Kertészeti lapok 1891
1891. Május / 5. szám
.4 dinnye 129' belül 1 m. átméretű halmon, katlanszerű fészket, tányért vájunk, melybe aztán a melegágyban már megnevelt palántát ültetjük. E palánták megneveléséhez a melegágyat április derekán csináljuk meg és akkor vetjük el a magot is, s a palántákat, mihelyt kikeltek, s első leveleiket kifejlesztették, egyenkint apró cserepekbe ültetjük és cserepestül melegágyba sülyesztve, ápolgatjuk, míg a kiültetés ideje el nem érkezik. A fészkekbe csak június elején ültetjük s csak nagyon szép időjárás mellett május vége felé. A kiültetett palántákra üvegharangokat borítunk vagy hasonló óvótárgyat. Csendes, napos időben a harangok szellőztetnek, idők vzönkint egészen levétetnek s végre, midőn az indák megindultak s a harangok szélét elérték, ezek végképpen eltávolíttatnak. Midőn palántáink 4 -5 levelet kifejlesztettek, akkor 2 levélre elvágatnak, s igy vágjuk el az indákat is azzal a különbséggel, hogy ezeket már 4 levélre hagyjuk , míg az újból előtörő indákat pedig 8 levélre. A mely indákon gyümölcs mutatkozik, azokat a gyümölcs fölött egy levélre rövidítjük meg. Hetenkint egyszer híg trágyalével öntözzük meg, de vigyázva, hogy a palántát le ne locsoljuk, tehát csak a földjére öntsük a töve körül. Időközönként tiszta vízzel öntözzük meg és különösen száraz időjárás mellett naponta legalább egyszer meglocsoljuk s ha lehet, úgy ezt mindig este tegyük. Itt megjegyzem, hogy a dinnyepalánta növekedésére, gyümölcsének kifejlődésére, valamint cukrosságára és fűszerességére nagy befolyása van az öntözésnek, de különösen a víz minőségének. Ezt egy újabbkori tapasztalt termesztőnél fedeztem fel, aki ugyanis úgy készíti el dinnyéinek öntözéséhez a szükséges mennyiségű vizet, hogy a levegőn, napon állni hagyja, hogy a levegő hozzájárulása által keménységét veszítse és meglangyuljon. Az öntözést rendesen a kora reggeli órákban vagy a mi még jobb, alkonyatkor végezzük, ezáltal elérjük azt, hogy dinnyéink olvadékony,, czukros, fűszeres zamatja felséges lesz. És ha dinnyéink öntözésére ügyelünk, úgy azok soha sem lesznek taplós, pudvás sem pedig rozsdásak, mely rossz tulajdonságokat csakis a hideg, kemény vízzel való öntözéstől kapják, kiváltképpen, ha verőfényes nappal, hőségben öntözzük meg vele. Kísérletül öntözzön meg bárki egy még nem egészen kifejlődött s gyümölcscsel megrakodott dinnyetövet, verőfényes nappal, nem szükséges, hogy azt éppen a déli óra alatt tegye, hanem az ehhez közel eső időtájban hideg kútvízzel. Azt fogja tapasztalni, hogy dinnyéje megdermedt ; ezen tő gyümölcséből hiányzani fog a nagyobb mennyiségű cukrosság, nem lesz olvadékony, hanem taplós, fűszeressége pedig a rendesen ápoltakéhoz képest, mintha nem is volna. A dinnye, mint futónövény, felfuttatásáról már igen sokszor hallottam egyet-mást elmondani, valamint olvastam is egyet-mást nagyszerűségéről, de mindaddig, míg azt magam is nem láthattam, ellene voltam számmal, szándékommal. Mint mondom,, mindaddig nem tudtam hinni a dinnye, mint futónövény alkalmazásának szépségében, míg azt saját szememmel nem láthattam. Előre bocsátom, hogy az e módon való alkalmazása a dinnyének nem holdakra menő telepekre való, mert ez inkább csak kertkedvelők mulatságául szolgálhat, kik szívesen elbarmálódnak és eldolgozgatnak kis kertjükben, kedves növénykéiket tisztogatva, kötözgetve ápolják és figyelemmel kisérve minden újabb tüneményt, átmenetet, örvendeznek a természet szépségében. De feltétlenül szükséges is, hogy az ilyen felfutó dinnyét szüntelenül figyelemmel kisérjük, mivel csakis úgy érhető el a czél. Már az első hajtások felkötésétől fogva naponta meg kell nézegetni, vájjon nem szakadt-e le valamelyik indája avagy nem szükséges-e újabb hajtását vagy gyümölcsének csutkáját felkötni, hogy az súlyánál fogva le ne húzza indáját. Egyszóval, köztük kell élnünk, mint ahogy növényei között él a következő soraimban bemutatott kertkedvelő : A nyolcvanas évek egyik tikkasztó augusztusának vége felé egy napon a simmeringi »Heide« alá szorított bennünket a fehér stráflis »Xordparter.« Itt parancsot kaptunk, hogy az Untere Prater-Brückét irányomba ejtsem és mint oldalvéd, a Duna partján felfelé haladjak. Kis csapatommal elszakadva a törzstől, az adott irányban haladtam közvetlen a Duna-csatorna partján. A nagy hőség és por következtében alig vehette ki tisztán az ember a távolabb eső épületeket , egyszerre csak egy kiválóan csinos kis házat, ritka léczkerítéssel körülvett kis telket pillantok meg, mely léczkerítés hézagain keresztül látom, hogy ott dinnye van 10.