4D - Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 37-40. (2015)

2015 / 39. szám - Körmendy Imre: Adalékok a történeti városközpontok témájához Eger példáján = Reflection on the subject of historic city centres - example Eger

síkvidékre telepített városai. A gyen­gülő birodalom várai azután már gyak­ran a természetet is segítségül híva épül­tek (pl. Visegrád, Sibrik-domb erődje). Eger fallal körülvett középkori beépí­tésének alapját három útvonal rendezi: az egyik a Budáról az egri püspöki szék­helyhez, várhoz vezető út végső szaka­sza (mai Kossuth utca), ami jellemzően csak a vár alatt vesz kanyart (pontosab­ban már a ferences kolostoron túl), hogy a feljáró vonalába simuljon (és törésé­vel növelje a vár biztonságát); a másik a Ny-i oldalon É-D-i irányban húzódó Széchenyi utca, amely csaknem egye­nes, míg a harmadik a K-i tereptörések alatt kb. egy telek távolságban húzódó út (Cifrakapu tér - Servita u. - Dobó I. u. - Tinódi Sebestyén tér - Almagyar u.), ami kissé egyszerűsítve követi a terep­­mozgásokat. Az út a lehető legtávolabb fut a pataktól, annak időszakos öntés­területeitől 31 (6. ábra). A „nőtt” jelleg­hez tartozik, hogy az alapvető utakon kívül a település kis részekből, fokoza­tosan nőtt össze, azaz egy-egy elemet önállóan kell szemlélnünk, ésszerűsé­gét, tudatosságát mérlegelve. Ehhez a rendelkezésre álló adatok kevés tám­pontot adnak, de annyi megállapítható, hogy egy-egy központi épületre szerve­ződnek ezek a településcsírák 32 (7. ábra). Az ábrán tisztán kirajzolódnak az egy­kor viszonylag önálló léttel bíró telepü­lésrészek, amelyekből „Eger” kialakult. A legtöbbnek egy-egy templom a köz­pontja. Négy résznek nem ismert a temp­loma, ezek közül a templomoktól legtá­volabb eső a Hosszú utca mentén elte­rülő Újváros. Nem lehetetlen, hogy a mai ciszter templomnak, ami mecset helyén épült, középkori templom-előzménye is volt. Más templomok esetében ugyanis megfigyelhető e kétszeri váltás.33 Melyik megoldás a „tervszerűbb”? Megítélésünk szerint a terephez és a víz­folyásokhoz igazodó útvezetés és szerke­zeti kialakítás a magasabb rendű elgon­dolás (de legalább azonos értékű), mint az attól független, merev geometriájú rend.31 E megközelítés tisztában van a társadalom erejével, nem tekinti ellen- 8. ábra/fig.: Sopron belvárosának utcahálózata. Major J­ (1965) tanulmányából. A szélső utcák a városfal vonalát követik, a belső tömbökben ott nyílik újabb utca, ahol a tömb mélysége ezt szükségessé teszi. A magántelkek mérete eredetileg megköze­lítően egyforma területű volt . Street patter of the downtown 0/Sopron J.Major's study, 1965. The bordering streets follow the lineo/the city wall, in the interior blocks new Street opens if the depth 0/ the block requires. The size of the private plots was originally nearly identical 9. ábra/fig.: Sopron kataszteri térképe 1862-ből. Jól érzékelhető a telekosztás, a beépítettség, a főbb középületek és a külvárosok lazább volta, utcahálózatának a kivezető utakhoz és a természeti adottságokhoz való igazodása / Sopron, cadastre map, 1862. One can easily see the distribution­s/ plots, developments, main public buildings and the lower density suburbs, adjustment of the Street network to the outgoing streets and natural features 31 Több szerző szerint az Egri völgy­ben húzódó legrégibb út. Ha a legrégibb település a Vár helyén jött létre, akkor teljesen logikus, hogy alatta fut az út. A város megközelítését délről biztosító út nyomvonala is a falvakon - Andornak, Kistálya, Nagytálya, Maklár - keresztül, a patak ezen oldalán vezetett, a 25-ös út jóval későbbi építésű. 32 Vö.: Mezős Tamás: A városi terek alakításának történeti alaptendenciái. Műemlékvédelem II. évf. 3. sz. és 40 folyó­irat 1. sz. 2006. 34. p. Hildesheim város­ában hasonló folyamat játszódott le, mint Egerben, utólag vették körbe falak­kal a „településhalmazt ”. Ott az Innerste folyó mellékágai és szigetei jelentették a természetes határokat. 33 Egyházmegyénk története: A közép­kori püspökség. Archidioecesis Agriensis Online. www.eger.egyhazmegye.hu Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkén és Kiadó, Debrecen, 2066. „A mecseteket keresztény templo­mokká alakították.”A mecsetek helyén több esetben fellelhetők korábbi keresz­tény templomok - itt a minaret melletti Szt. Katalin templom és a ferences temp­lom helyén állt mecsetet előző Szt. Deme­ter templom. 8­9 32

Next