Hajtatás, Korai Termesztés 36. (2005)
2005 / 1. szám - Szakcikkek - Zatykó Ferenc: Köszöntjük az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjjal kitüntetett Balázs Sándor akadémikust
Szakcikkek Köszöntjük az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjjal kitüntetett Balázs Sándor akadémikust A Magyar Szabadalmi hivatal attól a szándéktól vezérelve, hogy részt vállaljon a fejlődésorientált tudományos műszaki környezet társadalmi elismerésében, hozzájáruljon a hazai gazdaság kutatás-fejlesztési erőfeszítéseinek hatékonyabbá tételéhez, az MTA elnökének egyetértésével 1997-ben Akadémiai Szabadalmi Nívódíjat alapított. A díj célja, hogy támogassa a gazdaság kutatás-fejlesztésben résztvevő tudományos kutatók tevékenységét, a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés társadalmi elismerését, az innovációs potenciált kiaknázni törekvő alkotókat. A díjban az Akadémia azon köztestületi tagja részesülhet, aki találmányához tudományos felkészültsége birtokában, tudományos módszerekkel jutott el. E magas elismerés első fokozatával a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága, az Agrártudományok Osztálya területéről a Kertészeti Bizottság felterjesztése alapján Balázs Sándor akadémikust a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékének professzorát, lapunk Szerkesztő Bizottságának tagját tüntette ki. A Nívódíj átadására a Magyar Tudomány Napja akadémiai nyitóünnepsége alkalmából került sor. A kitüntetés alapjául szolgáló szabadalom címe: „Eljárás gomba, főleg laskagomba, termesztési táptalaja előállításához”. A fenti címen megadott szabadalmi eljárás alkalmas a laskagomba alapanyag korábban alkalmazott ún. nedves hőkezelési eljárásának helyettesítésére, új, rövid ideig tartó és energiatakarékos technológia bevezetésével. A laskagomba alapanyagának (táptalajának) előkészítését és becsírázásra alkalmassá tételét hagyományosan az ún. „nedves hőkezeléssel” végezték. Az eljárás lényege, hogy a különböző mezőgazdasági hulladékokat (kukoricacsutka, szalma, stb.) aprítás után benedvesítették, majd 60°C-ra melegítették. Ezen az értéken kellett tartani 5 órán keresztül, majd 2-3 napos további hőkezelés következett 48-50°C-os értéken. A szabadalom tárgyát képező új eljárással a felaprított, száraz mezőgazdasági hulladékot IOO°C-ra melegítik fel, s ezt követően a lehűlés után egy növényvédőszeres kezeléssel becsírázhatóvá válik. A szabadalom kidolgozásával elért eredmények értékelésekor ki kell emelni, hogy a laskagombatermesztés költségtényezői közül az egyik legjelentősebb tétel az alapanyag-előállítással kapcsolatos. Az új eljárás éppen ennek a költségtényezőnek a nagyságát csökkenti a töredékére azáltal, hogy száraz anyag melegítését teszi szükségessé, a magas hőmérséklet tartása csak nagyon rövid ideig szükséges, ezáltal tekintélyes energia megtakarítás érhető el. Talán a legjelentősebb az a több napos időnyereség, amivel nemcsak a berendezés kihasználtsága növelhető, hanem az alapanyagelőállítás ütemezése és időzítése is javítható. Elérhető az, hogy a termesztőktől érkező igény sokkal gyorsabban, tervezhetőbben elégíthető ki. A hazai laskagombatermesztés felületének túlnyomó többségén áttértek a szabadalomban ismertetett új technológia alkalmazására, de a módszer külföldön is szép elterjedtségnek örvend. Balázs tanár úr tudományos munkásságában kiemelkedő szerep jut a gombaféléknek, de a gombakutatások előtti időszakban számos tudományterület kimunkálása fűződik a nevéhez. Első és jelenlegi munkahelye a Budapesti Corvinus Egyetem (volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) Kertészettudományi Kara Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke, ahol kezdettől fogva alaposan kivette részét az oktató, kutató, nevelő és termelésfejlesztő, tudományszervező munkából egyaránt. Az egyetemi doktori címet a zöldségtermesztő tájakkal kapcsolatos kutatómunkájáért kapta 1959- ben. Öt hazai zöldségtermesztő táj monográfiáját készítette el. 1957-től a Tanszék Budai Kísérleti Telepének vezetője, itt kezdte el a paprika mesterséges megvilágításával kapcsolatos vizsgálatsorozatát, melynek nemzetközi viszonylatban is egyedülálló eredményét kandidátusi értekezésében foglalta össze, a fokozatot 1964-ben kapta meg. Hazánkban elsőként foglalkozott a zöldségnövények CO2 trágyázásának témakörével is. Nevéhez fűződik a laskagomba konténeres termesztésmódjának kidolgozása, üzemi gyakorla