Kertészet és Szőlészet, 2020 (69. évfolyam, 1-26. szám)

2020-02-05 / 6. szám

Parkok, tavak, szigetek A Főkert Nonprofit Zrt. szakmai napján a Szent István Egyetem Budai Campusának dísztermében növényvédelmi, faápolási, zöldfelület-kezelési előadások hangzottak el, valamint megismerkedhettünk a Főkert legújabb projektjeivel és eredményeivel. Ezúttal a főváros zöldfelületi fejlesztéseit taglaló előadások összefoglalóját adjuk közre. A rendezvénynek otthont ,id­) egyetemi campus kö­zelében fekvő ismert közpark ikonikus központi eleme, a Feneketlen-tó rehabilitációs terv­eiről tartott előadást Lé­vai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. A Feneketlen­tó vízminősége az utóbbi évek­ben vízhiány magas hőmér­séklet és más talajvíz-áramlási gondok miatt komolyan meg­romlott. A szakemberek meg­állapították, hogy az eddig al­kalmazott kezelési eljárásokkal nem állítható meg a folyamat, ezért hosszú távon fenntart­ható programot dolgoztak ki. Tókezelés A mintegy egyhektáros tó az eredetileg téglakitermelésre használt 8-9 méter mély gödör elárasztása révén jött létre az 180­0-as években. F­alászati célú felhasználása a meder aljáról időközönként feltörő, kénhidrogén-tartalmú gázok miatt csak rövid ideig volt si­keres.­­Meredek falát jól meg­fogta a part mentén megtele­pedett nád, illetve ez a szer­ves anyag egy részét is föld­ol­­gozta. Nincs be- és lefolyása, ami kedvez az eliszaposodás­nak, illetve a csapadékvízzel is sok por és iszap kerül bele. Az iszap kezelésére há­romféle módszert dolgoztak ki. Az ún. big bag zsákba való iszapkotrás során speciális, sűrű szövésű zsáksort helyez­nének el a tó földhiányos föl­ső részén, ahová úszó kotró­gép nyomná az iszapos vizet. Ezzel párhuzamosan vízcse­rét is végre lehetne hajtani, azaz be lehetne kapcsolni az öntözőrendszerbe, és a kelet­kező hiányt csapvízzel pótol­ni, illetve az alsó rétegekből gázosodásra hajlamos vízré­teget szivattyú­znának ki, így az eltömődött fenékforrá­sokból friss víz jutna a tóba. A másik módszer szerint többszöri kezeléssel baktéri­um-gomba keveréket juttatná­nak a tóba, ami lebontja az iszap lágy, lebegő részét. A tó­parti nád rendszeres vágása is a program része, hiszen az öreg nád tovább növeli a víz magas szervesanyag-tartalmát. A tóparti kőtámfal vízszin­tig történő kiépítése sürgős feladat. Az erózió hatására már a korlát, illetve a futópá­lya egyes részei is megdőltek a tómeder felé, ez a folyamat nagy károkat okozhat a parti építményekben. A vízfelület egy részének növényekkel való borítása, tün­dérrózsák telepítése is felme­rült, de a tó környékén megte­lepedett vadkacsák valószínű­leg tönkretennék őket, ahogy ezt a Városligeti-tónál is ta­pasztalták. Városi természeti értékek Bajor Zoltán, a Főkert Non­profit Zrt. munkatársa az újonnan védelmet kapott és védelemre érdemes fővárosi természeti értékekre hívta föl a figyelmet. Budapest terme­ ▲ I^évai Ferenc: A tóparti nád rendszeres vágása is a program része A FŐKERT NONPROFIT ZRT. ÉS A SZERZŐ FELVÉTELEI A városi erdőkért A bemutató előadások mellett interaktív workshopokon bővíthették ismereteiket a szakmai nap résztvevői. Bajor Zoltán az URBforDAN programot ismertette. A Duna-menti városokat összekötő szerveződés a vá­rosi erdők, mint természeti örökségek megőrzését, fenn­tartását tűzte zászlajára. A városlakók és erdőlátogatók növekvő száma nagy nyomást helyez a városi erdőkre, amelyek így a túlhasználat miatt károsodhatnak. Ljublja­na, fölismerve ezt a veszélyt, létrehozta a Duna-menti vá­rosok együttműködését. A hét partnervárosban (Ljublja­na, Budapest, Kolozsvár, Bécs, Zágráb, Belgrád és Ivano- Frankivszk) újfajta szemléletet próbálnak meghonosíta­ni, nemzetközileg is alkalmazható kezelési tervet dolgoz­nak ki, új szabványokat határoznak meg az erdők fenn­tarthatósága érdekében, illetve javítani szeretnék a láto­gatói élményt. A munkába bevonják a kulcsszereplőket, azaz a városi erdők tulajdonosait és használóit. A Bajor Zoltán workshop keretében ismertette az URBforDAN programot 6. szám • Kertészet és Szőlészeti 23 Zöldfelületek 2020. február 5.

Next