4D - Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 37-40. (2015)
2015 / 39. szám - Körmendy Imre: Adalékok a történeti városközpontok témájához Eger példáján = Reflection on the subject of historic city centres - example Eger
ségnek, legyőzendőnek, sokkal inkább szövetségesnek a természetet, és érzékeli, hogy a természet erősebb, ezért alkalmazkodik ahhoz (L 1 a 6. ábrát). Eger esetében a K-i oldalon a kanyargós, míg a Ny-in az egyenes a terephez igazodó vezetés. E három útvonalon túl érdemes megfigyelni a Cifrakapu térről délre vezető utat (mai Jankovics D. u. - Balassi B. u. /egy szakasza/ - Knézich K. u.), ami a patak vonalának ívét követi, egyetlen beszűkülés a Cifrakapu téren található, ahol a Tetemvár magaslata megközelíti a patakot. Major J. Sopron alaprajzát elemezve hasonló megállapításra jutott - ti., hogy az utak az adottságokhoz igazodtak -, csak ott a meghatározó adottság a késő római, ellipszis alakú több méter vastag városfal, s annak kapui voltak.36 (8. és 9. ábra) Elemzésének egyes további elemei - pl., hogy a meghatározó utcák által képzett tömbbe ott nyílik új utca, ahol a két határ távolsága jelentősen meghaladja a két szokásos telek mélységét, azaz a tömb belseje tovább osztható - Eger területén is fellelhetők, a szervita templom körzetében (Dayka G. u., s a Serviták tpl-hoz vezető Szaicz Leó u., s a tömböt tovább feltáró Szolártsik S. u.). Kétségtelen, hogy az egyszerű, többnyire ortogonális hálózati elemekre épülő területen a telkek egyformák (lehetnek), a derékszögű telkek beépítése egyszerű, viszonylag könnyű a tájékozódás, stb., de az út- és térrendszer, valamint a beépítés változatossága gyönyörködtet, az egyediség és az idegen számára bizonytalanságot eredményező rejtelmesség otthonosságot, biztonságot kölcsönöz az ott élőknek, a vendégeknek meg felfedeznivalókat, meglepetéseket.39 Ezek a városrészek valóban őrzik a múlt emlékeit, köztük Egerben is azt a tényt, hogy maga a fallal körülvett középkori, kora újkori város is kisebb egységekből nőtt össze. A kisebb egységek - mint említettük - általában egy-egy templom körül szerveződtek, esetenként népi vagy foglalkozási azonosság szerint szerveződött közösség lakhelyeként. A TERÜLETI VÉDELEM EGYES KÉRDÉSEI A harmadik „adalék” a történeti városrészekben fellelhető műemléki jelentőségű területekhez (a továbbiakban MJT) kapcsolódik. A lehatárolás Eger esetében nem a szakma által a jogszabályokban is rögzített fogalom-meghatározás lényegesebb, alapvetőbb tartalmának megfelelő, sőt állíthatjuk, hogy egyik megközelítésnek sem felel meg. Az 1960-as országos építésügyi szabályzat szerint az MJT „olyan városrész, tér, utca, vagy utcaszakasz, amelyet az ott nagymértékben együttesen előforduló műemlékek és a velük jelentkező műemlék-jellegű és városképi jelentőségű épületek miatt egységes védelemben kell részesíteni.”. Látszik, hogy itt még az épületek a perdöntők, hiába területi védelemről van szó. A műemlékvédelmet évtizedeken át meghatározó '67-es rendelet másként fogalmaz: „MJT a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése és beépítettsége) történelmi kialakulását, fejlődését bizonyítja, továbbá az olyan városrész, tér, utca, utcaszakasz, ahol a nagy számban előforduló műemlékek, műemlék-jellegű és városképi jelentőségű építmények együttest, illetve jellegzetes városképet alkotnak.”1 Ebben a definícióban már érvényesül a területi gondolkodás, ami jelentőséget tulajdonít 34 A tereppel „dacoló" merőleges utcahálózat gyökerei az ókori görög építészetre nyúlnak vissza, s szerte a világban számos izgalmas példája látható San Franciscótól Marianhamináig (Finnország, Aland-szigetek). 35 Az ábra csak a Ny-i oldal vizeket követő utcáit tüntette fel, de a K-i oldalon is van ilyen, pl. az említett Csurgó utca már nevében utal erre. A térkép az egyes középkori településrészek szervező központjainál összefutó utcákat is szemléletesen ábrázolja. Ezek mellett a kapuk helyét igazoló utca-összefutásokat is kiemeli. 36 Major Jenő /1965/: A városalaprajz, mint a korai magyar várostörténet forrása. A soproni belváros kialakulása. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. (1.) 1.153-174. lap 37 Az 1862-es kataszteri térkép Jankó Ferenctől való (fellelhető a mapire.eu honlapon is). Jankó Ferenc: Falu a városban: a külvárosok helye a soproni történelmi városrész településmorfológiai képében. Korall 31. sz. 2008. április, Budapest (23-44. p) 38 Ezért a leggyakoribb településmintázat. L. Fonyódi Mariann PhD értekezését. BME Építészmérnöki Kar, 2008. 39 Vö. Tompas Géza: A lakóterületi beépítési javaslatok társadalmi hatékonyságának feltételei (doktori értekezés, BME Építészmérnöki Kar, Bp. 1979.) 40157.§/5/bek. 411/1967. (1.31.) ÉM rend. 2.§ (4) bekezdés. 34