Hajtatás, Korai Termesztés 21. (1990)
1990 / 1. szám - Thurn László: A zöldségexport helyzete és távlatai
hogy léteznek jó partenokarp fajták, de ezek már nem nyújtják azt az előnyt (terméstöbblet) a termelőnek, mint amit a Colett nyújtott a Nibmus-szal szemben. Torma Még tart a tormaháború. Tavaly annak következtében, hogy az osztrák és a nyugatnémet termelők kisebb felületen rosszabb termést értek el rendkívül keresett lett a mi tormánk, és irreálisan magas (60 Ft/kg) árak alakultak ki. Ezen felbuzdulva rengetegen telepítettek tormát (több száz ha), aminek következtében legalább 200 vagonnal több torma termett, mint amennyi reális áron eladható. A gondot az okozza, hogy kényszerűségből északi szomszédainknak adjuk el a tormát, akik azonban ugyanilyen tormakészítménnyel ugyanazon a piacon jelentkeznek, mint mi. Erre a nyugat-német felhasználóktól már kaptunk jelzéseket. A torma jó példa arra, hogy egyik külkereskedelmi vállalatunk számára sem terem túl nagy babér, ha a nyugat - európai 6-7 nagy tormafelhasználót 25-30 kereskedő keresi meg nyersanyag ajánlattal. A tormaháború során - a keresletet kihasználva - a Hajdú megyeiek rendkívül magas áron az ország különböző részeit látták el fertőzött szaporítóanyaggal (Győr, Tolna, Bács-Kiskun, Pest megye). Spárga A spárga továbbra is a kedvelt termékek közé tartozik, mert a kereslet még mindig meghaladja a kínálatot és mert rendkívül munkaigényes. Az elmúlt években 47 ha spárgát telepítettünk, s bízunk abban, hogy ennek áruja is nálunk fog jelentkezni. Az 1989-es esztendő ebben nem erősített meg bennünket, mert a nyugat-magyarországi telepítéseink áruja nem a Hungarofructnál, hanem közvetlenül a bécsi piacon kelt el. Elképzelhető, hogy 1990-ben telepítünk utoljára spárgát. Ha a szerződések szerint ezek az ültetvények 1990-ben fordulnak termőre, akkor nem beszélhetünk igazán jogsértésről, de jelzés lehet számunkra. Korai primőr retekkel, karalábéval és salátával teljesen kiszorultunk a piacról. A retekkel elsősorban a nitrit-nitrát tartalom miatt, a salátával pedig a magas termelői költségeink miatt. Vevőink nem tudják, vagy nem akarják megfizetni azt az árat, amit a termelési költségeink indokolnának. 2 Ft/db árért fűtött fóliás salátát nem tudunk a KZR- től vásárolni. Ezt tudomásul kell venni. Kínai kel jövője van, mert a KZR taggazdaságok valóban profi módon termelik és valóban világszínvonalú áru kerül az északi piacokra. Amint ezt a színvonalat nem tartják, az áru eladhatatlan lesz. Fejeskáposzta A hajtatott május elején jelentkező káposztának is jövője van. Ez egy olyan termék, melyből a fogyasztás alig változik. Ha sok káposzta van, akkor jóformán eladhatatlan, ha kevés, akkor csillagászati ára van. Ma úgy látjuk, hogy országos szinten 400 tonnánál több káposztát nem szabad exportra termelni, mert ennél több nagyon leveri az árat. Minden mennyiséget el lehet adni, de nem mindegy, hogy 20 vagy 6 forintos kilónkénti áron. Őszi cikkek szempontjából különlegesen jó év volt az idei. A csehszlovák partner mindent megvett, amit és amennyit felajánlottunk (cékla, petrezselyem, sárgarépa, karfiol, stb.). A jövőt tekintve ebben nem bízhatunk. A hazai tejeskáposzta piac összeomlását jelenti, ha a csehszlovákok nem vásárolnak 200 vagonnal. Ezt a mennyiséget azonban nem kötik le előre, így a termelő saját kockázatára termeli meg az árut. Sokszor jogos vád ér bennünket a kis cikkekkel kapcsolatban. A problémánk egyik része abból adódik, hogy az ország egyik részében megtermeltetett néhány száz kilós árut társítani kell az ország másik részében megtermelt másik áruval. A fuvarköltségek 5