4D - Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 13-16. (2009)
2009 / 14. szám - Csepely-Knorr Luca - Sárospataki Máté: A "Gellérthegyi Paradicsom" - a Budai Arborétum felső kertjének építéstörténete a II. világháborúig
A „GELLÉRTHEGYI PARADICSOM" -A BUDAI ARBORÉTUM FELSŐ KERTJÉNEK ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A II. VILÁGHÁBORÚIG THE BUILDING HISTORY OF THE UPPER GARDEN OF THE 'BUDAI ARBORÉTUM'UNTIL WORLD WAR II LEKTOR: FATSAR KRISTÓF A Budapesti Corvinus Egyetem Budai Arborétuma azon kevés közkert közé tartozik, amely egyszerre élvez természetvédelmi és műemléki védettséget is (1. kép). Maga az elnevezés a természetvédelmi területté nyilvánítás óta (1975) használatos, műemléki védettséget 2005-ben kapott. A kertet több mint száz évvel ezelőtt egyszerre oktatási és tudományos tevékenységet szolgáló arborétumként tervezték meg, ezeket a funkcióit sajnos napjainkra egyre kevésbé képes betölteni, ezért felújítása, feladatainak és céljainak újragondolása egyre időszerűbb. Jelen kutatás a felső arborétum építéstörténetével foglalkozik. A kutatás alapjául korabeli újságokban megjelent cikkek és képek mellett Budapest Főváros Levéltárának tervanyaga, valamint az Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár archív adatai szolgáltak. Ezek mellett feldolgoztuk az arborétummal, valamint az iskola történetével foglalkozó eddig megjelent - a források ismeretében kiegészítésre szoruló - szakirodalmakat is. Ezáltal lehetővé vált a kert történetének árnyaltabb, részletesebb feldolgozása. AZ ISKOLA JOGELŐD INTÉZMÉNYEI, ÉS A GELLÉRTHEGYI TELEP TÖRTÉNETE A KERTÉSZETI TANINTÉZET MEGALAPÍTÁSA ELŐTT (1860-1878) Mielőtt a Budai Arborétum építéstörténetével foglalkoznánk, érdemes röviden az iskola történetét is áttekinteni, valamint a terület korábbi állapotára is kitérni. Csoma Zsigmond tanulmányában részletezi, hogy a XIX. század második felében a kertészet kiemelkedő jelentőséggel bírt. Meglátása szerint ennek oka abban is kereshető, hogy az 1848-49-es szabadságharc után az abban résztvevők a kerti munkákba visszavonultan találták meg a megnyugvást. Ugyanezt támasztja alá egy kortársnak tekinthető, forrás értékű dokumentum is, mely 1885- ben jelent meg. Valószínűleg ennek a visszavonulásnak is köszönhető 1850- ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megalapítása, ami Lukácsy Sándor nevéhez köthető. 1856-ban Havas József tett javaslatot az Egyesület ülésén egy vincelléreket, pincemestereket és kertészeket képző tanintézet felállítására. Az iskola megnyitására anyagi okokból csak 1859-ben kerül sor, ekkor Ferenc József adományának hatására a magyar nemesség is jelentős összeggel támogatta