataki György és Szendrey Lászlóné látványos bemutatója aratta a szőlőben fellelhető ragadozóatkákról. Hazánkban a Phytoseidae családba tartozó atkák a leggyakoribbak, három nemzetségüket 30-40-szeres nagyítású mikroszkóppal könnyű megkülönböztetni testalakjuk és szőrözöttségük alapján. (Lapunk tavalyi 39. számában jelent meg a szerzők cikke e témáról.) Dr. Budai Csaba és dr. Csölle István a zöldséghajtatásban alkalmazható integrált védekezési lehetőségeket vette számba. Hajtatásban három kártevő, illetve kártevőcsoport (üvegházi mélytetü, kétfoltos takácsatka és talajgombák) ellen lehet biológiai védekezést folytatni. Figyelembe kell venni azonban, hogy a széles hatású szerek kiiktatásával a többi károsító felszaporodhat. Liszteske-fürkészdarázzsal sokkal kevesebb vegyszer felhasználásával, olcsóbban lehet védekezni az üvegházi molytetű ellen, de az atkák, levéltetvek és tripszek ellen többször kell permetezni. Várhatóan teret hódít majd a paprika- és paradicsomhajtatásban a poszméhek betelepítése az üvegházba. Éppen a beporzó méhek megkímélése érdekében pontos integrált termesztéstechnika terjedhet el. Ennek számos eleme ismert, de ki kell még dolgozni a pirimikarb-rezisztens levéltetvek és a tripszek elleni kímélő növényvédelmet. Környezetkímélő technológiák kidolgozására tett kísérletekről számoltak be a gyümölcsösök védelmét részletező előadásokban. A rendezvény egyik szponzora, a Ciba-Geigy növényvédő szereivel számos kísérletet végeztek az országban, ezekről az eredményekről hallottunk csak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az intenzív növényvédelem ellenére megtalálhatók az almáskertekben a levélaknázó molyok és a vértetű parazitái, néhány ragadozóatka-faj, katicabogarak, fátyolkák, ragadozópoloskák és zengőlegyek. A hasznos segítőtársak védelmét szolgáló, javarészt kísérleti technológiáról számolt be dr. Molnár Józsefné, Illés Ottó és Varga Attila. Insegarral és Pirimorral permeteztek a kártevők ellen, a technológia egyetlen vitatott eleme a márciusi Ultracid permetezés. A szerves foszforsav-észterek nem tartoznak a kímélő szerek közé, de a gyártó képviselője szerint minden az időzítésen múlik. Sipos László az almasavarasodás elleni védekezés összetettségét boncolgatta előadásában. A növényvédőszer-felhasználás és a betegség előfordulása között nincsen összefüggés: 1980 óta folyamatosan nő a hatékony, felszívódó szerek használata, mégis gyakori a járványos fertőzés a kórokozó számára kedvező évjáratokban. Ma már tökéletesen megoldott a fertőzést elősegítő fizikai tényezők mérése és nyomon követése, erre a célra több előrejelző készülék is kapható. Nehezebben megfogható biológiai tényezők is befolyásolják a fertőzést: a fajták fogékonysága, növekedési erélye, a művelésmód, a spóraszóródás mértéke. Kísérletekben a Score varasodás elleni megelőző (preventív) és gyógyító (kurativ) hatása tökéletesnek bizonyult. Többek között ezt a szert is kipróbálták az őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen. Pecze Rozália és Tánczos László számolt be az eredményekről. Bebizonyosodott, hogy a rügypattanás előtti bordósleves permetezés nélkülözhetetlen a betegség leküzdéséhez. Bármilyen kiváló szert használtak is később, nem sikerült elfogadható védelmet elérni. A szerválasztásnál is jóval fontosabb a permetezés jó időzítése : csapadékos időben minden hirtelen lehűlés után védekezni kell. horváth - Fürkészdarazsak bevetésével féken tartható az üvegházi molytetű szaporodása. A hatás mértékét a megfeketedett molytetű nimfák aránya mutatja a paradicsom levélfonákán