Hajtatás, Korai Termesztés 29. (1998)

1998 / 1. szám - Nagy József: A zöldségtermesztés helyzete és fejlesztésének feladatai

csatlakozás utáni igények minél nagyobb részének magyarországi megtermelése és kielégítése szem­pontjából is. A zöldségtermesztésben hozzávetőlegesen egymil­lió ember vesz részt, fő- vagy mellékfoglalkozásúként A számok ékesen bizonyítják, hogy az átalakulási folyamat eredményeként számottevően megnőtt az országban a gazdálkodó szervezetek és az egyéni vál­lalkozások száma. Az üzemi formák rendszere a ko­rábbinál lényegesen sokszínűbb lett. Csupán felsoro­lásként nézzük ezeket: 1. a ház körüli kert, családi ellátó gazdaság, hobby termelés, stb., 2. a mellékfoglalkozású kiegészítő gazdálkodás, 3. a részfoglalkozású kisüzem, 4. a családi gazdaság, 5. a nagycsaládi gazdaság, 6. a magántulajdonú középüzem, 7. a különféle szövetkezeti mezőgazdasági nagy­üzem, 8. a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű tár­saság. A jövőt tekintve, Magyarországon a lehetséges mértékben exportorientált, a versenyképesség kihívá­sainak megfelelő, a szükséges mértékben támoga­tott, a minőségi termék előállítást előtérbe helyező, a hazai piacok szükségleteit kiegészítő, az exportlehe­tőségeket jól kihasználó, a nagy-, közép- és kisüze­mek munkamegosztására építő zöldségtermesztésre van szükség. Ma viszont a földtulajdon elaprózódása, a tulajdon és a használat különválása, a hiányzó tőke megnehe­zíti a gazdaságos üzemméretek kialakulását, a szer­kezetváltást és a korszerűsítést. Hiányzik továbbá a termelők széleskörű önszerveződése. Különösen az értékesítés területén mutatkozik meg a szervezetlen­ség. Az integrációs kapcsolatok megújított rekonstruk­ciója elemi érdekünk. A magántermelők kiszolgáltatott helyzetének megszüntetéséhez maguknak a terme­lőknek is hozzá kell járulniuk, mint az EU-ban tették. Ennek egyik fontos, eredményes eszköze a gazdák önkéntes beszerző, értékesítő, szolgáltató (áru elő­készítő, csomagoló, feldolgozó, stb.) szervezeteinek vagy önellátó termesztőként. Ennek megfelelően szí­nesen alakulnak az üzemi formák is. A gazdálkodó szervezetek számának változásait a mezőgazdaság­ban a 2. táblázat tartalmazza, létrehozása. A Termelők Értékesítő Szervezetei (TÉSZ) nem azonosak a termelőszövetkezetekkel, mert tagja­ik a gazdálkodást önállóan folytatják, de a szervezet biztosítja az azonos technológiát és a szaporítóanya­got, végzi a feldolgozást, a csomagolást, a marketing munkát, a beszerzést és az értékesítést. A TÉSZ-ek létrehozására nem sok időnk van, sür­geti e szervezetek létrehozását Magyarország várható EU­ csatlakozása. A magyar termelők alapvető érdeke kell legyen, hogy csatlakozásunk időpontjára minél nagyobb arányban szerveződjenek TÉSZ-ekké. A ter­melők e szervezeteken keresztül kapcsolódnak az Unióhoz, fejleszthetik termelésüket, javíthatják árujuk minőségét és erősíthetik piaci pozíciójukat. A TÉSZ-ek megszervezése nélkül nem tudnánk az EU támogatá­sok igénybevételét realizálni. A hazai zöldséghajtatást a nemzetközi munka­­megosztással kapcsolatban kell értékelnünk. A medi­terrán terület kedvező klimatikus adottságai miatt, té­li termesztéssel, szabadföldről képes december - ápri­lis közötti időben friss árut szállítani egész Európába, viszonylag gyengébb technológiai színvonalú termesz­tésből és elég alacsony termésátlagot elérve. Ezzel szemben energiaigénye a termesztés folyamán mini­mális. Hollandia viszont magas szinten automatizált, komputerizált csúcstechnológiával hajtat, igen magas termésátlagokkal, kiváló minőséggel - de drágán. Magyarországon kb. 70 ha üvegház, 3-3,5 ezer ha fóliasátor és 2000 ha váznélküli és növénytakaró sík­fólia (fátyol) szolgálja a zöldséghajtatást. Az üveg- és fólia alatti területtel rendelkezők száma az 1991. évi 105 ezerről 1994-re 72 ezerre csökkent, miközben területük nagysága 13 százalékkal nőtt. A jövőben a termálenergiára alapozott üvegházi, valamint az enyhe fűtésű és fűtetlen fóliás hajtatásnak lesz létjogosult­sága Magyarországon. Az utóbbi években egyre na­gyobb szerepet játszik a korai termesztésben a váz­nélküli fóliás takarás és a fátyolfólia. A főfoglalkozású 2. táblázat: A gazdálkodó szervezetek számának változása a mezőgazdaságban Megnevezés 1989 1991 1993 1995 1996 Vállalat 129 175 91 33 29 Jogi személyiségű gazdasági társaság 190 1 402 2 575 3 378 4 008 Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) 1211 102 2 436 3 185 3 805 Részvénytársaság (Rt.)4 39 109 179 191 Szövetkezet 1 341 1 493 1 672 1 965 1 930 Mezőgazdasági termelőszövetkezet 1 245 1 334 501 *400— Egyéni vállalkozások 1 452 3 016 11 579 224 93­22 682 * becsült Forrás: KSH Magyar Statisztikai Zsebkönyvek, 1989-1997. 5

Next