Kertészet és Szőlészet, 2006 (55. évfolyam, 27-52. szám)
2006-12-14 / 50. szám
2006/50 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 13 További változások várhatók Kecskeméten, a Duna Borrégió közgyűlésén ismertette a közösségi bormarketingért felelős szervezet felépítését, tevékenységét és a kommunikáció tervezetét Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. igazgatója és Alpári László, a terv egyik kidolgozója. A Magyar Bormarketing Kht. (MBM Kht.) tavaly májusban jött létre, hogy összefogva a hazai borászatot, hatékony közösségi bormarketinget működtessen, irányítsa és ellenőrizze a forgalombahozatali járulék felhasználását. Az idén a kht. közgyűlése törvénymódosítást kezdeményezett, hogy a járulékot ne előre kelljen megfizetni, hanem a jövedéki készletellenőrzéshez kötve, évente két alkalommal. Ígéretek szerint még az idén a parlament elé kerül a törvénymódosítás. Szakmaközi szervezetet kell alakítani A közösségi bormarketing program kidolgozásán a borszakmától független csapat dolgozott, már meglévő szakmai anyagok alapján. A tervezet a www.bormarketing.hu oldalról letölthető. Az anyagi fedezet a forgalombahozatali járulékból befolyt összeg 60%-a, a többi az Országos Borminősítő Intézeté. A pénz a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számlájára fut be, onnan az Agrármarketing Centrum Kht. e célra elkülönített számlájára kerül, a kifizető ügynökség tehát az AMC lesz. Jövőre éppen ezért fontos létrehozni egy uniós előírásoknak megfelelő szakmaközi szervezetet, amely alkalmas a járulék kezelésére. Ehhez is jogszabálymódosításokra, illetve újak megalkotására lesz szükség. 2007-ben pályázat útján lehet közösségi bormarketingre szolgáló támogatáshoz jutni. A pályázatokat a hét fősre tervezett Bormarketing Bizottság fogja megalkotni, elbírálni és ellenőrizni úgy, hogy az AMC írja ki a pályázatot, a bizottság dönt, a minisztérium pedig elfogadja ezt a döntést. Pályázni civil és non-profit szervezetek jogosultak, előnyben részesítik majd a borvidékek által is támogatott szervezeteket. A közösségi bormarketingre szolgáló források fele visszakerül majd a befizető borvidékekre, a helyi feladatok ellátására, ez lesz a regionális alap. A másik felét országos marketingre fordítják a nemzeti alapon keresztül, 70%-os belföldi és 30%-os külföldi bontásban. Ebből az összegből igyekeznek megteremteni és minél szélesebb körben megismertetni a magyar bor és borkultúra arculatát. Olyan sok pénz nem áll rendelkezésre e célra, mint egyes hírek állítják: az utóbbi öt évben átlagosan 1 milliárd 246 millió forint folyt be a jövedéki adóból. Ebből kiindulva, a borok minőségellenőrzésére 499 millió, bormarketingre összesen 750 millió forintot költhetünk. Jövőre tehát további pénzalapokat kell bevonni e tevékenységbe, mint például a Regionális Operatív Program, amiből a vidéki turizmus, a borutak fejlesztésére lehet támogatást nyerni. Mindezek alapján Nemes Richárd hangsúlyozta: 2007 kísérletinek tekinthető év lesz, hiszen több törvénymódosítás után további átalakulások elé néz a szervezet. Legyünk borivók! Alpári László a magyar bor márkaépítéséről beszélt. A feladat nagy, mert a magyar bornak nincsen közös arculata, könnyen azonosítható üzenete. A közösségi marketinggel az összes magyar bor eladását kell elősegíteni, tehát mindegyikre egyformán vonatkozó üzenetet kell eljuttatni a fogyasztókhoz. A terv szerint Magyarország kiváló adottságait hangsúlyozzuk: minden alkalomra van borunk, ami meghittebbé, szebbé teszi azt. Bort inni pedig nemes, szép dolog, a magyar kultúra része. A bor a palackba zárt ország. A márka lelkülete őszinte, becsületes, bátor, eredeti, sármos, társ a mindennapokban, karakteres, ősi és tüzes. A márkaépítés lépcsőfokai pedig a következők: miért igyunk bort, mi a magyar bor, a borvidék és a borrégió, a bor és a borász. A márkaépítés tárgya pedig a volumnebor és a prémiumbor. Mindezeket az üzeneteket a fiatalokhoz kívánjuk eljuttatni elsősorban, mert őket érdemes megnyerni a borfogyasztásnak. Az üdítő és a sör fogyasztásából lépünk elő borivókká fiatal korunkban, amikor elsősorban a volumenbor megfizethető a számunkra. Tehát ez a kategória az, ahol a legnagyobb előrelépés várható a közösségi marketingtől. Remélhetően mérhető hatással lesz a magyar bor ismertségére és elismertségére, valamint piaci értékére. Évente két önálló kampány szerepel a tervben, az első a sör előtt, a második a szürettől karácsonyig. Három célcsoportot határoztak meg, a borbarátokat, a 18-30 éves korosztályt és a nőket. Meg kívánják győzni őket arról, hogy mindenki szereti a magyar bort, csak még nem tudja, hogy minden pillanat a magyar bor pillanata és hogy minden alkalomra van magyar bor. Ehhez a hazai fogyasztókat is jobban meg kell ismertetni a magyar borkultúrával és az ahhoz kapcsolódó hagyományokkal, a bor és étkezés összehangolásával. Igyekezni kell rábírni őket a napi borfogyasztásra, bővíteni a fröccskultúrát, jobban bevonni a pezsgőt és a törkölypálinkát is a borkultúrába. Nemzetközi megjelenésre körülbelül 500 ezer dollárt tudunk fordítani, amit csak a jól megválasztott célországokban érdemes elkölteni. Ennyi pénzből csak szűk kört lehet megszólítani, a kereskedelmet, a szakmai véleményformálókat. Régiós piacunk lehet Csehország, Lengyelország és a Baltikum, volumenpiacunk Németország, Oroszország és esetleg Kína. Referenciapiac pedig Anglia és Skandinávia. Legalább 2-3 évig kell működtetnia a marketing programot, a legcélravezetőbb az lenne, ha célvárosokat választanánk. Minél több kóstoltatással, eredeti magyar fajták bemutatásával, ismeretterjesztéssel, tartalomszolgáltatással kellene foglalkozni a terv szerint. A négy nagy Totth Gedeon, az AMC munkatársa ismertette azokat a nemzetközi kiállításokat, amelyeken a kht. támogatja a borászatok megjelenését. A Vinitary már a 41. alkalommal került sorra Veronában, 30 ország 4000 cége vett részt rajta, köztük 13 magyar kiállító. A 160 ezer látogatóból 30 ezren érkeztek külföldről. A ProWein Düsseldorfban több mint 30 ezer szakmai látogatót vonzott, különösen erős a sajtó részvétele. A 33 országból érkező kiállítók között 2 egyéni és 16 közösségi standon megjelent magyar cég volt. Az International Wine and Spirit Fair Londonban különösen figyelemreméltó esemény, főként a helyszín miatt. A 27. alkalommal rendezték meg és több mint 25 ezer látogatót vonzott. A bemutatkozó 1300 cég közül 10 volt magyar. A Vinexpo kétévente kerül sorra Bordeaux-ban. A legutóbbi 50 ezer látogatóval büszkélkedhetett, köztük erősen nő a kelet-európai és az ázsiai látogatók száma. Tizenegy magyar borászat és a Tokaj Renessaince Egyesület vett részt rajta. A kiállítások mellett Magyar Nemzeti Borbemutatót is szerveznek Londonban, ami elegáns helyszínen, kimondottan szakmai vendégkört céloz meg. horváth - A Duna Borvidéki Régió Négy évvel ezelőtt kezdeményezték a Csongrádi, a Hajós-Bajai és a Kunsági Borvidék vezetői, hogy alakítsanak közös borrégiót. A 97/2004-es FVM-rendelet szabályozta, hogy miről kell szólnia a régiók rendtartásának. A Duna Borvidéki Régió szabályozása pedig az idén, a 10/2006. FVM-rendeletben jelent meg. A régió feladatai közé tartozik a közös stratégia kidolgozása, a védett eredetű és meghatározott termőhelyről származó borok piacrajuttatása, a marketing egységesítése és a régió közös arculatának megteremtése, a szőlőtermesztés és fajtahasználat összehangolása, a borászati fejlesztés meghatározása, a körzet termelőinek képviselete. Létre kell hozni a borrégió borvizsgáló bizottságát, ami a forgalombahozatal előtt kóstolja a bort és szemrevételezi a címkét. A régiós borok kötelezően viselni fogják a közös színes jelképet, aminek a szabadalmi oltalmáról még folyik az eljárás. A közgyűlésen adták át immár az ötödik alkalommal a Kocsis Pál díjakat. Az idén Kállay Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője, Petznyik László, a kiskőrösi Boranál Kft. vezetője és Tálas László, Tiszakürt és Tiszazug hegybírója kapta meg a régió érdekében végzett munkásságát elismerő díjat. Posztumusz díjat kapott György Tamás kiskőrösi borász és középiskolai tanár. BORMARKETING