Hajtatás, Korai Termesztés 13. (1982)

1982 / 1. szám - Somos András: Több és olcsóbb hajtatott zöldséget a népgazdaságnak

kunkat. Eddigi próbálkozásaink tapasztala­taiból megállapítható, hogy szép számmal van még olyan zöldségfaj, amelyeknek ter­mesztésbe vétele nem váltana ki idegenke­dést a fogyasztókból sem. Gondolok itt el­sősorban a viszonylag olcsóbban nevelhető, különböző saláták készítésére alkalmas zöld­ségfajokra /cikóriasaláta, kínai kel, póré­hagyma és más salátának alkalmas, zöld­hagymaként is fogyasztható hagymafajok/. Ugyan­így alig éltünk még a téli C-vitamin hiány pótlására alkalmas levélzöldségfajok pl. a petrezselyem levélzöld fogyasztásával. Az egyszerűbben termeszthető, igénytelenebb gombafajok nagyobb arányú termesztésbe vo­násával a gombatermesztésben is sok új meg­oldás lehetséges még /laskagomba, harmat­gomba stb./. 3. A zöldséghajtatás gazdaságosságának ja­vításában változatlanul központi helyet foglal el a hajtató létesítmények típusa, továbbá a napenergia pótlására használható, az olajnál olcsóbb energiaforrások felhasz­nálása. A fűtőenergia pótlására hazánkban még sok kihasználatlan lehetőséget biztosít a nagy­mennyiségben található termálvíz, mint geo­termikus energia. A termálvizekkel fűtött hajtató létesítmények területe lehetősége­inkhez képest még elenyészően kicsiny. Mi­nél előbb kihasználjuk a kínálkozó olcsó lehetőséget a hajtató létesítmények fűté­sére, annál könnyebbé válhat a gazdaságo­sabb zöldséghaj­tatás. Helyesnek bizonyult a drága energia pótlá­sára már közel egy évtizeddel ezelőtt kia­lakított, Hydrosol néven szabadalmazott vízfüggönyös, kettős borítású fóliasátor megoldás. Ez a típus - a szoláris és a geo­termikus energia észszerű csoportosításával - hosszabb távlatban is jó lehetőséget ígér a jövedelmező zöldséghajtatás számára. Az üvegházak építésének rendkívüli drágu­lása hazánkban szinte lehetetlenné teszi a jövedelmező zöldséghajtatást. Az említett egyszerűbb megoldással, az olcsó szerkezet­tel és olcsó fűtőenergiával, beleértve az alacsonyabb hőfokú termálvizek felhaszná­lását is, az eddiginél lényegesen több zöld­ségfaj hajtatható hazánkban. Ezenkívül ugyan­ezek a létesítmények zöldségpalánta-nevelés­­re is jól használhatók. A takarékosabb energiafelhasználás céljá­ból már hosszabb ideje javasoljuk a szük­séges melegnek a hajtatott növények közvet­len közelébe való vezetését. Más szóval a talajfelszín feletti légréteg és a talaj melegítésével biztosítható a hajtatott zöld­ségfajok optimális hőmérsékleti igénye. A talaj felszínközeli melegítését lényege­sen olcsóbban és egyszerűbben megoldották vascsövek helyett polipropilén műanyagból ké­szült, ún. gégecsövek használatával. Nagy előnyük, hogy olcsók, könnyűek - 100 m hosz­­szú cső súlya mindössze 1 kg­ - gyorsan át­­helyezhetők. 4. A zöldséghajtatás olcsóbbá tételében fontos szerepet töltenek be a termesztett fajták. Hajtatásra csak nagy termőképessé­­gű, rövid tenyészidejű fajtákat használjunk. Nem szabad azonban szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a termesztett fajta és közvet­len környezete között szoros összhangnak kell lennie. A nagy teljesítőképességű faj­ták csak akkor nyújtják a várt eredményt, ha nagy biológiai igényüket /fény, hő, víz, tápanyag/ minden tényezőből kielégítik. Más szóval nálunk a téli-tavaszi hajtatási időszakban­-a meleg és fényigényes zöldség­fajok hajtatásában-a hiányzó fény és meleg kielégítése az elsődleges feladat, s ehhez igazítsuk a víz és tápanyag igény biztosí­­tását öntözéssel és trágyázással. Ezt hir­detem már régóta, de még úgy látszik min­dég nem eléggé ment át a szakemberek tuda­tába. Kiadványunk előző számában, ahol az 1981. évi hajtatás eredményeit értékeltem, em­lítettem néhány új, hajtatásra alkalmas és ajánlott fajta nevét is, így pl. a fehérbo­­gyóju paprikafajták közül felhívom a figyel­met a Fehérözön, a hegyes, csípős halvány­zöld bogyóju fajták közül az Angeli emléke F-8 fajtára. Az új paradicsomfajták közül kiemelhető a Kecskeméti 549 J és a Kecske­méti 467 J nevű, uborkából a Smaragd F^ és Kecskeméti saláta F^. f 2

Next