Kertészet és Szőlészet, 2020 (69. évfolyam, 1-26. szám)
2020-02-05 / 6. szám
Parkok, tavak, szigetek A Főkert Nonprofit Zrt. szakmai napján a Szent István Egyetem Budai Campusának dísztermében növényvédelmi, faápolási, zöldfelület-kezelési előadások hangzottak el, valamint megismerkedhettünk a Főkert legújabb projektjeivel és eredményeivel. Ezúttal a főváros zöldfelületi fejlesztéseit taglaló előadások összefoglalóját adjuk közre. A rendezvénynek otthont ,id) egyetemi campus közelében fekvő ismert közpark ikonikus központi eleme, a Feneketlen-tó rehabilitációs terveiről tartott előadást Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. A Feneketlentó vízminősége az utóbbi években vízhiány magas hőmérséklet és más talajvíz-áramlási gondok miatt komolyan megromlott. A szakemberek megállapították, hogy az eddig alkalmazott kezelési eljárásokkal nem állítható meg a folyamat, ezért hosszú távon fenntartható programot dolgoztak ki. Tókezelés A mintegy egyhektáros tó az eredetileg téglakitermelésre használt 8-9 méter mély gödör elárasztása révén jött létre az 1800-as években. Falászati célú felhasználása a meder aljáról időközönként feltörő, kénhidrogén-tartalmú gázok miatt csak rövid ideig volt sikeres.Meredek falát jól megfogta a part mentén megtelepedett nád, illetve ez a szerves anyag egy részét is földolgozta. Nincs be- és lefolyása, ami kedvez az eliszaposodásnak, illetve a csapadékvízzel is sok por és iszap kerül bele. Az iszap kezelésére háromféle módszert dolgoztak ki. Az ún. big bag zsákba való iszapkotrás során speciális, sűrű szövésű zsáksort helyeznének el a tó földhiányos fölső részén, ahová úszó kotrógép nyomná az iszapos vizet. Ezzel párhuzamosan vízcserét is végre lehetne hajtani, azaz be lehetne kapcsolni az öntözőrendszerbe, és a keletkező hiányt csapvízzel pótolni, illetve az alsó rétegekből gázosodásra hajlamos vízréteget szivattyúznának ki, így az eltömődött fenékforrásokból friss víz jutna a tóba. A másik módszer szerint többszöri kezeléssel baktérium-gomba keveréket juttatnának a tóba, ami lebontja az iszap lágy, lebegő részét. A tóparti nád rendszeres vágása is a program része, hiszen az öreg nád tovább növeli a víz magas szervesanyag-tartalmát. A tóparti kőtámfal vízszintig történő kiépítése sürgős feladat. Az erózió hatására már a korlát, illetve a futópálya egyes részei is megdőltek a tómeder felé, ez a folyamat nagy károkat okozhat a parti építményekben. A vízfelület egy részének növényekkel való borítása, tündérrózsák telepítése is felmerült, de a tó környékén megtelepedett vadkacsák valószínűleg tönkretennék őket, ahogy ezt a Városligeti-tónál is tapasztalták. Városi természeti értékek Bajor Zoltán, a Főkert Nonprofit Zrt. munkatársa az újonnan védelmet kapott és védelemre érdemes fővárosi természeti értékekre hívta föl a figyelmet. Budapest terme ▲ I^évai Ferenc: A tóparti nád rendszeres vágása is a program része A FŐKERT NONPROFIT ZRT. ÉS A SZERZŐ FELVÉTELEI A városi erdőkért A bemutató előadások mellett interaktív workshopokon bővíthették ismereteiket a szakmai nap résztvevői. Bajor Zoltán az URBforDAN programot ismertette. A Duna-menti városokat összekötő szerveződés a városi erdők, mint természeti örökségek megőrzését, fenntartását tűzte zászlajára. A városlakók és erdőlátogatók növekvő száma nagy nyomást helyez a városi erdőkre, amelyek így a túlhasználat miatt károsodhatnak. Ljubljana, fölismerve ezt a veszélyt, létrehozta a Duna-menti városok együttműködését. A hét partnervárosban (Ljubljana, Budapest, Kolozsvár, Bécs, Zágráb, Belgrád és Ivano- Frankivszk) újfajta szemléletet próbálnak meghonosítani, nemzetközileg is alkalmazható kezelési tervet dolgoznak ki, új szabványokat határoznak meg az erdők fenntarthatósága érdekében, illetve javítani szeretnék a látogatói élményt. A munkába bevonják a kulcsszereplőket, azaz a városi erdők tulajdonosait és használóit. A Bajor Zoltán workshop keretében ismertette az URBforDAN programot 6. szám • Kertészet és Szőlészeti 23 Zöldfelületek 2020. február 5.