Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 5. (1884)

1884 / 11. füzet

G­YÜMÖLCSÉSZETI ÉS KONYHAKERTÉSZETI FÜZETEK. V. évfolyam. 1884. NOVEMBER HÓ. XI. füzet. Fejleszteni a gyümölcsfa ültetés iránti ízlést, szervezni és sokszorosítani a gyümölcskerteket és ültet­vényeket, annyit jelent , mint előmozdítani a jólétet, a meggazdagodást és ez által a haza bé­kéjét ; — ez annyit jelent , mint hasznos embernek és jó polgárnak lenni. Bul­ét Károly Sztraka renette. VILLÁSI PÁLTÓL. Volt Magyarországnak egy igen meleg keblű csehországi nemes ba­rátja, Traulenberg báró, a ki Magyarország legelőkelőbb családjaival többféle rokonságban állván, eleinte ezen a réven, később csupa ro­­konszenvből életének nagy részét Magyarországon töltötte, több vidé­ken lakott és mindenütt azzal foglalkozott, hogy a­hol csak eredeti magyar gyümölcsfajt talált, annak álágát Simon Louisnak küldte Plan­­tiersbe, a­ki azokat elszaporitván, eredeti nevek alatt árulta és igy történt, hogy Simon Louisnak franczia nyelvű katalógusában megle­petve olvasta az ember az ily neveket is, mint: Árpakörte, Stuhlweis­­senburger Butterbirne, Buzakörte, Erlauer Winter, Szajkófrühe, Szalonka­verte, Szalonkabrune, Alföldi, Br. Podmaniczky, Borkaalma, Borsdorfer- Krassper, Borsosalma, Búzás, Czukors Goldreinette, Czukors nemes, Czu­­kors orangereinette, Deáks Muskatellerapfel, Deáks Muskatwein, Jász­alma, Kiskagyar, Mathias König von Ungarn, Mosolygóalma, Nyestalma, Rambour Fürst Battyányi, Royal de Czukor, Simonffy roth, Sóvári, Szabadkaer, Szacsvári taffota, Szalma v. Strohrenette, Szercsika; — de minthogy Simon Louis azok eredetét illetőleg nem tudott többet mondani, minthogy ő azokat b. Trautenbergtől kapta, báró Trauten­­berg pedig meghalt, azért füzeteink útján nyilvános kérelmet intéztünk a magyar közönséghez, hogy a­ki azok eredetét illetőleg tud valamit, lenne szíves azt közölni velünk. Az igaz, hogy ebbeli megkeresésünknek idáig még nagyon kevés sikere volt, de valami mégis csak volt és ehez tartozik a most szó­ban forgó fajra vonatkozó értesítése is Tamásy Károly bátyámnak Debreczenből és Sztraka Ernő úrnak B.-Csabáról, melyek szerint ezen kitűnő és termékeny almafaj B.-Csabán látott először napvilágot és van elterjedve nagy mértékben. Mivel pedig ezek szerint minden két­ségen fölül áll, hogy ezen almafajt Sztraka Károly gyümölcsészünk irta le első vagy állította elő magról B.­Csabán, azért azt annak ne­vére is kereszteltük és különbeni tulajdonait illetőleg megjegyez­zük, hogy: Alakja nagy, gömbölyű vagy kúpos gömb alakú; nagyságának vál­tozása szerint majd magasnak, majd szélesnek látszó; boltozata nem

Next