Hajtatás, Korai Termesztés 29. (1998)
1998 / 1. szám - Nagy József: A zöldségtermesztés helyzete és fejlesztésének feladatai
csatlakozás utáni igények minél nagyobb részének magyarországi megtermelése és kielégítése szempontjából is. A zöldségtermesztésben hozzávetőlegesen egymillió ember vesz részt, fő- vagy mellékfoglalkozásúként A számok ékesen bizonyítják, hogy az átalakulási folyamat eredményeként számottevően megnőtt az országban a gazdálkodó szervezetek és az egyéni vállalkozások száma. Az üzemi formák rendszere a korábbinál lényegesen sokszínűbb lett. Csupán felsorolásként nézzük ezeket: 1. a ház körüli kert, családi ellátó gazdaság, hobby termelés, stb., 2. a mellékfoglalkozású kiegészítő gazdálkodás, 3. a részfoglalkozású kisüzem, 4. a családi gazdaság, 5. a nagycsaládi gazdaság, 6. a magántulajdonú középüzem, 7. a különféle szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzem, 8. a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság. A jövőt tekintve, Magyarországon a lehetséges mértékben exportorientált, a versenyképesség kihívásainak megfelelő, a szükséges mértékben támogatott, a minőségi termék előállítást előtérbe helyező, a hazai piacok szükségleteit kiegészítő, az exportlehetőségeket jól kihasználó, a nagy-, közép- és kisüzemek munkamegosztására építő zöldségtermesztésre van szükség. Ma viszont a földtulajdon elaprózódása, a tulajdon és a használat különválása, a hiányzó tőke megnehezíti a gazdaságos üzemméretek kialakulását, a szerkezetváltást és a korszerűsítést. Hiányzik továbbá a termelők széleskörű önszerveződése. Különösen az értékesítés területén mutatkozik meg a szervezetlenség. Az integrációs kapcsolatok megújított rekonstrukciója elemi érdekünk. A magántermelők kiszolgáltatott helyzetének megszüntetéséhez maguknak a termelőknek is hozzá kell járulniuk, mint az EU-ban tették. Ennek egyik fontos, eredményes eszköze a gazdák önkéntes beszerző, értékesítő, szolgáltató (áru előkészítő, csomagoló, feldolgozó, stb.) szervezeteinek vagy önellátó termesztőként. Ennek megfelelően színesen alakulnak az üzemi formák is. A gazdálkodó szervezetek számának változásait a mezőgazdaságban a 2. táblázat tartalmazza, létrehozása. A Termelők Értékesítő Szervezetei (TÉSZ) nem azonosak a termelőszövetkezetekkel, mert tagjaik a gazdálkodást önállóan folytatják, de a szervezet biztosítja az azonos technológiát és a szaporítóanyagot, végzi a feldolgozást, a csomagolást, a marketing munkát, a beszerzést és az értékesítést. A TÉSZ-ek létrehozására nem sok időnk van, sürgeti e szervezetek létrehozását Magyarország várható EU csatlakozása. A magyar termelők alapvető érdeke kell legyen, hogy csatlakozásunk időpontjára minél nagyobb arányban szerveződjenek TÉSZ-ekké. A termelők e szervezeteken keresztül kapcsolódnak az Unióhoz, fejleszthetik termelésüket, javíthatják árujuk minőségét és erősíthetik piaci pozíciójukat. A TÉSZ-ek megszervezése nélkül nem tudnánk az EU támogatások igénybevételét realizálni. A hazai zöldséghajtatást a nemzetközi munkamegosztással kapcsolatban kell értékelnünk. A mediterrán terület kedvező klimatikus adottságai miatt, téli termesztéssel, szabadföldről képes december - április közötti időben friss árut szállítani egész Európába, viszonylag gyengébb technológiai színvonalú termesztésből és elég alacsony termésátlagot elérve. Ezzel szemben energiaigénye a termesztés folyamán minimális. Hollandia viszont magas szinten automatizált, komputerizált csúcstechnológiával hajtat, igen magas termésátlagokkal, kiváló minőséggel - de drágán. Magyarországon kb. 70 ha üvegház, 3-3,5 ezer ha fóliasátor és 2000 ha váznélküli és növénytakaró síkfólia (fátyol) szolgálja a zöldséghajtatást. Az üveg- és fólia alatti területtel rendelkezők száma az 1991. évi 105 ezerről 1994-re 72 ezerre csökkent, miközben területük nagysága 13 százalékkal nőtt. A jövőben a termálenergiára alapozott üvegházi, valamint az enyhe fűtésű és fűtetlen fóliás hajtatásnak lesz létjogosultsága Magyarországon. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet játszik a korai termesztésben a váznélküli fóliás takarás és a fátyolfólia. A főfoglalkozású 2. táblázat: A gazdálkodó szervezetek számának változása a mezőgazdaságban Megnevezés 1989 1991 1993 1995 1996 Vállalat 129 175 91 33 29 Jogi személyiségű gazdasági társaság 190 1 402 2 575 3 378 4 008 Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) 1211 102 2 436 3 185 3 805 Részvénytársaság (Rt.)4 39 109 179 191 Szövetkezet 1 341 1 493 1 672 1 965 1 930 Mezőgazdasági termelőszövetkezet 1 245 1 334 501 *400— Egyéni vállalkozások 1 452 3 016 11 579 224 9322 682 * becsült Forrás: KSH Magyar Statisztikai Zsebkönyvek, 1989-1997. 5