Kertészet és Szőlészet, 1994 (43. évfolyam, 27-52. szám)

1994-07-07 / 27. szám

A CÍMOLDALON pompás színhatású petúniakiültetés. Az Egyesült Államokban különösen népszerű egynyári virágok ottani termesztéséről szól képriportunk a 4­7. oldalon. BIZA KLÁRA felvétele A HÁTSÓ BORÍTÓN védett vadvirágokat mutatunk be. MOLNÁR ATTILA, SULYOK JÓZSEF és VIDÉKI RÓBERT felvételei Színes képeink KODAK-filmre készültek A MAGYAR KERTÉSZEK ÉS KERTBARÁTOK HETILAPJA 27. szám, 1994. július 7. Főszerkesztő: DR. BODOR JÁNOS A szerkesztőség munkatársa: BIZA KLÁRA (dísznövény) főszerkesztő-helyettes HORVÁTH CSILLA (gyümölcs, szőlő, bor) RIMÓCZI IRÉN (zöldség) MIGEND LÁSZLÓ (fotó) NAGY OTTÓ (olvasószerkesztő) FILYÓ ÉVA (tervezőszerkesztő) Szerkesztőség: Budapest V., Kossuth Lajos tér 11.1860 (Levélcím: Budapest, Pf. 14.1355) Telefon: 153-3000,1102 mellék. Telefax: 153-0518 Kiadja: a Magyar Mezőgazdaság Kft. Budapest V., Kossuth Lajos tér 11. 1860 Felelős kiadó: HAJÓS LÁSZLÓ ügyvezető igazgató. Zrínyi Nyomda, Budapest­­ 94.2304/27-66-22. F. v.: GRASSELLY ISTVÁN vezérigazgató. Terjeszti: a Magyar Posta RL, a Hírker Rt., az NH Rt és a regionális részvénytár­saságok, valamint az alternatív terjesz­tők. Előfizethető: bármely postahivatal­ban, a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap­előfizetési és Lapellátási Irodánál köz­vetlenül (HELIR, Budapest XIII, Lehel út 10/A) vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt 219- 98636 021-0280*9 pénzforgalmi jelző­számra. Befizetési dj negyedévre 639 Ft, fél évre 1278 Ft, egy évre 2556 Ft. A lapban megjelent írások, képek má­sodközléséhez, kérésre, a szerkesztő­ség hozzájárul. Kéziratok megőrzésére, visszaküldésére nem vállalkozunk. HU ISSN 0023-0677 BRAUN ÁGOSTON Kollégát, barátot veszítettünk a Magyar Mezőgazdaság Szerkesz­tőségében. Elhunyt Braun Ágoston. Június 15-én este érte a halál, a diagnózis szerint egy megpattant ér nyomán elvérzett. Halála hihetetlenül és váratlanul jött. Agrármérnökként végzett Debrecenben, s innen folytatódott pá­lyája újságíróként. Művészetek iránt táplált vonzalmánál csak szakmáját, isten­igazából az agrárújságírást szerette jobban. Tu­dott is írni, jól és könnyen fogalmazott. Pontossága, megbízható­sága talán abból a maga körüli rendszeretetből táplálkozott, amely halálával nyert új értelmet. Emlékét megőrizzük! (1948-1994) HHHI SZAKTANÁCSADÁS | Államilag támogatott rendszer Eddig főként a gyártó és a for­galmazó cégek, valamint kutató­­intézetek szaktanácsolták a kerté­szeti termelőket, tavaly azonban hazánkban is létrehozták az álla­milag támogatott szaktanácsadás rendszerét. A Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem szándéka, dr. Horváth János, a Kertészeti Szaktanácsadó Szolgálat vezetője szerint, hogy segítsék az új vállal­kozókat, és minél több gazdálko­dót bevonjanak a szaktanácsadás rendszerébe. A kertészeti szakta­nácsadó hálózat tervét már elké­szítették, a szükséges pénzügyi bázist pedig pályázat útján szerez­ték meg: az amerikai MELON alapítványtól mintegy tízmillió forintos támogatást sikerült meg­nyerniük. Ebből többek között olyan mobilrendszerű berende­zést kívánnak vásárolni, amellyel a helyszínen meghatározhatják a talaj, a víz és a zöld növényi részek makroelem-tartalmát, és az ös­­­szegből remélhetőleg az informá­ciós, számítógépes hálózatot is ki tudják építeni. Ahhoz, hogy igény szerint min­denki részesülhessen a szakta­nácsadásból, regionális központo­kat hoznak létre. Ezeket a köz­pontokat a kertészeti szempont­ból kiemelkedően fontos térsé­gekben alakítják ki ( Kecskemét, Baja, Fertőd, Pécs, Eger és Nyír­egyháza székhellyel) a KÉÉ főis­kolai karaira, a kutatóállomásai­ra, illetve a szakközépiskolákra építve. A helyi szervezetek több­nyire önállóan - egymással és a budapesti központtal összhang­ban - tervezik meg a programju­kat. Feladatuk, hogy helyi bemu­tatókat szervezzenek, kapcsola­tot tartsanak a térség kertészeti vállalkozóival, a falugazdász és az érdekképviseleti szervekkel, vala­mint az FM-hivatalokkal; a szak­­tanácsadó szolgálat kiadványait eljuttassák az érintettekhez. A KÉÉ Szaktanácsadó Szolgá­lattal a gazdálkodók éves szerző­dést köthetnek, és technológiai, pénzügyi gondjukkal, hitelkérel­mükkel egyaránt fordulhatnak hozzá. Alapszolgáltatásként évente kétszer-háromszor hely­színi, egyéni szaktanácsot nyújta­nak a szolgálat szakemberei, és számviteli, adózási kérdésekben is segítenek. További honorá­rium ellenében - termelői kérésre - talajvizsgálatot, komplett üzleti tervet is készítenek. Az állam támogatja a vállalko­zókat : az éves szaktanácsadás dí­jának a 60 százalékát átvállalja (a maradék pedig termelési költség­ként leírható), társas vállalkozás­nál pedig a 40 százalékot téríti vissza. A rendezvények részvételi díjának a felét szintén az állam áll­ja, például a már jól ismert KÉÉ Zöldségtermesztési tanácskozás esetében is. A kedvezmények azonban csak azokra a szakta­nácsadásokra érvényesek, ame­lyeket a szaktanácsadói névsor­ban szereplő agrárszakemberek tartanak. A Kertészeti és Élelmiszer­­ipari Egyetemen megteremtették a szaktanácsadók oktatásának a kereteit is és a továbbképzéshez ugyancsak 50 százalékos támo­gatás jár. A tízhetes intenzív tan­folyamon szaktanácsadó okta­tók eddig mintegy 120 szakem­bert készítettek fel, köztük hatá­ron túli magyarokat is. Idén elő­ször összekapcsolták a falugaz­dász és a szaktanácsadó képzés programját. Az első évfolyam Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben indult. Az Országos Kertészeti Szak­­tanácsadó Hálózat szakmai fel­ügyeletét az FM földművelésügyi hivatalok főosztálya szaktanács­­adási osztálya látja el, az FM- hivatalokon keresztül. Az első térségi burgonyater­mesztési és fajtabemutatóra vár­hatóan július közepén Kecskemé­ten kerül sor.­ ­11 - 2 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 1994/27

Next