4D - Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 37-40. (2015)
2015 / 39. szám - Bechtold Ágnes: A Mátyásföldi nyaralótelep: egy értékeket rejtő városi tájegyütes = Summer Resort in Mátyásföld: an urban landscape with hidden values
6786. kép/pid.: Strelisky Sándor nyaralója / Villa of Sándor Strelisky (képeslap a KERTVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYBŐL/POSTCARD) vagy egy Goo és egy 1200 négyszögöles telek érintkezett egymással. A szabályos telekfelosztáson kívül a nyaralótelep egységes arculatának kialakításához a Nyaralótulajdonosok Egyesületének építési szabályai is hozzájárultak. Előírták a telekminimumot, az épület helyét, illetve az élőkert és az oldalkert méretét, az építési terveket pedig az egyesület választmányával kellett engedélyeztetni. Hogy a telep villaszerű jellegét megóvják, nem lehetett állatot tartani, kocsmát, gyárat nyitni, munkáslakásokat létesíteni, kereskedést nyitni pedig csak az egyesület választmányának engedélyével. Ügyeltek arra is, hogy az utcakép egységes legyen. 1888 őszén már megkezdték a telep utcáinak tervszerű fásítását, amely 1889-re el is készült. Az útsorfák nyesése az egyesületi kertész feladata volt (Mátyásföldön létezett az Egyesület által működtetett kertészet, illetve magánkertészetek is), a járdák rendben tartása viszont a lakóké.10 Az utak, a járdákkal együtt kavicsburkolattal rendelkeztek. Az utcai fasorok közül ma is jelentős a Veres Péter úti gesztenyesor, a Pilóta utcai platánsor, és a Diósy Lajos utcai fasor (vegyesen korai juhar (Acer platanoides), gesztenye (Aesculus hippocastanum), platán (Platanus sp.)). KÖZKERTEK A három jelentős köztér az Erzsébet-liget, a Mátyás tér és a templom előtti háromszög alakú terecske (ma Paulheim József tér) volt. Az Erzsébet-liget helyén eredetileg a cinkotai uradalom erdeje terült el, fenti elnevezése 1898-tól élt. Az ott álló vendéglőépületet Beniczky Gábor építtette, és ő alakíttatta az erdőt séta- és üdülőhelynek alkalmassá (2. kép). Az erdő parkosításának tervét Lassé Gusztáv, az Egyesület tagja készítette el 1889-ben. 1892-ben új utakat és „körönd”-öt vágtak az erdőbe, majd fokozatosan eltávolították a régi akácfákat, helyükbe nemesebbeket ültetve. A vendéglő előtti teret is szabályozták. A ligetet így az idők folyamán egy sportolásra alkalmas, erdős, ligetes pihenőparkká alakították. 1897-ben létesítették az első teniszpályát, Magyarországon az első süllyesztett pályát. A Lawn Tennis Club 1907-ben alakult, székházát 1929-ben avatták fel, a klubház kertjét viszont csak 1935-ben alakították ki (3. kép). A vendéglőépület, később a teniszklub székháza volt számos mulatság és közösségi összejövetel helyszíne. 1898-ban fedett kuglizót építettek, és 1902-ben nyílt meg a fürdő a liget végében, amelyhez a vendéglőtől egy egyenes, gesztenyefasorral szegélyezett út vezetett a ligeten át. 7- kép/pkd.: Steinschneider- / Hoffmann-nyaraló, szőnyegágy / Villa of the Steinschneider-/ Hoffmann family, carpet bedding (képeslap a KERTVÁROSI HELYTÖRTÉNETI gyűjteményből/ postcard) 8. kép/pict.: Diósy-villa / Villa of the Diósy family (képeslap novák MIHÁLY EGYKORI GYŰJTEMÉNYÉBŐL/ postcard) 8 A Mátyásföldi Nyaraló Tulajdonosok Egyesülete alapszabályai, 1833-1938. Az országutak fásításának országos rendezésére csak 1868-ban jelent meg földművelésügyi miniszteri rendelet. Ld.: Ormos Imre: A kerttervezés története és gyakorlata. Budapest, 186y. (második, átdolgozott kiadás) p. 104. 10 Körmendy-Ékes Lajos (1838): Az ötven éves Mátyásföld. Mátyásföld, p. 23. 11 Körmendy-Ékes Lajos: Az ötven éves Mátyásföld. Mátyásföld, 1938. p. 28. 12 Körmendy-Ékes Lajos: Az ötven éves Mátyásföld. Mátyásföld, 1938. p. 30. 58