Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve 14. (1950)

Porpáczy Aladár - Faragó Mihály: Szedermálna fajhibridek

SZEDERMÁLNA FAJHIBRIDEK írta : PORPÁCZY ALADÁR és FARAGÓ MIHÁLY Málnafajtáink feljavítása, vitálisabbá tétele, szín- és zamatanyagok feljavítása érdekében szeder­málna fajkeresztezéseket végeztünk. A keresztezések első sorozatában anyául a jól termő „Lloyd George11 málnát választottak, és ezt kereszteztük be a vitális hamvas szederrel (Rubus caesius L.). A nagytömegű keresztezésből elég sok fertilis magot kaptunk, bár a terméskötés nagyon hiányos volt. Az egyidőben végzett reciprok keresztezések (R. caesius x R. idaeus L.) nem sikerültek. A málna­i hamvas szeder hibridek (R. pseudoidaeus Les.) a botanikai irodalom mint spontán előfordulót több helyről említi, így Pinkafő, Bazin, Nemespodhragy és Körmöcbánya mellől. Ascherson—Graebner (Synopsis der Mitteleuropaeischen Flora) szerint Focke is málnát termékenyített meg hamvas szeder pollennel, aminek eredménye néhány szem termés lett. Ezek elvetéséből különböző habitusú növényeket kapott; további sorsukról nincs tudomásunk. A faj hibridek a szederfélék nemesítésében eddig is nagy szerepet játszottak. A Rubus-nemzetségben a fajok közötti keresztezés lehetősége megvan. Jávorka „Magyar Flórá“-jában Dr. Gáyer Gyula is mintegy 100 spontán fajhibridet sorol fel. A termesztett fajták közül fajhibridek például a következők : A R. allegheniensis Porter x R. argutus Link. hybridje az Eldorado és a Taylor. A R. allegheniensis x R. Frondosus Biger, hybridje az Agawam, Jumbo, Erskine Park, Lawton, Snyder, Stone és a Wachusett. A R. argutus x R. frondosus hybridje a Blowers, Eric, és a Mersereau. A R. baileyanus Britt. x R. Enslenii Tratt. hybridje a Premo. A R. baileyanus x R. argutus hybridje a Mayes és a Lucretis. A R. loganobaccus Bailey x (R. baileyanus x R. argutus) hybridje a Young és a Boysen. A mi R. idaeus x R. Caesius keresztezésünkből származó magvak aránylag rosszul keltek. Az F. generációt óriási vitalitás, henye szár, és erős tüskézet jellemzi. A levél alakja inkább szederszerű, bár átmeneti formák is jelentkeztek. A keresztezési populációból jellegzetes tulajdonságai­val kivált egy egyed (a 6201. törzsszámú), amely a többiekkel ellentétben kevés sarjat fejlesztett, merev szárú volt, és jellegzetesen nagy, fodros, törökmogyoróra emlékeztető leveleket hajtott. Termése közepes málna­nagyságú, málnaalakú, hamvasan feketébe hajló sötétpiros, kellemesen édeskés, szederszerű zamatú. Rendkívül bőven termő és jól termékenyülő. Ebből az egyedből kiónt készítettünk, és értékét éveken át vizsgáltuk.

Next