Hajtatás, Korai Termesztés 15. (1984)

1984 / 1. szám - Somos András: 100 éve született Magyar Gyula

2 Száz éve született Magyar Gyula Dr. Somos András akadémikus Magyar Gyula /1884-1945/ századunk első fe­lében a magyar kertészet fejlesztésében rend­kívül sokoldalú, növénygyűjtő, nemesítő és értékes szervező munkát végzett. Az ő nevé­hez fűződik hazánkban a korszerű alapokon nyugvó kertészeti nemesítés megindítása, továbbá a szárazságra hajló éghajlati vi­szonyaink közé alkalmas növénytípusok ösz­­szegyűjtése, gyakorlati kipróbálása és el­terjesztése. Pályája kezdetén elsősorban a díszfák és a díszcserjék, évelő virágok érdekelték, és csak másodsorban a zöldség- és gyümölcster­mő növények. Az 1930-as évek közepén tere­lődött figyelme a zöldségnemesítésre és a hazai táj­fajták felkutatására. Ennek a mun­kának szerves folytatásaként sikerült több zöldségfajból új, a hazai viszonyok között jól bevált fajtát előállítania. A mostani füzet témakörének megfelelően pa­­radicsomnemesítési tevékenységéből nyújtunk rövid áttekintést. Előzményként ide kívánkozik annak említése, hogy a magyarországi paradicsomnemesítés indítását az tette szükségessé, hogy kon­zerviparunk vezetői nagyobb mértékben kí­vánták fejleszteni a paradicsomkonzerv-gyár­­tást. A megfelelő minőségű nyersanyag biz­tosításának lehetőségét a jobb, a konzerv­ipari igényeknek megfelelőbb paradicsomfaj­ták termesztésében látták. A hatvani kon­zervgyár részéről megnyilvánuló új igény alapján Magyar Gyulát bízták meg a hazai paradicsomnemesítés korszerűsítésével. A nemesítési munka első lépéseként több mint 160 paradicsomfajtát szerzett be kül­földről. Ez a gyűjtemény alkotta a paradi­csomnemesítés kiindulási alapját. Ebből vá­logatta ki a viszonyaink között legjobban viselkedő fajtákat, s azokat használta fel a keresztezéses nemesítésben, szülőpárok­ként. Ilyen módon sikerült rövid idő alatt néhány olyan fajtajelöltet előállítania, amelyek a részletes értékelő vizsgálatok alapján alkalmasnak bizonyultak a hazai konzervipar igényeinek, és az akkor még meglehetősen kis mértékű nyersparadicsom­­fogyasztás igényének kielégítésére. A nemesítési munka során felnevelt sok hib­rid közül kiemelkedően jól vizsgázott az a példány, amelynek további szaporulatából a "Turul" néven bejelentett fajtajelölt származott. A "Turul"-t 1940-ben az Orszá­gos Magyar Kertészeti Növényújdonságok Bí­­ráló Bizottsága új fajtának ismerte el és tömegtermesztésre alkalmasnak minősítette. Ezenkívül Magyar Gyula előállította a "Deb­receni fürtös" és a "Nagykőrösi győztes" elnevezésű fajtát. Még több fajtajelölt is érdemesnek bizonyult a további szelekcióra, de a háborús viszonyok között fennálló ne­héz gazdasági körülmények miatt a hibridek­ből származó törzsek kiválogató értékelésé­re nagyobb arányokban már nem volt lehető­ség. A "Turul" fajta nemesítését Magyar Gyula ha­lála után szerző vitte tovább, aki ebben a munkában kezdettől fogva munkatársa volt. A "Turul" fajta a "Dán export" és a "Garfi­eld elnök" fajtából kialakult hazai táj faj­ta keresztezésével előállított hibridek egyi­kéből származik. Bogyói 66-96 g tömegűek, skarlátvörösek. A bogyók alakja lapított gömb, a kehely felőli végén gyakran kis csúcsszerű kinövés látható. A bogyó felüle­te sima. Kemény hasú, 2-3 rekeszű.

Next