Magyar Gyümölcs, 1946 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1946 / 1. szám

A mezőgazdasági érdekképviselet és a bor- és gyümölcstermelés Írta : LÁZÁR MIKLÓS A négy kormánypárt mezőgazdasági szakemberei most vitatják meg a földművelésügyi minisztérium agrárérdekképviseleti törvényjavaslatának tervezetét. Helyes és demokratikus politika, mielőtt a nemzet­gyűlés bizottságai és a Ház elé kerülne a messze­­kiható jelentőségű javaslat, előbb a pártok hozzáértő kiküldöttei tisztázzák az alapelveket és egymás meg­győzésével igyekeznek becsületes egyezséget kötni az ősi és nemzeti termelési ágak, a mezőgazdaság sok­millió dolgozóinak érdekében. A Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Országos Egyesülete hónapok óta foglalkozik a mezőgazdasági érdekképviselet kérdésével. Alaposan és részletesen tanulmányoztuk a földművelésügyi kormány törvény­­javaslatát. Megvitatta elnöki tanácsunk, amelyben mind a négy politikai párt képviselői, a Földmunká­sok és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, a Paraszt­szövetség és a Szövetkezeti Központok megszemélyesí­tői, továbbá az ország legjobb gyakorlati és elméleti szakférfiai foglalnak helyet; napirendjére tűztük leg­utóbbi közgyűlésünknek is, ahol a bor- és gyümölcs­­termelő vidékek gazdatársadalma mondta el a javas­latról józan és elfogulatlan véleményét. A szőlősgazdák és gyümölcstermelők választott és hivatott követeinek felfogását tömören a következők­ben reasummázom: 1. A független, általános mezőgazdasági érdek­­képviselet mielőbbi megalakulását múlhatatlanul szük­ségesnek tartják. 2. A szőlőművelés és a gyümölcstermelés azonban nem szakosztályt kíván az általános mezőgazdasági érdekképviseletben, hanem régi, kipróbált, független és a demokrácia erős és tiszta alapzatára felépített egyesületében kívánja érdekvédelmi szervét megőrizni. Nem hisszük, hogy a közélet bármely fórumán vi­tássá lehetne a borgazdaság, a szőlő- és gyümölcster­melés dolgozóinak ez a természetes, jogos és egy­hangú, más mezőgazdasági ágak érdekeit nem érintő állásfoglalása.­­T’­ztán elegendő is, ha álláspontunk teljes megvilá­­ga két, egyébként közismert tényre emlékez­i egyik: ahogyan a Kereskedelmi és Iparkamara — amely a kereskedelemnek és iparnak álta­lános és törvényes érdekképviselete, — úgy a kereske­dőknek, szint a gyáriparosoknak külön érdekképvise­letei vannak, (a GyOSz, KOGSz, stb.) ugyanúgy egzisztenciálisan szükségesnek vallja százezer meg százezer bor- és gyümölcstermelő, hogy a maga lét­érdekeit saját, független, szakszerű, bevált, ismert és elismert érdekképviseletére bízza. Ez pedig ma nem is partikuláris érdek, hanem elsőrendűn országos érdek, nemcsak azért, mert a két termelési ág közvet­lenül és közvetve legalább másfélmillió magyarnak ad kenyeret, hanem azért is, mert borunk és gyümöl­csünk mezőgazdasági termésünk aranyértékei, leg­nemesebb valutái, mezőgazdasági exportunk, így tehát az újjáépítés és talpraállás döntő tényezői. A másik: az Országos Mezőgazdasági Kamara — az elmúlt idők törvénnyel létesített általános mezőgaz­dasági érdekképviselete — alig foglalkozott valaha is a szőlő- és gyümölcstermelés kérdéseivel, mert gondo­zásukat és védelmüket a legjobb kezekben látta rész­ben a Magyar Szőlősgazdák, részben a Gyümölcster­melők Egyesületében. De ugyanígy felismerte két füg­getlen, harcos, maradandó eredményekre visszatekintő érdekképviseletnek nőttön­ növő jelentőségét a földmű­velésügyi kormányzat is, amely nemcsak, hogy elis­merte és kezdeményezéseiket meg is valósította, hanem szakkérdésekben sohasem döntött meghallgatásuk nél­kül és számos igazgatási feladatot is bízott rájuk. Bízvást elmondhatjuk, hogy a szőlősgazdák és a gyümölcstermelők szabad társuláson alapuló érdek­­képviselete példátódó módon biztosította a reábízott nemzeti termelési ágak fejlődését és virágzását. Az el­­iramlott negyedszázad alatt demokratikus, a nagy tömegek boldogulásáért repeső gazdaságpolitikája szemben állott az elmúlt rendszer váltakozó kormá­nyaival. Eltökélten, a mögötte álló dolgozó tömegek együttérzésére támaszkodva harcolt a kartellek ellen a védőszerek és eszközök árleszállításáért, a termelés jövedelmezőségéért és magasabb, exportképes színvo­nalra emeléséért, a borfogyasztást sorvasztó igazság­talan adók eltörléséért. Az értékesítés megoldására gazdaérdekeket megvédő, vihart álló intézményeket hí­vott életre, amelyek jelentőségükben megnövekedve még szélesebb munkaprogrammal folytatják hivatá­sukat, így a Magyar Szőlősgazdák Országos Borérté­kesítő Szövetkezetét (MASzOBSz), amely­ országszerte kiépített pincehálózatával egyrészt biztosíték minden árletörő tevékenységgel szemben, másrészt pedig a védőszerellátás szervezése és kiosztása terén is fel­becsülhetetlen szolgálatot tesz. A MEGA, a Hegyvidéki Bortermelők Szövetkezete arra hivatott, hogy minő­ségi boraink hírét-nevét, becsületét megőrizze a hatá­rokon innen és a határokon túl; a Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete (HESzOSz) a termelőket védőszerekkel, anyagokkal, gépekkel látja el. Hazánk mezőgazdasági struktúrájának megválto­zásával ezen intézmények nélkül aligha kezdhetne reményteljes gazdálkodáshoz a tőkeszegény, hitelkép­telen, felszereletlen kistermelő, törpebirtokos, vagy újgazda... És végül szabadjon hivatkoznunk arra, hogy ép­pen a legutóbbi napokban a bor- és gyümölcstermelés érdekképviselete szerezte meg és biztosította a bor- és gyümölcstermelés dolgozói számára az első komoly agrárhitelt, amely lehetővé teszi, hogy az időjárás viszontagságai folytán már-már pusztulni látszó szőlő­vidékeket és gyümölcsösöket megmenthessük. hernyók, miután kellőképpen kifejlődtek, bebábozó­­dásra alkalmas helyet keresnek maguknak. Ezért gyü­mölcsfáink törzsére vállmagasságban szalmából font kötelet, vagy hullámpapírt, természetesen a hullámos részével befelé, vagy közönséges újságpapírt kötünk fel, mesterséges búvóhelyet készítve a bábozódni ké­szülő hernyóknak. Ezeket az öveket pár nap múlva megnézzük és elpusztítjuk belőlük a hernyókat, vagy ha bőven van anyagunk, mindenestől a tűzbe dobjuk. Igen fontos védelem az almamoly további kárté­telével szemben a lehullott férges gyümölcsnek a na­ponkénti összegyűjtése. Hogy az almamoly hernyója kifejlődjék, legalább 4—5 drb gyümölcsöt kell elpusz­títania. Amint az első gyümölcs lehull a fáról, a hernyó kimászik belőle s a törzsön ismét felmászik s egy újabb almába igyekszik bejutni. Ez a művelet addig folyik, amíg az állat ki nem fejlődne. Ha tehát a lehullott férges gyümölcsöt naponként fölszedjük és mélyen elássuk,­­ vagy állatokkal megetetjük, minden hernyó elpusztításával 4—5 gyümölcsöt mentünk meg. Ezt a munkát gyerekek is könnyen, játszva elvé­gezhetik. Megkezdhetjük a gyümölcsök zacskózását is, ha re­­delkezésünkre áll gyümölcsvédő zacskó. Bezacskó­­zás előtt azonban végezzük el a ritkítást és a permete­zést és csak ezután zacskózzunk. Őszibarackfáinkon folytassuk a hajtásválogatást. Ugyancsak megismételjük a szilvafáink levelein fel­lépő narancssárga színű foltok (Polistygma* rubrum) ellen a 1­ 2 %-os bordós lével való permetezést. gyümölcsöt, zöldséget, főzeléket LEGJOBBAN ÉRTÉKESÍT MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE BUDAPEST—NAGYVÁSÁRTELEP 303—304 BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY­ UTCA 29. TELEFON: 121—640

Next