Hajtatás, Korai Termesztés 35. (2004)
2004 / 2. szám - Tudományos dolgozatok a gyakorlat számára - Pogonyi Ágnes - Pék Zoltán: Zöldségnövények oltása
17 Zöldségnövények oltása Pogonyi Ágnes, Pék Zoltán SZIE MKK Kertészeti Technológiai Tanszék Kulcsszavak: alany, Beaufort, oltás, paradicsom Bevezetés A zöldséghajtatásban a termesztők célja az, hogy a rendelkezésre álló területet minél hatékonyabban és hosszabb ideig kihasználják. Ez számos problémát vet fel, hiszen monokultúrában a talaj fertőzötté válik, ami a termesztés sikerességét veszélyezteti. E probléma kiküszöbölésére több megoldás is született, ilyen a talaj fertőtlenítés, a talaj nélküli termesztés és az oltás. Ez utóbbit az ázsiai országokban már több évtizede sikerrel használják és ma már Európában is egyre inkább terjed. A talajeredetű problémák kiküszöbölése mellett, az alany több tekintetben is befolyásolja a nemes tulajdonságait. Ebben a cikkben célunk, hogy egy átfogó képet adjunk arról, hogy az oltás hogyan hat a növényre és melyek azok a tulajdonságok, melyek hasznossá teszik az oltott növények használatát. A növények közül a paradicsomot emeljük ki, hiszen a Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Tanszékén e növényen vizsgáltuk tavaszi kajtatásban, hogy az oltás hogyan hat a termésképzésre. Oltás elterjedése A zöldségnövények oltása már régóta ismert módszer, már egy ötödik századbeli kínai könyvben is megemlítették. Az első publikációk az oltott növények használatának előnyeiről már az 1920-as évek végén megjelentek, ennek ellenére az 1960-as évekig mégsem volt közkedvelt, még Japánban és Koreában sem, ahol ma igen nagy arányban használják ezt a módszert (Lee-Oda, 2003). A zöldségnövények oltása a kabakosok oltásával kezdődött. Először a dinnyetermesztők körében terjedt el. Ennek az oka a monokultúrás termesztés következtében fellépő számos betegség és kártevő megjelenése volt. Ez ellen metil-bromidos talajfertőtlenítéssel, illetve a dinnyék különböző tökfajokra való oltásával próbáltak védekezni. Mindemellett az alanynövények erős gyökérzetének köszönhetően az oltott növények hideg talajon is jól fejlődnek és javul a vízgazdálkodásuk. Figyelembe véve ezeket a tényezőket láthatjuk, hogy így jelentősen csökkent a termesztés kockázata. Az oltási technológiák elterjedésének növekedését a műanyag borítású termesztő berendezések bevezetése váltotta ki a mérsékelt égövi ázsiai országokban. A növekedés egyik oka a fóliasátrakban és az egyéb magas légterű termesztő berendezésekben az ún. stressz helyzetek kialakulása volt, ami késő ősztől kora tavaszig lép fel, ilyen az alacsony fényintenzitás, a magasabb páratartalom és az alacsony hőmérséklet. Ez számos élettani rendellenességet válthat ki, és betegségekhez vezethet, ami terméscsökkenést okozhat. Mindemellett változást jelentett a szabadföldi termesztéshez képest a folyamatos termesztés és a meghosszabbodott termesztési időszak (Lee, 2003). Az ázsiai országokban szabadföldön és a termesztő berendezésekben is igen magas a kabakos növényeknél az oltás aránya. A tojásgyümölcs, paprika, paradicsom oltása is növekvő tendenciát mutat, igaz e növényeket leginkább csak a termesztő berendezésekben használják. Csekély mértékben már Japánban szabadföldön is termesztenek oltott paradicsomot (Lee-Oda, 2003). Az oltás folyamata Az alany és a nemes kiválasztása A sikeres oltás első lépésének tekinthető a megfelelő alany kiválasztása. Az oltott növényben az alany és a nemes tulajdonságai ötvöződnek, így a megfelelő alany kiválasztásával befolyásolhatjuk a termesztés sikerességét. A termesztett fajták nem, vagy nem teljes mértében rezisztensek minden szükséges betegség ellen, de egy ellenálló alany használatával a talaj eredetű betegségek kiküszöbölhetők (Szungyi, 1997). Tehát az alany kiválasztásánál tekintettel kell lenni a vetőmag forgalmazók által közölt tulajdonságokra. Ugyanazt a nemest más alanyra oltva a növénynek mások lesznek a tulajdonságai. Különbségek mutatkozhatnak bogyótömegben, béltartalomban és termésmennyiségben (Romano, Paratore, 2001; Helyes et al, 2002a; Helyes et al, 2002b). Lehetőség van a fajok közti oltásra is. Sikeresen oltottak már burgonyára paradicsomot, tojásgyümölcsöt, retekre káposztát (Lee, 2003). Ezek inkább csak érdekességek, gyakorlati alkalmazásuk még nem időszerű. Oltás végrehajtása Az oltás hatékonysága kezdetben igen alacsony volt, az 50 %-ot sem érte el, egy ember csak 150 palántát tudott egy nap előállítani. Mára az oltás technikája már sokat fejlődött, általában 3-4 ember dolgozik együtt, mindegyikük az oltás egy