A Magyar Királyi Kertészeti Akadémia Közleményei 1. (1940)

Dr. Ballenegger Róbert: Adatok az őszibarack termőhelyének ismeretéhez (5)

Adatok az őszibarack termőhelyének ismertetéséhez (5). Dr. Ballenegger Róbert: VII. Nedvességmérések egy budai agyagos talajban (5).* A m. kir. Kertészeti Tanintézetnek a Gellérthegy déli lejtőjén levő telepén 1935-ben megkezdett rendszeres talajnedvességméré­seket 1939-ben is folytattuk (v. ö. A m. kir. Kertészeti Tanintézet Közleményei II.—V. évfolyamait). Ebben az esztendőben a csapadék évi öszege 52 mm-el megha­ladta az 50 éves átlag értékét; a párolgás évi összege a csapadék összegét lényegesen felülmúlta. A csapadék és a párolgás havi ér­tékeit az I. táblázat tünteti fel, amelyikből kitűnik, hogy az esz­tendő két legszárazabb hónapja, február és december (7­4, ill. 2­7 mm) a nyugalmi időszakra esett; rendkívül magas csapadék jel­lemzi május és szeptember havát, amely hónapokban az 50 éves átlag értékét kétszeresen meghaladó csapadék hullott le. A nyári hónapok közül július az átlagosnál szárazabb, szeptember valami­vel nedvesebb volt, míg az augusztusi csapadék mennyisége pon­tosan megfelelt az 50 éves átlag értékének. A talajhőmérséklet változásainak menetét a II. táblázat tün­teti fel, összehasonlítva ezt az előbbi évek talajhőmérsékleti vi­szonyait feltüntető táblázatokkal, lényegesebb eltérést nem látunk. A tél meleg volta jut kifejezésre a talajhőmérséklet téli értékeinek aránylag magas voltában; a talaj csupán január elején volt fagyott állapotban és ekkor is csak 15 cm mélységig hatolt le a fagy. Ápri­lis elejének száraz időjárása a talaj gyors felmelegedését tette le­hetővé; április második felének és május havának esős, hideg idő­járása azonban a talaj további felmelegedését nagyon meglassítot­­ t Ez a dolgozat részben a Széchenyi Tudományos Társaság által ren­delkezésemre bocsátott eszközökkel készült.

Next