Hajtatás, Korai Termesztés 35. (2004)

2004 / 2. szám - Tudományos dolgozatok a gyakorlat számára - Pogonyi Ágnes - Pék Zoltán: Zöldségnövények oltása

17 Zöldségnövények oltása Pogonyi Ágnes, Pék Zoltán SZIE MKK Kertészeti Technológiai Tanszék Kulcsszavak: alany, Beaufort, oltás, paradicsom Bevezetés A zöldséghajtatásban a termesztők célja az, hogy a rendelkezésre álló területet minél hatéko­nyabban és hosszabb ideig kihasználják. Ez számos problémát vet fel, hiszen monokultúrában a talaj fertőzötté válik, ami a termesztés sikerességét ve­szélyezteti. E probléma kiküszöbölésére több meg­oldás is született, ilyen a talaj fertőtlenítés, a talaj nélküli termesztés és az oltás. Ez utóbbit az ázsiai országokban már több évtizede sikerrel használják és ma már Európában is egyre inkább terjed. A ta­­lajeredetű problémák kiküszöbölése mellett, az alany több tekintetben is befolyásolja a nemes tu­lajdonságait. Ebben a cikkben célunk, hogy egy átfogó ké­pet adjunk arról, hogy az oltás hogyan hat a nö­vényre és melyek azok a tulajdonságok, melyek hasznossá teszik az oltott növények használatát. A növények közül a paradicsomot emeljük ki, hiszen a Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Tanszékén e növényen vizsgáltuk tavaszi kajtatás­­ban, hogy az oltás hogyan hat a termésképzésre. Oltás elterjedése A zöldségnövények oltása már régóta ismert módszer, már egy ötödik századbeli kínai könyvben is megemlítették. Az első publikációk az oltott nö­vények használatának előnyeiről már az 1920-as évek végén megjelentek, ennek ellenére az 1960-as évekig mégsem volt közkedvelt, még Japánban és Koreában sem, ahol ma igen nagy arányban hasz­nálják ezt a módszert (Lee-Oda, 2003). A zöldségnövények oltása a kabakosok oltá­sával kezdődött. Először a dinnyetermesztők köré­ben terjedt el. Ennek az oka a monokultúrás ter­mesztés következtében fellépő számos betegség és kártevő megjelenése volt. Ez ellen metil-bromidos talajfertőtlenítéssel, illetve a dinnyék különböző tökfajokra való oltásával próbáltak védekezni. Min­demellett az alanynövények erős gyökérzetének kö­szönhetően az oltott növények hideg talajon is jól fejlődnek és javul a vízgazdálkodásuk. Figyelembe véve ezeket a tényezőket láthatjuk, hogy így jelen­tősen csökkent a termesztés kockázata. Az oltási technológiák elterjedésének növeke­dését a műanyag borítású termesztő berendezések bevezetése váltotta ki a mérsékelt égövi ázsiai or­szágokban. A növekedés egyik oka a fóliasátrakban és az egyéb magas légterű termesztő berendezések­ben az ún. stressz helyzetek kialakulása volt, ami késő ősztől kora tavaszig lép fel, ilyen az alacsony fényintenzitás, a magasabb páratartalom és az ala­csony hőmérséklet. Ez számos élettani rendellenes­séget válthat ki, és betegségekhez vezethet, ami terméscsökkenést okozhat. Mindemellett változást jelentett a szabadföldi termesztéshez képest a fo­lyamatos termesztés és a meghosszabbodott ter­mesztési időszak (Lee, 2003). Az ázsiai országokban szabadföldön és a ter­mesztő berendezésekben is igen magas a kabakos növényeknél az oltás aránya. A tojásgyümölcs, pap­rika, paradicsom oltása is növekvő tendenciát mu­tat, igaz e növényeket leginkább csak a termesztő berendezésekben használják. Csekély mértékben már Japánban szabadföldön is termesztenek oltott paradicsomot (Lee-Oda, 2003). Az oltás folyamata Az alany és a nemes kiválasztása A sikeres oltás első lépésének tekinthető a megfelelő alany kiválasztása. Az oltott növényben az alany és a nemes tulajdonságai ötvöződnek, így a megfelelő alany kiválasztásával befolyásolhatjuk a termesztés sikerességét. A termesztett fajták nem, vagy nem teljes mértében rezisztensek minden szükséges betegség ellen, de egy ellenálló alany használatával a talaj eredetű betegségek kiküszö­bölhetők (Szungyi, 1997). Tehát az alany kiválasz­tásánál tekintettel kell lenni a vetőmag forgalmazók által közölt tulajdonságokra. Ugyanazt a nemest más alanyra oltva a növénynek mások lesznek a tu­lajdonságai. Különbségek mutatkozhatnak bogyó­tömegben, béltartalomban és termésmennyiségben (Romano, Paratore, 2001; Helyes et al, 2002a; He­lyes et al, 2002b). Lehetőség van a fajok közti oltásra is. Sikere­sen oltottak már burgonyára paradicsomot, tojás­gyümölcsöt, retekre káposztát (Lee, 2003). Ezek inkább csak érdekességek, gyakorlati alkalmazásuk még nem időszerű. Oltás végrehajtása Az oltás hatékonysága kezdetben igen ala­csony volt, az 50 %-ot sem érte el, egy ember csak 150 palántát tudott egy nap előállítani. Mára az ol­tás technikája már sokat fejlődött, általában 3-4 ember dolgozik együtt, mindegyikük az oltás egy

Next