Kertészeti lapok 1890
1890. November / 11. szám
283 A budapesti Margitsziget lás san szép 7 ágú, óriási tarkalevelű platán, mely József nádor legdrágább szemefénye volt. Maga fedözte föl egy olaszországi kertésznél és 1828-ban, mint zsenge csemetét maga ültette a kastély elé. Az 1838-iki árvíz idején karvastagságú lehetett, a jégzajlás azonban eltörte s a pusztulás után a kertész bekötözve, összeragasztva, támogatva, gondosan ápolgatta s remegve várta a nádort. József nádor kényezve állt meg rongyokba takargatott kedveltje előtt, nézte soká s azután igy kiáltott föl: »Nyomorékot nem tűrök, fáj a veszteség, de le kell vágni tőből !«s levágatta. Hét ágat hajtott erre a csonka platán, meghagyta a nádor mind a hetet és elnevezte a fát »hét testvér«-nek, 1890-ben tehát 52 éves e bámulatraméltó platán-csoport. A téren tovább juharfák (Acer pseudoplatanus), tulipánfák, vadgesztenyék, amerikai diófák és hársak láthatók. Érdekes a 4 hárs Buda felé egy csomóban. Az egyik hatalmas, erős, sudár, vastag , a többi gyöngébb, mintha sok évvel fiatalabbak volnának, pedig ikertestvérek, egy napon ültette a nádor mind a négyet, csakhogy az az egy többre vitte, mint testvérei. A térnek szigeti belső oldalán két szomorúfűz mögött van egy feltűnően fejlett, szép arab-gummi akácz (Mimosa arabica), melynek 6 ága szintén a nagy árvíz idejéből való. Az 1885. júliusi vihar megcsonkította ritka tökéletességű koronáját, de még így is legszebb példány Európában. A kastély hátterében dombos völgyes tájon a pompás új fenyves korong, mely 16 hold kiterjedésű lesz ; elül pedig az öreg fényűk sötétlenek szakadatlan sorban, csaknem a sziget alsó végéig ; egy-egy gömbölyű, czinnóberpiros, édes gyümölcsöt érlelő török szederfa (Morus nigra), papír eperfa (stroussonella papyrifera), fehértörzsű nyír, földig érő babyloni fűz, szürke juhar tarkítja a nyúlánk fényűk csoportjait. A pesti oldal szélén egy csomó ezüst juharfa teljes virágzásban a legpompásabb látnivalók közé sorozható, mellettük ismét szép tulipánfa áll, s a jégvermeken túl egymásba kapaszkodó óriási topolyok. Ezt a tájat nagyszerű kép zárja be ; az olasz nyárfák, aszag-narancsok, hársak, eperfák, vadgesztenyék, kőrisfák, jávorok, fényűk, nyírfák és gömbakáczok (Robinia coronaria) legszebb példányaival költői tarkaságban gyönyörködtetve. Kitűnik valamennyi közöl egy fehér juhar, mely mintha menyasszony korában fává varázsolt tündér volna, oly búsan lóggatja le fehér leveleit. Ezen túl a leendő fenyvesnek ma még apró csemetéi kötik le a figyelmet. A fenyőcsaládból mintegy 90 alfaj látható itt kisebbnagyobb példányokban. A finomabbak közül kiválnak a remek Wellingtonia gigantea, melynek észak-amerikai neve Washingtonia, a Thuják, a cziprusok változatos csoportjai, a kékes, szürke, sötét és világos-zöld színben játszó fajok, az amerikai fekete-, fehér- és vörös fényűk. A fő süly, úgy látszik, a lúcz fenyőíze (Pinus picea) van fektetve, melynek kitűnő ott a talaj, mert búján tenyészik. Ha ez a fenyves egész nagyszerűségében kifejlődik, mint ahogy Palicson látni párját, a sziget legkeresettebb pontja lesz, mert havasi tájat varázsol a fővárosi Duna közepébe. A fenyvestől a második út egy feltűnő szilfacsoport tövében fő bejárásul kínálkozik a felülmúlhatlan szép rózsaligetbe, Magyar főkertész nagyhírű virágtelepére. Virágzás idején a rózsaliget olyan látvány, mely kápráztat és szédít, 1200 nemes rózsafajta több, mint 10,000 tövön virágzik egyszerre. Június felé vörös tenger az, rózsák óceánja, színfodraival és hullámaival A levelek zöldje csak mélység, a felszín vidáman ringó piros habtömeg. A színek árnyalata ugyanaz, ami a napsütötte tenger szivárvány-játékáé, amint a kristályos vízbarázdák a fehér világosságot sugárnyalábokba tördelik. Tenger, amely illatos, de nem sós s nem jóhízű a lehellete, hanem mézes és balzsamos. A liget közepén áló üvegház előtt új fajú iszalag (Clematis), az üvegházban Gloxinák virítanak, szépen fejlesztett pálmák, levélplánták, páfránok zöldellnek gazdag választékban. Az üvegház mögött van a szakszerűen berendezett faiskola, a finom cserjék és fák 2000 legritkább fajtájával. Thuja sövény mellett a talaj belső oldalán terülő gyümölcsösbe jut a tourista, csupapyramis alakba nevelt alma és körtefák vannak benne, a legnemesebb 120 faj becses példányai. A fő növényzet a festői falromok közt a vadkörte, som, folyondár (Tamus) Dél-Európából, üvegfű vagy elvadult balzsamma, melyet botanikusok járnak ott megbámulni. Mindjárt jobbra egy csoport vadszőlő magas, sűrű lugasa igéz meg ; egy vadkörte tör-