Kertészet és Szőlészet, 2004 (53. évfolyam, 1-26. szám)

2004-03-04 / 10. szám

VIDÉKFEJLESZTÉS Borturizmus a Móri Borvidéken mókát gyarapíthatják. Ilyenek például az uszoda, lovarda, hor­gásztó. A Móri Borvidéken a borút ki­alakításában két szervezet, a Brindisi Szent Lőrinc Borrend és a Móri Ezerjó Borút Egyesület is részt vesz. A Brindisi Szent Lőrinc Bor­rend alapvető célja, hogy fej­lessze és megerősítse a tájegység szőlő- és bortermelési és ahhoz kapcsolódó történeti-kulturális hagyományait, értékeit, a borkul­túrával kapcsolatos tevékenysé­gek szakszerű végzésére ösztö­nözze az embereket. Közös ren­dezvényekkel igyekszik gazdagí­tani, alakítani az emberi kapcso­latokat. A helyi borkészítés, bor­kezelés, borfogyasztás a hagyo­mányok őrzésével a magyar nem­zeti jelleget, az öntudatot és büsz­keséget erősíti. Fontos a kapcso­lat más borrendekkel és gasztro­nómiai vagy borászati egyesüle­tekkel. A borrend részt vesz a Szent György-napi rendezvénye­ken, borversenyeken, borrendi avatásokon, a Móri Bornapok társrendezője, folyamatosan tartja a kapcsolatot a környező borren­­dekkel. A Móri Ezerjó Borút Egyesü­let 2002 áprilisában alakult 21 taggal, többségben borturizmus­sal már évek óta foglalkozó bo­rászok, szállásadók, éttermek és más szolgáltatók (például: lovas turizmussal foglalkozók) részvé­telével. Az egyesület célja a Mó­ri Történelmi Borvidék kulturá­lis örökségének és a magyar Móri Ezerjó kultúrájának megó­vása. Ehhez létrehozták a Móri Ezerjó Borutat, segítik a borvi­dék sajátos arculatának és egy­séges tájegységi képének kiala­kítását, a 2000 éves borkultúrá­ban rejlő fejlesztési lehetőségek kibontakoztatását. Feladatuk a minőségi bortermelés előmozdí­tása, a borturizmus, a falusi tu­rizmus fejlesztése, a Móri Bor­vidék szőlőültetvényeinek, öko­lógiai arculatának megóvása, a helyi minőségi borok piacának növelése, a művészeti, kulturá­lis, műemlék és népi építészeti értékek védelme. A móri Ezerjó Borút jelenleg három települést érint. A pincék nagy része (11) Móron található, ezeken kívül 1­ l csókakői, illetve csákberényi pincét is felkereshet­nek az érdeklődők. Kialakításra vár még a tájékoztató rendszer, ami felkeltené az érdeklődést, a borvidékre vonzaná a látogatókat, valamint segítené az eligazodást a térségben. Borút­jelző, illetve út­baigazító táblák kihelyezése, rek­lámanyagok, ismertetők készíté­se, kapcsolatfelvétel a Tourin­­form Irodákkal a további feladat. Ezer nyitott pince Toscanában Olaszországban 1993-ban a Bor­turizmus Fejlesztéséért Mozga­lom elindította a Cantine Aperte (Nyitott Borospincék) Progra­mot. Az első évben 100 toscanai gazda nyitotta meg picéjét a nagyközönség előtt, 1998-ban már csaknem 1000 borászatba térhettek be a látogatók, napja­inkra pedig a világ egyik legna­gyobb borfesztiváljává nőtte ki magát. A Nyitott Pincék Napján a szőlőbirtokok tulajdonosai személyes találkozások révén a erősítik a fogyasztók bizalmát, illetve új fogyasztói rétegeket nyernek meg. A mozgalom előző elnöke, Donatella Cinelli Co­­lombini a borturizmus kedvező fogadtatását abban látja, hogy a bor- és élelmiszergazdaságban a termékkóstolás minden más rek­lámnál hatásosabb. A bor és a tu­rizmus összekapcsolása olyan eszköz az olasz bor hírnevének növelésében és terjesztésében, amely a vidék gazdasági fejlődé­sében is jelentős. Portugáliában a turizmusnak a vidéki térségek újjáélesztésében szánnak jelentős szerepet. Az észak-portugáliai Alto Minho ré­gió több regionális vidékfejlesz­tésben jutott jelentős állami tá­mogatáshoz, amit a turizmus, a borturizmus fejlesztésére és nép­szerűsítésére használ. A bortu­rizmus célcsoportjának azokat a hazai és külföldi turistákat tekin­tik, akik azért érkeznek, hogy a régió kulturális örökségét megte­kintsék, és nem feltétlenül a bor iránti lelkesedés ösztönzi őket. A borturizmussal kapcsolatos fej­lesztési tervek között szerepel a borutak számának és színvonalá­nak növelése, és a régió gasztro­nómiai értékeiről szóló kiadvány elkészíté­se. Farkas Ilona 10 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 2004/10 ■ SZŐLŐTERMESZTÉS Melegben máskép Az FVM szőlészeti és Borászati kutatóintézetében Pécsen minden évben megismertetik a körzet szőlőtermesztőit a legújabb kutatási eredményekkel. A szokásos metszési bemutatón és évjáratértékelésen ezúttal az éghajlatváltozás következményeiről, az alkalmazkodás lehetőségeiről esett szó. Szélsőséges időjárású év volt a tavalyi, az utóbbi év­század harmadik legforróbb éve, mondta az évjárat értékelésekor dr. Kozma Pál igazgató. 2002 vé­gén nagyon hideg volt, a mélyebb fekvésű (100-150 méter magasan elterülő) ültetvényekben a fagyér­zékeny fajtákon, sőt a közepesen érzékenyeken is (Sauvignon blanc, Olasz rizling, Zenit) 70- 80%-os főrügykárt mértek. Még a Rajnai rizling tőrügyeinek a ne­gyede is károsodott. Gyors fejlődés, korai szüret A fokozatos tavaszi fölmelegedést április elején újra hideghullám vál­totta föl, majd április 10-től meleg időszak, gyors növényfejlődés kö­vetkezett. Május végére a fajták 90%-a elvirágzott annak ellenére, hogy a fakadás még két hetet ké­sett a megszokotthoz képest. Július 6-án már zsendültek a korai fajták, a késői érésűek két héttel később követték őket. Az egész tenyészidőszak rend­kívül száraz és meleg volt, már márciusban sem hullott elég csa­padék. Fakadástól szüretig 250 mm-rel volt kevesebb a csapadék, mint a megszokott. Szabadföldi mérésekkel megállapították, hogy májusban már vízhiánnyal küsz­ködött a szőlő. Az első kiadósabb eső a tenyészidő végén, október­ben érkezett. A talaj vízkészletei kimerültek. Az év átlaghőmérsék­letei 2000-ben és 2(X)2-ben is ma­gasabbak voltak, mint tavaly, de 2003-ban sütött a legtöbbet a nap és a nyári hónapok különösen for­­róak voltak. Június és augusztus átlaghőmérséklete 5, júliusé 2,5 C-fokkal haladta meg a sokéves átlagot. A napsütéses órák száma egy átlagos július összes napfény­összegével múlta felül a megszo­kott értéket. Augusztusban gyorsan értek a szőlőfajták, Pécsett szeptember 19- re befejeződött a szüret, ami októ­ber első harmadára szokott esni. A gyors érés miatt jól kellett időzíteni a szüretet, nehogy elégjenek a sa­vak. Irányított erjesztéssel jó fehér­borok készülhettek tavaly, a vörös­borok minősége pedig kiváló lesz. Az idén mért rügytermékenység kissé rosszabb, mint a tavalyi érté­kek, de a különbség nem lényeges. Érdekes ellentmondás, hogy a sok napsütés ellenére romlott a rügyek termékenysége. Ez alighanem a szárazság okozta tápanyagfelvételi zavarokra vezethető vissza. Alapvető a termésbiztonság Dr. Diófási Lajos a termőhely, a művelés- és metszésmódok minő­ségre gyakorolt hatását elemezte. A pécsi metszési bemutató mindig­­­­ sok látogatót vonz

Next