Zöldségtermesztés 37. (2006)
2006 / 1. szám
A Zöldségtermesztés című lap Szerkesztő Bizottsága és olvasótábora, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékének munkatársai, csatlakozva a széleskörű hazai és külföldi szakmai közvéleményhez és a baráti körhöz, köszöntjük Balázs Sándor akadémikus, professzor emeritust 80. születésnapja alkalmából. A köszöntés nemcsak a tudós akadémikusnak, egykori tanszékvezetőnknek, oktatónknak szól, de hálás szívvel köszöntjük a kedves kollégát, sokak segítőjét a tudományos előrehaladásban, a napi termesztői gyakorlatban, akinek megszívlelendő tanácsaira mindig számíthattunk és számítunk ma is. Jellemző szerénységére, hogy nem járult hozzá, hogy a legmagasabb tudományos fórumon, a Magyar Tudományos Akadémián nyilvános tudományos ülésszak keretében ünnepelhessük, mint annyi más akadémikust, ezért a szűkebb körű köszöntésekhez csatlakozva foglaljuk össze munkásságát, életútját. Dr. Balázs Sándor 1925-ben született Szegváron, alap- és középfokú tanulmányait itt, illetve a Szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban végezte. A közbejött szovjet hadifogság miatt csak 1948-ban érettségizhetett. A hadifogság emberpróbáló évei alatt is a jövőbe vetett hite, hihetetlen munkabírása, szociális érzékenysége és jó humorral párosult alaptermészete segítette. A felsőfokú képesítést 1952-ben szerezte meg az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán, jeles eredménnyel. Első és jelenlegi munkahelye a Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke, ahol kezdettől fogva egyaránt kivette részét az oktató, kutató, nevelő, társadalmi és termelésfejlesztő, -szervező munkából. Az Egyetemi doktori címet a zöldségtermesztő tájakkal kapcsolatos kutatómunkájáért kapta 1959-ben. 1957-től a Tanszék Budai Kísérleti Telepének vezetője, itt kezdte el a paprika mesterséges megvilágításával kapcsolatos vizsgálatsorozatát, melynek nemzetközi viszonylatban is egyedülálló eredményeit kandidátusi értekezésében foglalta össze, a fokozatot 1964-ben kapta meg. Foglalkozott a zöldségnövények CO2 trágyázásának témakörével is. Balázs Sándor akadémikus 80 éves Érdeklődése az 1960-as évektől kezdve fokozatosan a gombatermesztés felé fordult. Először a csiperkegomba üvegházi termesztésével, később a vadon termő gombák háziasításával kezdett foglalkozni. Közel négy évtizede az ehető gombák (Stropharia, Pleurotus, Coprinus, Lentinula, stb.) biológiai igényeinek kutatása, termesztéstechnológiájuk kidolgozása a fő munkaterülete. A laskagomba-termesztés kutatásában elért eredményei nemzetközi viszonylatban is elismertek. Munkássága nyomán módosult a laskagomba alapanyag korábban alkalmazott ún. nedves hőkezelési eljárás helyettesítésére új, rövid ideig tartó és energiatakarékos technológia került bevezetésre. A hazai laskagombatermesztés felületének túlnyomó többségén áttértek az új technológia alkalmazására, de a módszer külföldön is szép elterjedtségnek örvend. Nevéhez fűződik a laskagomba konténeres termesztésmódjának kidolgozása, üzemi gyakorlatának megteremtése és széleskörű elterjesztése is. A csiperkegomba termesztésével kapcsolatos kutatási eredményei közül az univerzális táptalajnak és a táptalaj tömegpasztörizációs módszerének kidolgozását kell kiemelni, azóta is ezeket az eljárásokat Zöldségtermesztés / Vegetable growing 37(1)