Hajtatás, Korai Termesztés 25. (1994)

1994 / 1. szám - Mótusz Antal: Esélyeink az értékesítéshez

Esélyeink az értékesítéshez Matusz Antal Konzervuborka Szövetség, Terméktanács Győr Úgy tűnik, hogy a hazai szabadföldi konzervuborka termésmennyisége, a vállalkozók számának évjára­tonkénti ingadozása hasonlít a nyugat-európai országokban tapasztalt változásokhoz. Az 1991. évi óriási hazai és európai túltermelés után 1993-ra radikálisan visszaesett a vállalkozói kedv. A piaci informátorok szerint augusztusban már 30.000 t konzervuborka hiányzott az európai konzervgyárak készleteiből. Még Finnország is, mely a fátyolfóliás takarásos termesztésnek köszönhetően az utóbbi években önellátó lett, augusztusra importőrként jelent meg a nagypiacokon. Az előző évek után a magyar termelők jelentős része szintén felhagyott a kísérletezéssel. A termőterület csökkenése mellett - mint tudjuk - még egy ritka aszályos forró nyár is hozzájárult a hiányhelyzethez. Felméréseink szerint 1993-ban a forgalomba került konzervuborka mennyisége alig haladta meg a 20.000 tonnát. A frissáru export értéke 8.000 tonna volt, mely a tervezett alatt teljesült - de mily osztályozásban és minőségben! Az apró 1-3, 2-5 és 3-6 cm hosszú Berta uborkából 2.000 tonna feletti áru került kiszállításra. A krónikás az elmúlt évről az értékesítési árakról csak felsőfokban írhat. A termelők és az export forgalmazók meghökkentő magas árakon kereskedtek. A kevésből történő osztozkodásban a szenvedő har­madik a magyar feldolgozóipar volt. A konzervgyárak a szerény kínálatban csak nagyon magas árakon tudtak nyersanyaghoz jutni, s amire nálunk is alig volt példa, augusztusban a belföldi feldolgozás biztosításához, a konzervgyárak követelésére a Konzervuborka Termék­tanács a főhatóságokkal egyetértésben, szabad utat nyitott az importhoz. A sokféle, színes profilú, importra vállalkozók is alig boldogultak. A dél-európai országokból nem több mint 180 tonna nyersanyagot sikerült beszállítaniuk. Új kezdeményezés volt az export szállítmányokon az eredet jelölése. Vállalnunk kell, noha plusz költséggel jár a megn­­eveztetést, hisz a méretes uborka esetében ezt valóban vállalhatjuk. Az értékelések szerint a magyar mezőgazdasági export jelentős része valamilyen szempontból kifogásolható. A konzervuborka e tekintetben is kivétel. A magyar áru kiválóan megfelel az európai minőség, norma komfortnak. Az apró Cornichons uborka magyar sajátosság, melynek alig van versenytársa. A legfontosabb közvetlen átvevők a német nagy­­kereskedők, melyek tovább diszponálják a szállítmá­nyokat. A németországi konzervipar évjáratonként 50- 70.0001. import nyersanyagot dolgoz fel. E tekintetben a magyar export valóság esélye bíztató , hisz a telj­esítése­­inket a jelenlegi forgalom többszörösére fokozhatnánk. Az óvatos fenntartás a közismerten magas víztartalmú, romlékony konzervuborka igényes előkészítése, hűtése miatt lehet. A hazai export fokozása elsősorban a hűtési lehetőségek bővítésétől, gépesítéstől függ. Ismét növekvő elhelyezési lehetőséget kínálnak a termelőknek a konzervgyáraink és a regionális kisebb magánüzemek. Termelői prognózis, melyet egy sikeres szezon után kell meghirdetni, csak óvatos ajánlás lehet. Az elmúlt esztendő után növekvő vállalkozó kedvvel számolunk. Elhelyezési, értékesítési biztonságot egyre inkább csak meghatározott fajtákból, pontosan osztályozott áruval, értékesítési szerződés birtokában várhatunk.

Next