Zöldségtermesztés 40. (2009)
2009 / 1. szám - Szakcikkek - Terbe István: A hajtatott fűszerpaprika igény szerinti víz- és tápanyagellátása
A hajtatott fűszerpaprika igény szerinti víz- és tápanyagellátása Terhe István Budapesti Corvinus Egyetem, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék (A 2009 január 21-én, Szegeden a „ Tradíció, minőség, szegedi paprika - mi lesz veled?” című rendezvényen megtartott előadás kivonatos anyaga) A hajtatott paprikánál elérhető termésmennyiség szabadföldi termesztéshez képest, az eddigi kísérletek alapján, amelyeket a termesztési gyakorlat is visszaigazolt, ötször-nyolcszor nagyobb. Azonban hangsúlyozni kell, hogy a nagyobb termésmennyiség mellett a termés minősége, színanyag-tartalma és összetétele is kedvezőbb. Tisztább, egészségesebb termés takarítható be folyamatosan, megszüntetve a munkacsúcsokat, lényegesen nagyobb termésbiztonság mellett. A nagyobb termésmennyiségből következően a termés kineveléséhez szükséges víz- és tápanyagmennyiség is többszöröse a hagyományos (külterjes) szabadföldi termesztéshez képest. A számításnál célszerű a fajlagos tápanyagigényből (1 tonna termés előállításához szükséges tápanyagmennyiség kg-ban) kiindulni, ami a számítások és mérések szerint: - 3,1 kg nitrogén (N) - 1,1 kg foszfor (P205) - 6,9 kg kálium (K20) [Ez az érték a fűszerpaprika esetében, a magasabb szárazanyag-tartalma miatt, valamivel nagyobb, mint az étkezési paprikáé (nitrogén (N): 2,8 kg; foszfor (P205 ): 0,7 kg; kálium (K20): 4,9 kg).] Figyelembe véve az elmúlt évi termésátlagot (9,44 t/ha), a fűszerpaprika átlagosan hektáronként 100-120 kg nitrogént (N), 40-50 kg foszfort (P205) és 50-100 kg káliumot (K20) vont ki a talajból. Ezzel szemben intenzív körülmények között, 6-8 kg/m2-es termés esetén a felhasznált tápanyagmenynyiség 190-250 kg/ha nitrogén, 70-90 kg/ha foszfor és 400-500 kg/ha kálium, abban az esetben, ha tápanyagveszteséggel nem számolunk. Minden termesztési módnál és valamennyi tápanyag esetében kell veszteséggel is számolni, ami nagyon eltérő lehet, adott körülmények között (hajtatás, csepegtető öntözés, tápoldatozás, homoktalaj) 20-25% körül van. Vagyis a fajlagos tápanyagigényként kiszámolt tápanyag-mennyiséget (műtrágya menynyiséget) 20-25%-kal kell növelni. A víz esetében is lényegesen nagyobb menynyiségre van szüksége a paprikának a nagyobb termés kifejlesztéséhez. Kiindulva a paprika vízigényéből, ami 100 mm/10 tonna/ha, azaz 100 mm/ kg/m2 termés, ez a fent jelzett 60-80 t/ha termés esetén 600-800 mm (600-800 liter/m2) körüli érték. A víz esetében is van jelentős veszteség (párolgás, elszivárgás, stb.), amivel növelni kell az idénynorma mennyiségét. Ilyen nagytömegű tápanyagot - mégha a szerves trágyából lebomló tápanyag-mennyiséggel korrigáljuk is (levonjuk a kijuttatandó műtrágya mennyiségből) csak több részletben elosztva szabad kiadni a sókárok és a veszteségek (kimosódás) elkerülése miatt. Alaptrágyának (ősszel, a talajművelés idején), indító trágyának az ültetéskor, és fejtrágyának a tenyészidőben, a következő arányban javasoljuk a kijuttatását: Alaptrágya: nitrogén: 10-20% Fejtrágya: nitrogén: 60-80 % Fejtrágya formájában elosztva, heti gyakorisággal lehet adni, de csepegtető esetén egy-két napra elosztva is kijuttatható. Általában minél gyakrabban, és egy-egy alkalommal minél kisebb adagokban juttatjuk ki a műtrágyát, annál hatékonyabban érvényesül. A trágyák megválasztásakor kerüljük a klórtartalmú és karbamid jellegű készítményeket. Alaptrágyázáshoz felhasználhatók az egy hatóanyagot tartalmazó, úgynevezett monoműtrágyák, amelyek ugyan nem olyan tökéletesen oldódnak, de viszonylag olcsóak. Az indítótrágyát, mint a fejtrágyát is tápoldatozó műtrágyák formájában tápoldatként célszerű kijuttatni. Szükség szerint a töménység és a tápelemarány változtatható a növény igényének megfelelően. Kezdetben több foszfort adjunk a nitrogénhez és a káliumhoz képest, a lombnövekedés időszakában a nitrogént növeljük, később a bogyók érése idején a káliumra kell a hangsúlyt helyezni. kálium: 40-50 % foszfor: 70-80 % Indítótrágya: nitrogén: 10-20% kálium: 20-25 % foszfor: 10-20% kálium: 25-40 % foszfor: 0-10%