Kertészeti lapok 1890

1890. Június / 6. szám

gyorsabban ezért érhető módot említek a szamócza hajtatásáról. Midőn a szaporításra kiültetett anyatő június, július hóban annyira megnevelő in­dáit, hogy azok végén rügy képződik, por­hanyós földdel 2 hüvelyes cserepeket töltünk meg, ezeket közvetlen az inda vége alatt földb­e sülyesztjük és az inda végét a cse­rébe nyomjuk, vagy horoggal lekampózzuk. A földbe sülyesztett cserepeket folytonosan nedvesen tartva, a rrigyből gyorsan palán­ták fejlődnek, melyek, ha jól begyökeresed­tek és fejlődésnek indultak, az indától, mely eddig az anya­tőből a tápanyagot átvezette, megszabadíttatnak, elvágatnak. Ezek után a cserepeket a belegyökere­zett palántával együtt a földből felvesszük, félárnyékos helyre állítjuk és rendesen ön­tözzük. Vagy pedig az anya­tő körül besü­­lyesztve hagyjuk és csakis a rendes öntözés­sel fejlesztjük tovább. Ha a palántákat jól ápoltuk, úgy már­augusztus hóban megkezdhetjük azok átül­tetését, amennyiben ez ideig a kis cserepek körül vannak hálózva gyökérrel. Homokkal és kevés iszappal jól megkevert táplálékony földbe, 18 cm. átméretű cserepekbe ültetvén, egy kihűlt melegágyra állítjuk, hol eleintén több, de később mindig kevesebb árnyékot adunk, míg végre októberben semmit sem árnyékolandó. Az ágyat, melyre az eper­palántákat állítjuk, igen ajánlatos dohány­porral vagy hamuval behinteni , hogy az ott lévő rovarok elpusztuljanak s újabbak a palánták alá ne rakodhassanak. Igen jó óvó­szer a rovarok és többféle élősdik ellen a dohány­lé, melylyel az ágyat a növényekkel egyetemben időközönként megfecskendezzük, a hatás biztos és a palántáknak éppen nem árt. Ha az esős, hideg napok bekövetkeznek, a ládákra ablakok tétetnek, és ezek éjjel­nappal szellőzve tartatnak. Ha pedig az eső megáll, kiderül, nap süt, az ablakok levétet­nek , mert az ablaktáblákon át melegedett ágyban az ez időben már kifejlett virág­rügyet a nap heve kivirágoztatná, ezek pedig nem lévén elég erősek, tönkre jutnának. Végre megjönnek a legkevésbbé óhaj­tott fagyok, s havat is várhatunk, hogy egy reggelen mindent elfedve találunk, az már előre látható. Ekkor az ágyak haraszttal vagy szal­más trágyával le lesznek takarva. Dec­ember derekán az ágy előkészítte­tik, minden deszkarészek leforráztatnak, hogy minden kárt tévő rovar és élősdi férgek petéi elpusztuljanak ; még jobb a leforrázás­nál, ha rézgálicz oldatot mészszel keverünk és evvel az egész deszka, farészeket befest­jük, sőt még a polczokat is, melyekre a cse­repeket állítjuk. Az ágy elkészülvén, az eprek elhelyez­tetnek, a hőmérsékletet alant kezdjük , 8, 10--12° C-nál és így megyünk minden héten feljebb. Minél közelebb érünk a virágzáshoz és gyümölcs fejlődéséhez és éréséhez, annál feljebb emelkedjék a hőmérséklet, úgy, hogy 18—22, sőt az érés idején szép napon 25° C­ legyen. Az ágyakat minden derült napon, különösen a virágzás idején, ha csak az idő engedi, szellőztessük , mert a szellő közreműködésével termékenyülnek a virá­gok termői (porzódnak be a bibék). A szel­lőt magunk is előidézhetjük egy legyező gyengéd lengetésével, különösen verőfényes napon a déli óra alatt. A virág megfoltoso­dását és a gyümölcs megrothadását ren­desen az okozza, hogy a virág vagy gyümölcs a földön fekszik és midőn öntözünk, úgy megáznak vagy át­károsodnak, s ez idézi elő a penészt és rothadást. Hogy ezt megaka­dályozzuk, tiszta mohát rakunk a cserepekre. Igen ajánlatos a mohát rézgálicz oldatba mártani, hogy minden benne lévő rovar, csiga elpusztuljon, az a kevés rézgálicz-nedv, mely a moháról a növény töveire szivárog, ezeket megerősíti és dúsabb hajtásra kész­teti, a mennyiben a rézgálicz humus tartalmú. Ezt Rothberg Gusztáv intézeti főkertész ritka szép haj­tatási kísérleteinél tapasztalt­am, midőn több eper­cserepet palántástul a réz­gálicz oldatba mártott, hogy a rajta éledő vörös pókokat elpusztítsa. E palánták sokkal dúsabban hajtanak és egészséges szép sötét­zöld lombozata kitűnik mindannyi közül. Ezen vörös pókok (melyek az eperre igen kártékonyak, a­mennyiben nedveit szívják, és így a gyümölcs tökéletes kifejlő­désében gátolva van, valamint szép színéből és zamatjából is sokat veszít) keletkezésé­nek úgy állunk ellent, hogy az ágyat minden zugában, megfecskendezzük, valamint a cse­repek közé is vizet folyatunk naponta kétszer. Ez által az ágyban folyton nedves levegő leszen, mely nemcsak a levéltetvek és pókok­tól óv meg, hanem a palántákra is nagyon jó befolyást teszen. Legjobban elterjedt és hajtatásra al-

Next