Hajtatás, Korai Termesztés 33. (2002)
2002 / 1. szám - Szakcikkek - Kovács András - Tóthné Taskovics Zsuzsanna: Új utakon a kutatásban és a termesztésben
vül hullámzó a teljesítménye (0-12 kg / 100 kg szubsztrát) Több szelektált fajta is született. Konkrét eredmények születtek a Coprinus termesztésben is. A nemesített törzsek a ZKI száraz hőkezeléses táptalaján jól „díszlenek”. Egész évben folyamatosan termeszthető, átlagosan 20 %-os kihozatallal. A termesztés bővítése fajtakérdés; ha több napig tárolható fajtát sikerül kinemesíteni, akkor a választékot bővítő gombák között jelentős szerephez juthat. Kísérleteztünk a Volvariella volvacea termesztésének korszerűsítésével. A termesztés alapjait a trópusi vidékeken már régen megoldották, nagyon egyszerű, de nem korszerű módszerrel. Ennek magyar viszonylatra alkalmazható és korszerűbb változatával több éven át foglalkoztunk. Az eredmény pozitív volt, de a nagyon nagy meleget kívánó és rendkívül párás körülményeket igénylő gomba termesztéséhez a feltételek nálunk jövedelmezően nem oldhatók meg. Az Agrocybe és a Pholiota nameko termeszthetőségének korszerűsítésében szintén pozitív eredmények vannak. A kidolgozott technológiánk terjedésének elsősorban értékesítési problémái vannak, ha a fogyasztási igény emelkedni fog, a terjesztés lehetősége készen van az univerzálisnak tekinthető táptalajon. Jelenleg, mint új és ízletes gombának a Lepista nudának domesztikációján dolgozunk. Még több részkérdés megoldatlan, s köztük a legnehezebbnek látszik a nagyon hosszú vegetációs időszak csökkentése. Nagyon intenzív kutatómunka folyik az egyik nagyon ígéretes faj, a Lentinula sp. korszerű termesztési módszerének kidolgozásában. A termesztés korszerű technológiája tulajdonképpen megoldódott. Eltérő táptalajon és más-más hőkezeléssel többé-kevésbé jól termeszthető lenne. Mi a xerotherm eljárással készített szalmán némi kiegészítő anyagokkal már 15 kg-os kiszerelésben készült blokkokon is eredményesen tudjuk termeszteni. Jelentős gond azonban még szinte a táptalajtól függetlenül az átszövezés időszakában fellépő nagyon veszélyes Trichoderma fertőzés. Ennek megoldása a fő feladatunk. A fenti eredmények mellett elsősorban elméleti, de feltehetően gyakorlati vonatkozású is az a felfedezésünk, mely az eddig hirdetett elméleti tételt cáfolta meg. A szakkönyvek eddig azt bizonyították, hogy a legnagyobb felületen termesztett Agaricusok csak komposztált trágya, illetve szalma és egyéb kiegészítő anyagokból készült komposzton termeszthetők. Mi bizonyítottuk először, hogy az általunk kimunkált xerotherm eljárással készült szalma táptalajon sikeresen termeszthetők a csiperkék is. Egyelőre így mintegy 15 %-nyi kihozatal érhető el. További kísérletek szükségesek ahhoz, hogy a szalma táptalaj N-tartalmát 0,5 %-ról 2 % körüli értékre növeljük. Ez a lehetőség teljesen nyitott. Új utakon a kutatásban és a termesztésben 1.rész Dr. Kovács András főiskolai docens Tóthné Taskovics Zsuzsanna főiskolai tanársegéd KF Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskemét A növények genetikusan kódolva rendelkeznek potenciális képességekkel, ez vonatkozik az ökológiai igényükön keresztül a termőképességükre is. A kutatók feladata, hogy a növényekben rejlő képességeket mind pontosabban megismerjék és feltárják, valamint olyan technológiák kialakítása ennek birtokában, amelyek segítségével a termesztők a potenciális lehetőségekből mind többet tudnak realizálni. Aprópénzre váltva ez azt jelenti például paprika esetében, hogy a mindenkori fényviszonyokhoz harmonikusan illeszkedő környezeti tényezők mellett optimális fitotechnikai eljárások alkalmazásával a növény vegetatív és generatív egyensúlyi állapotát kívánjuk fenntartani. Köztudott, hogy a környezeti tényezők összessége határozza meg a növények növekedését és fejlődését. Mégis négy fő tényező - sugárzás (látható tartomány), hőmérséklet, víz, tápanyag - hatása és ezek kölcsönhatása befolyásolja legnagyobb mértékben a növény növekedését. A termesztő célja világos és egyértelmű: minél nagyobb termésmennyiség, minél jobb minőségben. A paprika esetében a lehető legnagyobb méretű bogyókból kiemelkedően nagy termés elérése. Ehhez bizonyos „vegetatív túlsúly”, azaz egyensúly szükséges, amely feltétel mellett a bogyók nagy méretűre képesek növekedni. A paprika növény fejlődését befolyásoló tényezők hatását a növény vegetatív és generatív fejlődésére nagyon szemléletesen foglalja össze az 1. táblázat. A táblázat jól mutatja, hogy például a fény, hő, víz, tápanyag stb. környezeti tényezők mennyiségi változása milyen hatást gyakorol a növények egyensúlyi állapotára. Nem ismert azonban a hatás mértéke és tendenciája.