Gyümölcskertész, 1906 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1906-01-10 - 1906-01-25 / 1-2. szám

XVI. évfolyam 1. és 2. szám. Budapest, 1906 január 10. és 25 GYÜMÖLCSÉÉ­RT ÉSZ. A KÖZSÉGI FAISKOLÁK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden hónap 10-én és 25-én. KIADJA A MAGYAR KIR. FÖLDMÍVELÉSÜGYI MINIS­TER. Szerkeszti: rudinai MOLNÁR ISTVÁN, kir. tanácsos, orsz. gyümölcsészeti és fatenyésztési miniszeri biztos. Tartalom. Nem hivatalos rész. Visszapillantás az 1905. évre.— Bem-tábornok álma.(Képpel). — Őszibarack­termesztés rácsozat mellett. — Villa-kertek berendezése. (Képpel). — Uj növényalakok keletkezéséről. — Szőlő­­termesztésünk iránya. — A mangold. (Képpel . — Titkos szerek a kertészet szolgálatában. — Közhasznú kérdések és feleletek. — Irodalom. — Vegyes közlemények. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. — Betöltendő állások és ajánlkozások. Előfizetési ára egész évre úgy községeknek, mint magánosoknak két korona, mely a lap kiadóhivatalának, Schmidt Sándor könyv­nyomdájának Budapest, VI., Uj-utcza 3. egyszerre küldendő be. Szerkesztőség: Budapest, I. kerület, Ménesi-ut 45. szám. A m. kir. Belügyministerium 1891. évi 33.881. számú rendelete szerint e közlönyre minden község előfizetni tartozik. — A m. kir. Vallás- és közoktatásügyi Ministerium 20,199- 1891. szám alatt az összes felekezeti hatóságoknak ajánlotta. NEM HIVATALOS RÉSZ Visszapillantás az 1905. évre. Az elmúlt év is azon esztendők közé soroz­ható, amelyeket nincs okunk visszakivánni semmi­féle tekintetben. Nem tekintve ugyanis azt, hogy áldatlan politikai viszonyaink ez évben sem váltak jobbra, sőt határozottan válságosabbra fordultak,­­ idő­járásunk is oly hátrányos volt mezőgazdasági és kerti termesztésünkre, miszerint az 1905. év nagyon kevéssel mondható jobbnak az elődjénél. Az időjárásban ismét a szárazság volt ural­kodó , úgy, hogy némi valószínűséggel bír néhány meteorológusnak azon jóslata, miszerint az ily száraz évek — épp úgy, mint a nedvesek is — soha­sem jönnek egyedül, hanem 3—7 éves szaka­szokban. Egyébként a múlt év rendetlen időjárásá­nak képét a következőkben próbáljuk meg rövi­den megrajzolni. Az év első hónapjában kezdődött meg tulaj­donképpen a tél, amennyiben január elején kezdett fagyni és havazni. A legnagyobb hideg a hónap ele­jén — 13°C., a legnagyobb meleg a hónap végén + 6'9° C. volt. Légköri csapadék volt az egész hónap majdnem minden napján, eleintén hó, később pedig eső alakjában, de nem volt hő, úgy, hogy a legnagyobb csapadék a 6 millimétert nem haladta meg egy napon sem. A február hónap langyosan kezdődött és csak a hónap közepe felé szállt a hőmérsékletű­ alá; csak­hamar azonban felszállt az ismét +9° C.-ra. Csapadék a hónap elején hó, a végén pedig eső alakjában mutatkozott, de a legnagyobb napi csapadék sem múlta felül a 73 mm.-t. E szerint tehát a talaj az egész télen át nem jutott a szük­séges tartalékos nedvességhez. Mindenki attól tartott, hogy a tél a márciusba fog átcsapni és pedig nagyobb szigorral , de ezen félelem nem bizonyult alaposnak, amennyiben a hőmérséklet az egész hónapban nem szállt a fagyáspont alá, de sőt a hónap végével a maxi­mum a + 21° C­-t is elérte. Az egész hónap különben borús, esős volt, de jelentékenyebb csa­­padék csak 2 ízben érte el a 12­8 mm.-t.; ellen­ben elég korán volt az ország több vidékén 19.-én jégeső, amely sok kárt tett úgy a gyümölcsfák­ban, mint a szőlőben is. Az április hónap szintén langyosnak indult, csak egyszer 5.-ike körül szállt a hőmérséklet a fagyáspont alá, míg a hónap végével a maxi­mum ismét elérte a + 21° C.-t. Csapadék volt majdnem mindennap, sőt 7.-én és 8.-án hó is esett szórványosan, a legnagyobb csapadék 17.-én esett 14­8 mm. magassággal. Akadt pár égiháború is, a legnagyobb 21.-én volt, aránylag mégis ezen hónapban volt a legtöbb csapadék, amely a növényzet növekedésére jótékony hatás­sal volt. A május hónap aránylag meleg volt és a legtöbb vidéken fagymentesen is múlt el. A mini­mum nem szállt + 7'9° C. alá, a maximum pedig a hónap végével a + 25'5° C.-t érte el. Az idő­járás eleintén száraz volt és csakis a hónap köze­pétől 25.-ig volt egy kevés csapadék, de a maxi­mum 23.-án sem volt több 26’1 mm.-nél. A június aránylag igen meleg volt; a mini­mum sohasem szállt a -f- 10° C. alá, de a maximum három ízben is elérte a + 30° C.-t. Ezen hónap is meglehetősen száraz volt, bár majdnem mindennap készült az eső és borult a látóhatár. Bővebb eső csakis egy ízben: 14.-én volt, midőn a csapadék 34­3 mm.-t­ ért el. Még

Next