Kertészet és Szőlészet, 2009 (58. évfolyam, 27-52. szám)
2009-07-01 / 27. szám
Kertészet fj’ Alapítva: 1951. Kertészeti hetilap 58. évfolyam, 27. szám 2009. július 1. BIZA KLÁRA főszerkesztő ROVATSZERKESZTŐK: Algeier Wendy (dísznövényl Horváth Csilla (gyümölcs, szóló, bor) Rimóczi Irén (gazdaság) Tömpe Anna (zöldség) TERVEZŐSZERKESZTŐ: Végh György OLVASÓSZERKESZTŐ: Nagy Ottó TITKÁRSÁG: Kissjánosné, Erőss Katalin SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: 1141 Budapest, Mirtusz u. 2 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294. Telefon: 273-2290 Tel./fax: 273-2285 E-mail: ksz@mmezo.mine.nu Kiadja a Magyar Mezőgazdaság Kft. Felelős kiadó: HÁJOS LÁSZLÓ ügyvezető igazgató SÁRI ENIKŐ ügyvezető igazgató Marketingigazgató: Horváth Roland HIRDETÉSFELVÉTEL: a Szerkesztőségben (273-2285, 273-2290), valamint Borsi Nóra (Tel.: 30/98216369) Minden \og fenntartva! A lapból értesüléseket átvenni csak a Kertészet és Szőlészetre való hivatkozással lehet. A hirdetések és egyéb reklámkiadványok tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal TERJESZTI: a Magyar Posta Zrt., a Lapker Zrt., valamint az alternatív terjesztők. KÜLFÖLDÖN TERJESZTI: Color Interpress Kft. 1039 Budapest, Hatvany L. u. 14. Tel.: 243-9232. Fax:243-9242 Előfizetésben terjeszti a A Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Ekfizetési és Árusmenedzsment Csoport, 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, valamint a hírlapot kézbesítőknél, e-mailen; hirlapelofizetes@posta.hu További információ: [06H80)-444-444 Ügyfélszolgálat: Hajcser Anna, Husztiné Csekő Emma, Soósné Laczó Angéla Tel.: 273-2303, fax: 4700410. Előfizetési díj egy évre: 16440 Ft, fél évre: 8220 Ft. NYOMJA: Oláh Nyomdaipari Kft. 1211 Budapest, Központi út 69-71. (Csepel Művek) Felelős vezető: OLÁH MIKLÓS vezérigazgató Telefon: 278-5000, 420-8654 Fax: 278-5008 HU ISSN 0023-0677 Megemlékezés Dr. Zilai János 1929-2009 Életének 81. évében, hosszas betegség után elhunyt dr. Zilai János, a magyar szőlészet kiemelkedő személyisége, nyugalmazott egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora. Családtagok, pályatársak, tanítványok, barátok kísérték el utolsó útján, Hatvan város köztemetőjében. Gazdag szakmai életútja során maradandó életművet épített fel szőlészként, szakíróként, kutatóként, a szakmai közélet aktív formálójaként, és mindenekelőtt tanárként. Alapos, tárgyszerű, erős érzelmi ihletésű előadásai már-már legendává váltak egykori hallgatói körében - nemcsak a szőlészet mérnöki szintű ismeretanyagát, hanem a szőlőnövény szeretetét is igyekezett beléjük plántálni. Előadásai során folyamatosan pásztázta a zsúfolásig megtelt tanteremben ülő hallgatók tekintetét, önmagát is ellenőrizve, hogy sikerül-e teljesen lekötnie figyelmüket. Mindent megtett azért, hogy egy-egy téma ismerete ne csak a vizsgára korlátozódjon, hanem hosszú évekre megalapozott felkészülést nyújtson. Génjeiben magával hozott és tudatosan fejlesztett igényessége átlagon felüli környezetben csiszolódott tovább. A Szőlőtermesztési Tanszék Kosinszky Viktor, majd Katona Zsigmond professzorok nyomdokain az 1950-es évek végén az akkori főiskola egyik legpéldásabb közösségévé, a 20. század második felében a hazai és a nemzetközi szőlészet elismert fellegvárává vált. A Kozma Pál, Csepregi Pál, Zilai János, Pólyák Dezső, Sz. Nagy László által alkotott tehetséges, ambiciózus ötösfogat minden tagja tudta és tette a dolgát; a belső kényszerből maguk által diktált erős iramot talán fékezni kellett volna. Zilai János korán letette névjegyét a szakirodalomban is; 1955-ben elválaszthatatlan kollégájával és barátjával, Csepregi Pállal „Szőlőfajtáink” címen megjelentetett, öt kiadást megélt ampelográfiájuk a szőlészeti szakirodalom egyik „bibliája”. Ehhez az akkor csupán 26 éves tanársegéd éveken át virradattólnapestig fáradhatatlanul járta a szőlősorokat, hogy a jellemző fejlődési szakaszokban fényképeket készítsen és jegyzeteljen. Szerzőtársával 1989-ben „Szőlőfajta-ismeret és -használat” címen kiadott művükben már helyet kaptak saját kutatásaikra alapozott, újszerű borászati ismeretek is, hangsúlyossá vált a termésérés folyamatának a vizsgálata. Szakirodalmi munkásságát 132 megjelent publikáció fémjelzi. Ebből 10 könyv, 6 könyvrészlet, 39 tudományos dolgozat és 59 szakcikk állít maradandó emléket szerzőjüknek. A tanszéki munkatársakkal együtt végzett kutatásokon kívül saját speciális területe a szőlőszaporítás. Eredményei közül kiemelkedőek a szőlővessző élettanára vonatkozó új megállapításai, a vesszők mennyiségi és minőségi mutatóinak szőlőfajták szerinti alakulása, a kalluszképződés endogén ritmusának feltárása, az oltási metszlapok kalluszképzésének sajátosságai. Maradandó eredmény továbbá a termesztett fajták vesszői fagytűrő képességének in vitro tesztelése és meghatározása, valamint Csepregi Pállal a hagyományos és új szőlőfajták összehasonlító értékelése. Zilai János alapos tudományos felkészültsége mellett elkötelezett szereplője volt a hazai tudományos és szakmai közéletnek, széles körű kapcsolatot tartott a termeléssel. Megnyilatkozásaiban világos, egyértelmű állásfoglalás, az érthetőségre törekvés tükröződött. Életének nagy ajándéka - amint azt baráti beszélgetéseken többször is elmondta -, hogy szakterülete iránti szeretetét, ragaszkodását sikerült fiaiba is átültetnie. 1951-1981 között a Kertészeti Egyetem Szőlőtermesztési Tanszékén tanított, 1982- 89-ig a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója volt. Mindvégig széleskörű tudományos és szakmai tevékenységet fejtett ki. Több éven át volt tagja többek között a Kertészeti Egyetem Egyetemi Tanácsának, elnöke a MAE Szőlőtermesztési Szakosztályának, tagja az MTA és a MÉM Kertészeti Bizottságának, elnöke a Szőlőtermesztés és Borászat Szerkesztőbizottságának, tagja a Magyar Bor Akadémiának, kurátora a Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht.-nek. 1990-ben nyugállományba vonult és szinte teljesen kivonta magát a szakmai közéletből. Életének legutolsó szakaszát súlyos betegségben élte meg; szenvedését családjának szeretete, gondoskodása igyekezett enyhíteni. Dr. Züai János professzort gazdag életműve, szakmai és emberi tartása alapján generációk tisztelik, becsülik. Egy ősi egyiptomi mondás szerint tovább élnek azok, akiket fölfölidéznek, vagy gondolnak rájuk. Züai János kollégánk, barátunk emléke elevenen él közöttünk. Dr. Eperjesi Imre [Kertészet és Szőlészet • 27. szám , 2009. július 1.