Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar Évkönyve 15. (1952)

1951 / 1. szám - Somos András: Étkezési borsófajtákkal végzett tenyészterület-vizsgálatok eredményei

4 dr.­somos andras nes, tompa, többnyire egyesével áll. A lomb és hüvely világoszöld, az érett mag zöld. Korai fajta. Termőképessége közepes. A Petit Provental alacsonyabb növésű, átlagosan 50 cm magasra nő meg. Hüvelye középhosszú, kissé hajlott hegyű. Lombja és hüvelye sötét­zöld. Az érett mag zöld. Szintén korai fajta. A Lincoln szárhosszúsága 50—60 cm, tehát az alacsonyabb fajták közé tartozik. Hüvelye hosszú, 8—9 cm. A hüvelyek kard alakúak, kettesével állnak. A lomb és a hüvely színe sötétzöld, az érett mag zöld vagy barnászöld. Közép­érésű, igen bőven termő fajta. A vizsgált fajták közül az Alderman a leghosszabb szárú, 120—160 cm-re nő meg. Hüvelye hosszú, tompahegyestől a széles kard alakúig minden változat megtalálható. A lomb és a hüvely sötétzöld, az érett mag fehéreszöld. Közepes termőképességű kései fajta. A különböző magasságú fajták beállításával az volt a célunk, hogy vilá­gosabban lássuk a tenyészterület, a szalmahosszúság és a lomb erőssége közötti összefüggéseket. A kísérleteket az alábbi tenyészterület-kombinációkkal végeztük. A kom­binációk közül 5 soros, 2 pedig fészkes vetésű volt. A 6. és 7. kezelésnél egy fészekbe 6 szem­magot vetettünk, így egy tő átlagos tenyészterülete 104, ill. 267 cm 2 volt. A sortávolság megállapításánál figyelembe vettük a gabonafélék veté­sénél használatos vetőgépek sortávolságát. A legkisebb sortávolság ennek megfelelően 12,5 cm, vagyis a rendes gabona-sortávolság volt. A többi sortá­volságot— a 40 cm-es sortávolság kivételével — az alapsortávolság egészszámú többszörösére emeltük. A soros vetés mellett beiktatott négyzetes vetéssel az volt a célunk, hogy a kétféle vetésmód hatására beálló változásokat is megállapítsuk. A talaj­művelő munkák fokozatos gépesítése ugyanis egyre nagyobb területen teszi szükségessé a soros vetésnek négyzetes vetéssel való felcserélését, mivel így a tenyészidőszak alatt a talajmunkákat hossz- és keresztirányban gépi erővel egyaránt elvégezhetjük. Kísérleti módszernek blokk-módszert választottunk. Fajtánként minden egyes kombinációt négyszeres ismétléssel állítottunk be. Egy-egy kísérleti parcella területe 4 mx5 m = 20 m2 volt. A kísérleti eredményeket variációs-statisztikai elemzéssel értékeltük ki. A különböző tenyészterületek hatására beálló változásokat több ténye­zőnél figyeltük, így megvizsgáltuk a növények fejlődési ütemét, a terület­egységenkénti mag- és szalmatermés mennyiségét, továbbá a tövenkénti hüvelyek számát, a hüvelyenkénti magvak mennyiségét, az egy tőre eső ter­mésmennyiséget és végül a fajták ezermagsúlyát. Sorszám Sor és tőtávolság 1 tő tenyészterülete 1. 12,5x3,5 cm 43,8 cm2 2. 12,5X7 „ 87,5 „ 3. 25 x 3,5 „ 87,5 „ 4. 40 X 3,5 „ 140,­,, 5. 50 x 3,5 „ 175,— ,, 6. 25 x 25 „ 104,— ,, 7. 40 x 40 „ 267,— ,,

Next