Kertészet és Szőlészet, 2006 (55. évfolyam, 27-52. szám)

2006-12-14 / 50. szám

2006/50 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 13 További változások várhatók Kecskeméten, a Duna Borrégió közgyűlésén ismertette a közösségi bormarketingért felelős szervezet felépítését, tevékenységét és a kommunikáció tervezetét Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. igazgatója és Alpári László, a terv egyik kidolgozója. A Magyar Bormarketing Kht. (MBM Kht.) tavaly má­jusban jött létre, hogy összefogva a hazai borászatot, hatékony közös­ségi bormarketinget működtessen, irányítsa és ellenőrizze a forga­­lombahozatali járulék felhasználá­sát. Az idén a kht. közgyűlése tör­vénymódosítást kezdeményezett, hogy a járulékot ne előre kelljen megfizetni, hanem a jövedéki kész­letellenőrzéshez kötve, évente két alkalommal. Ígéretek szerint még az idén a parlament elé kerül a tör­vénymódosítás. Szakmaközi szervezetet kell alakítani A közösségi bormarketing program kidolgozásán a borszakmától füg­getlen csapat dolgozott, már meglé­vő szakmai anyagok alapján. A ter­vezet a www.bormarketing.hu ol­dalról letölthető. Az anyagi fedezet a forgalombahozatali járulékból be­folyt összeg 60%-a, a többi az Or­szágos Borminősítő Intézeté. A pénz a Földművelésügyi és Vidék­­fejlesztési Minisztérium számlájára fut be, onnan az Agrármarketing Centrum Kht. e célra elkülönített számlájára kerül, a kifizető ügynök­ség tehát az AMC lesz. Jövőre ép­pen ezért fontos létrehozni egy uniós előírásoknak megfelelő szak­maközi szervezetet, amely alkalmas a járulék kezelésére. Ehhez is jogsza­bálymódosításokra, illetve újak megalkotására lesz szükség. 2007-ben pályázat útján lehet kö­zösségi bormarketingre szolgáló tá­mogatáshoz jutni. A pályázatokat a hét fősre tervezett Bormarketing Bizottság fogja megalkotni, elbírál­ni és ellenőrizni úgy, hogy az AMC írja ki a pályázatot, a bizottság dönt, a minisztérium pedig elfogadja ezt a döntést. Pályázni civil és non-pro­fit szervezetek jogosultak, előnyben részesítik majd a borvidékek által is támogatott szervezeteket. A közösségi bormarketingre szolgáló források fele visszakerül majd a befizető borvidékekre, a he­lyi feladatok ellátására, ez lesz a re­gionális alap. A másik felét orszá­gos marketingre fordítják a nemze­ti alapon keresztül, 70%-os belföldi és 30%-os külföldi bontásban. Eb­ből az összegből igyekeznek meg­teremteni és minél szélesebb kör­ben megismertetni a magyar bor és borkultúra arculatát. Olyan sok pénz nem áll rendelke­zésre e célra, mint egyes hírek állít­ják: az utóbbi öt évben átlagosan 1 milliárd 246 millió forint folyt be a jövedéki adóból. Ebből kiindulva, a borok minőségellenőrzésére 499 millió, bormarketingre összesen 750 millió forintot költhetünk. Jö­vőre tehát további pénzalapokat kell bevonni e tevékenységbe, mint például a Regionális Operatív Prog­ram, amiből a vidéki turizmus, a borutak fejlesztésére lehet támoga­tást nyerni. Mindezek alapján Nemes Ri­chárd hangsúlyozta: 2007 kísérleti­nek tekinthető év lesz, hiszen több törvénymódosítás után további átalakulások elé néz a szervezet. Legyünk borivók! Alpári László a magyar bor márka­építéséről beszélt. A feladat nagy, mert a magyar bornak nincsen kö­zös arculata, könnyen azonosítható üzenete. A közösségi marketinggel az összes magyar bor eladását kell elősegíteni, tehát mindegyikre egy­formán vonatkozó üzenetet kell el­juttatni a fogyasztókhoz. A terv szerint Magyarország ki­váló adottságait hangsúlyozzuk: minden alkalomra van borunk, ami meghittebbé, szebbé teszi azt. Bort inni pedig nemes, szép dolog, a magyar kultúra része. A bor a pa­lackba zárt ország. A márka lelkülete őszinte, be­csületes, bátor, eredeti, sármos, társ a mindennapokban, karakteres, ősi és tüzes. A márkaépítés lépcsőfo­kai pedig a következők: miért igyunk bort, mi a magyar bor, a borvidék és a borrégió, a bor és a borász. A márkaépítés tárgya pedig a volumnebor és a prémiumbor. Mindezeket az üzeneteket a fiata­lokhoz kívánjuk eljuttatni elsősor­ban, mert őket érdemes megnyerni a borfogyasztásnak. Az üdítő és a sör fogyasztásából lépünk elő bor­ivókká fiatal korunkban, amikor el­sősorban a volumenbor megfizethe­tő a számunkra. Tehát ez a kategó­ria az, ahol a legnagyobb előrelépés várható a közösségi marketingtől. Remélhetően mérhető hatással lesz a magyar bor ismertségére és elis­mertségére, valamint piaci értékére. Évente két önálló kampány sze­repel a tervben, az első a sör előtt, a második a szürettől karácsonyig. Három célcsoportot határoztak meg, a borbarátokat, a 18-30 éves korosztályt és a nőket. Meg kíván­ják győzni őket arról, hogy min­denki szereti a magyar bort, csak még nem tudja, hogy minden pilla­nat a magyar bor pillanata és hogy minden alkalomra van magyar bor. Ehhez a hazai fogyasztókat is job­ban meg kell ismertetni a magyar borkultúrával és az ahhoz kapcso­lódó hagyományokkal, a bor és ét­kezés összehangolásával. Igyekez­ni kell rábírni őket a napi borfo­gyasztásra, bővíteni a fröccskultú­­rát, jobban bevonni a pezsgőt és a törkölypálinkát is a borkultúrába. Nemzetközi megjelenésre körül­belül 500 ezer dollárt tudunk fordí­tani, amit csak a jól megválasztott célországokban érdemes elkölteni. Ennyi pénzből csak szűk kört lehet megszólítani, a kereskedelmet, a szakmai véleményformálókat. Ré­giós piacunk lehet Csehország, Lengyelország és a Baltikum, volu­menpiacunk Németország, Orosz­ország és esetleg Kína. Referencia­piac pedig Anglia és Skandinávia. Legalább 2-3 évig kell működtetnia a marketing programot, a legcélra­vezetőbb az lenne, ha célvárosokat választanánk. Minél több kóstolta­tással, eredeti magyar fajták bemu­tatásával, ismeretterjesztéssel, tarta­lomszolgáltatással kellene foglal­kozni a terv szerint. A négy nagy Totth Gedeon, az AMC munkatár­sa ismertette azokat a nemzetközi kiállításokat, amelyeken a kht. tá­mogatja a borászatok megjelenését. A Vinitary már a 41. alkalommal került sorra Veronában, 30 ország 4000 cége vett részt rajta, köztük 13 magyar kiállító. A 160 ezer látoga­tóból 30 ezren érkeztek külföldről. A ProWein Düsseldorfban több mint 30 ezer szakmai látogatót von­zott, különösen erős a sajtó részvé­tele. A 33 országból érkező kiállí­tók között 2 egyéni és 16 közösségi standon megjelent magyar cég volt. Az International Wine and Spirit Fair Londonban különösen figye­lemreméltó esemény, főként a helyszín miatt. A 27. alkalommal rendezték meg és több mint 25 ezer látogatót vonzott. A bemutatkozó 1300 cég közül 10 volt magyar. A Vinexpo kétévente kerül sorra Bordeaux-ban. A legutóbbi 50 ezer látogatóval büszkélkedhetett, köz­tük erősen nő a kelet-európai és az ázsiai látogatók száma. Tizenegy magyar borászat és a Tokaj Renes­­saince Egyesület vett részt rajta. A kiállítások mellett Magyar Nemzeti Borbemutatót is szervez­nek Londonban, ami elegáns hely­színen, kimondottan szakmai ven­dégkört céloz meg.­ ­ horváth - A Duna Borvidéki Régió Négy évvel ezelőtt kezdeményezték a Csongrádi, a Hajós-Bajai és a Kunsági Borvidék vezetői, hogy alakítsanak közös borrégiót. A 97/2004-es FVM-rendelet szabályozta, hogy miről kell szólnia a ré­giók rendtartásának. A Duna Borvidéki Régió szabályozása pedig az idén, a 10/2006. FVM-rendeletben jelent meg. A régió feladatai közé tartozik a közös stratégia kidolgozása, a védett eredetű és meg­határozott termőhelyről származó borok piacrajuttatása, a marketing egységesítése és a régió közös arculatának megteremtése, a szőlőter­mesztés és fajtahasználat összehangolása, a borászati fejlesztés meghatározása, a körzet termelőinek képviselete. Létre kell hozni a borrégió borvizsgáló bizottságát, ami a forgalombahozatal előtt kós­tolja a bort és szemrevételezi a címkét. A régiós borok kötelezően viselni fogják a közös színes jelképet, aminek a szabadalmi oltalmá­ról még folyik az eljárás. A közgyűlésen adták át immár az ötödik alkalommal a Kocsis Pál díjakat. Az idén Kállay Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem tan­székvezetője, Petznyik László, a kiskőrösi Boranál Kft. vezetője és Tálas László, Tiszakürt és Tiszazug hegybírója kapta meg a régió érdekében végzett munkásságát elismerő díjat. Posztumusz díjat ka­pott György Tamás kiskőrösi borász és középiskolai tanár. BORMARKETING

Next